Mik az előnyei és a hátrányai a holisztikus és analitikus szemléletnek? Melyiket érdemesebb kialakítani? Lehet egyszerre mind a kettőt alkalmazni?

#1-es marhaságot írt

#2 köszönöm a válaszod. Mondják, hogy a nyugati ember inkább analitikus gondolkodású, mert az oktatási rendszerünk is erre épül, bár nem teljesen tiszta, hogy mire gondolnak, csak sejtem, hogy a tematizálásra utalnak, például, hogy az ember szerveit külön-külön tanuljuk. De hogyan lehetnék képes holisztikusan látni valamit? A holisztikus egyébként egyenlő a rendszeralapú szemlélettel?

Köszönöm az eddigi építő válaszokat, kiemeltem a kérdést, hátha valaki még hozzá tud fűzni valamit. Ha valaki tud valami jó olvasmányt a témával kapcsolatban, ne tartsa magában.

Egyébként igazság van abban, amit az egyik válaszoló írt, hogy analitikus úton juthatunk el a teljes ismeret egy szeletéhez. De most ha visszagondolok, a valódi megértéshez, mindig kellett egy holisztikus megközelítés is. Például gyermekkoromban belénkverte a tanárunk az angol igeidőket. Sikerült felfognom, hogy mi miért van, de gyakorlatban mégsem tudtam alkalmazni a tudásomat. Azután úgy orvosolták a szüleim a problémát, hogy 12-13 évesen (ekkor már 5 éve tanultam angolt) elküldtek egy magántanárhoz. Megmondtam neki, hogy értem a szabályokat, de mikor szöveget kell fogalmazni és teljesen szabad kezet kapok, mégsem megy hibamentesen az igeidők alkalmazása. Erre ő mindössze annyit csinált, hogy mind a 12 igeidőt egyszerre felírta egy lapra és elmagyarázta a kapcsolatokat és a különbségeket és volt egy pillanat a fejemben, amint minden összeáll az elmémben és "leesik" a dolog. Ettől a pillanattól kezdve soha nem voltak gondjaim a nyelvtan ezen részével. Az iskolában csak analitikus meglátást kaptam, a könyv is úgy volt szerkesztve, hogy két igeidő tanulása között akár hónapok is elteltek. Az analitikus+holisztikus szemlélet ketten együtt voltak ütős kombináció.