Az Oort- felhő mennyire akadályozná az űrutazást?

Az nem teljesen igaz hogy teljes vákuum lenne ott. Vannak porszemcsék is. És még ha a nagyobb testekkel kicsi valószínűséggel is ütközik egy űrhajó ezekkel időnként biztosan.

És itt jön be a sebesség problémája.

Mert minél gyorsabb az űrhajó annál nagyobb erejűek az ütközések akár kicsi akár nagy objektumokról van szó.

A nagyobb erő nagyobb rombolóerőt is jelent. Ezeknél a porszemeknél pedig az ütközési gyakoriság is jelentősen növekszik. (Kb egyenletes eloszlás mellett a nagyobb sebesség miatt ugyanannyi idő alatt több az ütközés, mintha lassan menne az űrhajó.)

Nemrég észlelték az első biztosan naprendszeren kívülről érkezett aszteroidát (A/2017 UI ) és meglepve tapasztalták hogy nagyon hosszú és vékony.

[link]

Aztán szimulációkkal kimutatták/bizonyították hogy ez természetes.

A hosszú ideig tartó nagy sebességgel való utazás ilyenné koptatja ezeket az objektumokat! Ráadásul ezt pont Magyar kutatók igazolták.

[link]

Szóval ha lassan mész sosem érsz oda a Proximához.

Ha viszont gyorsan akarsz menni (mondjuk 20 éves utazással számolva) akkor fel kell készülni a rengeteg becsapódásra.

Ehhez egy brutális ernyő alakú védőpajzs kell, ami még lehet nehezebb is lesz mint a hajód és az összes teher együtt és ez maga után vonja hogy rengeteg plusz üzemanyaggal kell gyorsítanod is. (És a fékezéshez is kell ugyanennyit magaddal vinni, mert különben elsuhansz csak a Proxima mellett.)

//Teljesen mindegy hogy most fúziós és ionhajtómű üzemanyagról beszélünk, vagy a hagyományosról.//

Szóval sajnos ez nem tűnik járható útnak egyenlőre.

Nem véletlen hogy a nemrég kitalált űrszondaküldés is arra épít hogy nagyon sok apró szondát küldennéek nagyobb sebességgel és majd 1-2 odaérne.

[link]

[link]

Ami (jelenleg) a közeljövőben szerintem kivitelezhető (lesz) és oda is érnénk vele az Oort felhőn és csillagközi téren keresztül az a többgenerációs, teljesen önellátó űrhajókkal történhetne.

Az Oort-felhőben nagyon ritkán vannak az objektumok de a tudomány csillagászatban gyorsan változik. Jelenlegi becslések szerint a gömb alakú külső Oort-felhő több billió 1 km-nél nagyobb objektumból áll, plusz nyilván a legkisebb méretig ez a szám ténylegesen még több. Az 1km-es vagy nagyobb objektumok átlagosan 10 millió km-re vannak egymástól így egy űrhajóval való ütközés esélye nagyon kicsi, de lehetséges.

Nézzük a gyakorlati részét. A Voyager-1 szonda jelenleg 139 csillagászati egységre (Föld Nap távolság) van tőlünk, ettől még 300 évet kell haladnia a 61200 km/ó-ás sebességével az Oort-felhőig. Szóval biztosat még nem tudunk.

Elmélet: csillagközi utazásnál jó koncepció ha radarral érzékelik az űrhajó előtti objektumokat és a kikerüléshez igazított a Naprendszeren belüli sebessége. A Naprendszeren túl ugyanez a módszer de nagyobb sebességgel.

Az űrutazás nagyrészt hoax. Az emberi test nagy része víz, megváltozna a folyadékok tulajdonsága, illetve ha mélyre megyünk a víz alá, felszerelés nélkül a fülünkön már kis mélységben érezzük a víz nyomását. Fordított esetben, ha a külső nyomás megszűnik, a belső nyomás okozna halált, hiszen ha gyorsan jövünk le autóval egy hegyről, már pattog a fülünk a nyomáskülönbségtől. Testüregek, mint például a tüdő, belülről nagy nyomásnak lenne kitéve, felfúvódna mint a magasba engedett lufi. Ott van még a Van Allen öv kérdése is.

Aztán elgondolkodtató, hogy miért tartózkodnak annyi időt emberek a világűrben, miközben érdemben nem tudnak megközelíteni semmit, minimálisan kerülnek közelebb bármilyen vizsgálható objektumhoz, a Holdra pedig továbbra sem mennek el.

"De azt tudom, hogy volt bent egy űrhajó aminek egy hatalmas jégkúp volt az elején. Az védte a hosszútávú űrutazásnál. Úgy emlékszem épp azért állt meg egy bolygónál, hogy pótolja. Nem is rossz ötlet azt hiszem."

Érdekes ötlet. Vízjégnek több különböző változata létezik. Nem tudom a vákuumban -270 fokra hűtött mennyire lenne tartós, vagy törékeny. Szerintem eléggé sérülékeny lenne. Tömege kisebb mint pl a tömör vasnak, a sugárvédelme a vasnál jobb.

Egy gond van, ha egy csillag felé repülsz valószínű leolvad rólad. A naprendszerben Jupiter/Szaturnusz pályáján belül nemigen marad meg. Nyilván más csillagoknál máshol van ez a határ. Persze a rendszerbe való érkezést már elősegítette a belső rendszerben kőzetbolygók környékén már nincs szükséged a jégpajzsra.

"Az űrutazás nagyrészt hoax."

Ha egyszer el kell menni erről a bolygóról, márpedig előbb utóbb el kell (Lehet 100 év lehet 100millió...).

Akkor az ilyeneket itt fogjuk hagyni, had gondolkozzanak rajta mennyire hoax, vagy mennyire haszontalan...