Miért helyes a " semmi sincs ott" kifejezés?

Matematikai logikában a tagadás tagadása igenlés jelent. Sok nyelvben pont erre is szolgál, kiemeli a dolog igaz voltát, meglétét. De a magyar nyelvben ennek inkább nyomatékosító, túlzó jellege van. Pl. ez a doboz nem csak annyira üres, hogy semmi van benne, hanem annyira, de annyira üres, hogy még a semmi sincs benne. Ez az ember annyira szegény, hogy nem csak pénztelen, de még „nincse” sincs, nincstelen.

A nyelv nem logikus, mivel nem egy tervezőasztalon született. (És nem is kell logikussá tenni.) Vannak összefüggések a nyelvben, különben nem lenne nyelvtan, de minden nyelvben vannak kivételek, sajátos kifejezések, szókapcsolatok, amik nem feltétlenül objektív módon racionálisak. De megtanultuk mit jelentenek ezek, értjük, helyesen használjuk. A „semmi sincs ott” helyett lehetne az a kifejezés, hogy „büklebakk”, azt is ugyanúgy értenénk, ha így tanultuk volna meg. A „semmi sincs” – logikus vagy sem – egy minden magyar anyanyelvű ember számára ugyanazt jelentő kifejezés.

~ ~ ~

Offtopic viccelődés (nem tudom hol hallottam, de vicces): Ugye van olyan bankkártya, aminél le lehet menni mínuszba. Mondjuk az egyenleged -1200 Ft. Az utcán meg valaki oda akar adni egy ingyenes – azaz 0 Ft-ba kerülő – CD-t. Te meg azt válaszolod rá, hogy ingyenes? Sajnos nincs annyi pénzed, hogy ezt megengedhesd magadnak, majd ha szerzel 1200 Ft-ot valahonnan, akkor majd lesz elég pénzed, hogy elfogadd az ingyenes CD-t.

Mert évtizedek, évszázadok óta használják.

Értelme nincs, mert dupla tagadás.