Hogyan kell lebegni?

"a tested által kiszorított levegő súlya nem egyenlő a tested súlyával"

Az asztalon fekvésnél nem a levegő hidrosztatikai nyomásának ereje tart ellen a súlynak, hanem az asztal.

Szerintem a nyugalmi állapotot kevered a súlytalansággal. Egy súlyos test akkor van nyugalomban, ha a súlyerejét valami (alátámasztás) kiegyenlíti. És akkor súlytalan, ha nem kell neki alátámasztás, hogy nyugalomban legyen.

Arkhimédész törvényében az "annyit veszt" a testre ható eredő erőre utal. A súlya nem vész el, csak megjelenik egy másik erő, ami kiegyenlíti. Ha elveszne a súly, akkor nem lenne ami megemelné a vízszintet a gravitáció ellenében.

Súlytalanságban viszont szó szerint elvész a súly, mint erő. :)

"Az asztalon fekvésnél nem a levegő hidrosztatikai nyomásának ereje tart ellen a súlynak, hanem az asztal."

De ez tökmindegy.

A különbség csupán a hatóerő testfelületi eloszlásában van.

"Vízben lebegve is erőegyensúly áll fenn, nem? Attól lebegsz."

Na igen, ez már nyelvtani vagy szemantikai kérdés, hogy mit nevezünk lebegésnek, utalva a #8-as kérdésemre.

"Vízben lebegve is erőegyensúly áll fenn, nem? Attól lebegsz."

Nem elég az erőegyensúly ahhoz, hogy súlytalanságról beszéljünk.

"Akkor anno nekem mégis csak a két szép szememért adta a tanár az 5-öst mikor ebből feleltem? :)"

Tanára válogatja. Nekem eddig mindig minden tanárom felhívta a figyelmet, hogy a vízbe mártott test nem VESZT súlyt.

Nem tudom, hogyan fogalmazzam meg, hogy tiszta legyen, a súlytalanság kifejezést csak akkor használjuk, ha

- A súlyerő atomi szinten kiegyenlített.

- A test nem "támaszkodik" semmin (hogy a támasz a padló vagy alulról ható hidrosztatikai nyomás plusz, az lényegtelen, a felhajtóerő is támasztás!).

- A testen belül sincsenek kiegyenlítetlen, illetve támasztással kiegyenlített súlyerők.

Engem csak a szabadesés zavar meg ilyenkor. A szabadon eső (gyorsuló) test súlytalan?

Mert hát van neki súlyereje, az gyorsítja, és nincs kiegyenlítve atomi szinten sem, de a testen belül nem hatnak erők, nem ébrednek ellenerők. Az előző definíció stimmel, kivéve az első pontot. (?)

Én így fogalmaznék:

Egy test a súlytalanság állapotában van, ha

- nem képes súlyerővel hatni (nincs erőtérben), vagy

- a súlyereje nem ébreszt ellenerőt; sem bármely részét, sem az egész testet tekintve.

A vízben lebegő test ellenerőt vált ki, ami a víz súlyából ered és hidrosztatikai nyomásként jelenik meg. (A test nélkül is megvan ez az erő, csak akkor a szomszédos víz molekulák váltják ki kölcsönösen.) Ez az erő munkát is tud végezni, ha mondjuk kihúzzuk a dugót a csónak alján.

#25:

A szabadeső testre ható súlyerőre nem hat semmi ellent, így valóban sántít, mégis állapota azonos egy orbitális keringés vagy egy Lagrange-pont kiegyenlített állapotával.

Nem tudtam máshogy megfogalmazni úgy, hogy egyértelmű legyen, ha egy eredő erő a tested minden anyagi pontjára hat, akkor érzékelhetetlen, csak azt az erőt tudod érzékelni, ami NEM hat minden pontodra (mert mondjuk támasztóerő van).

De látom ,azóta született az enyémnél jobb megfogalmazás.

"Tanára válogatja. Nekem eddig mindig minden tanárom felhívta a figyelmet, hogy a vízbe mártott test nem VESZT súlyt."

Hát ez még a 90-es évek legelején volt, lehet hogy akkor még nem voltak erre nagyon háklisak a tanárok. Bár ezt már akkor is kétezer éve ismerték, szóval nem tudom.

Mindegy, ma is tanultam valamit. Lehet úgy fogalmazni, hogy a vízben lebegő test a súlytalanság állapotában van (mert az erők kiegyenlítik egymást), de önmaga nem súlytalan? Ha így fogalmazok, akkor jól értelmezem az eddig írt megfogalmazásokat?

"Lehet úgy fogalmazni, hogy a vízben lebegő test a súlytalanság állapotában van"

NEM!

CSAKIS akkor lehet ezt mondani, ha a testre KIZÁRÓLAG homogén gravitációs erő hat.

Kérdező: ez is egyfajta lebegés:

[link]

[link]