Ismertek olyan feladványt/feladatot, ami egyszerre matek és fizika? De nem úgy, hogy ténylegesen lényegében?

Én egy kicsit máshogy közelíteném meg. Szerintem ha a kombinatorika és a topológia mateknak számít, akkor, jellegében a newtoni mechanika axiómáival és fogalmaival való játszadozás is. Maximum történelmi okokból nem soroljuk oda.

Pl itt egy klasszikus:

„Négy csiga már igen hosszú ideje egyenes vonalban, egyenletesen mozog egy nagyon nagy sík felületen. Útvonalaik elhelyezkedése teljesen általános, vagyis bármelyik kettő pályája metszi egymást, de semelyik ponton nem halad át kettőnél több csiga-útvonal. Tudjuk, hogy a 4 csiga összesen elképzelhető 4 3/2 = 6 találkozása közül 5 már ténylegesen megvalósult. Állíthatjuk-e biztosan, hogy a hatodik találkozás is létre fog jönni?”

(333+ Furfangos feladat fizikából c. kötet (Nem tudom, hol jelent meg először.))

Az nem matek (és nem is igazán fizika) ami a középiskolában van, hogy az ember elolvassa a feladatot, felírja sorban az 5 egyenletet az 5 ismeretlennel, aztán megoldja.

> a csigás példa nagyon trükkös és szép, amihez egy megfelelő matek segítség, de ott is csak alkalmazott matek.

Akkor azt hiszem, nem a fizikai megoldást találtad meg. (Én 2-t ismerek rá.)

A legós feladat pontosan ugyanolyan probléma, mint bármely fizikai feladat. Mi a különbség? Egyfelől a szükséges eszköztár aránya: itt sok sok matek és egyetlen fizikai ismeret kell.

Van 3 alakzat, mindegyiken 4 illeszkedési pont, hányféleképpen lehet őket összerakni? Ez matematika. De úgy, hogy ne dőljön fel: ez fizika. Minden összerakott alakzatnak kiszámítható a súlypontja (matematika), és összevethető az alsó helyzetével (matematika). Ha a súlypont kívül esik, feldől (fizika). És kész.

Majdnem minden olyan feladatot fel lehet így fogni, amelyhez sok művelet kell. Ha a megfogalmazott feladatot matematikai eszközökkel kell megoldani, majd a több lehetséges (matematikai) megoldásból a fizika szabályai döntik el a valósat, akkor pont egy ilyent kapunk. Majd' mindegyik egyensúlyi feladat, számos fénytörési, és egyebek, hadd ne kelljen ismert feladatokat ügyesen átfogalmazni.

Én mondjuk azt mondtam volna, hogy ugyanolyan mint bármilyen másik matekfeladat. Nem nagyon van fizikai része, az is alapból matematikai formában, szóval nem kell vele semmit csinálni.

De hát pap, papné.

Minden mély elméleti fizikai probléma egyszerre matematika és fizika is. Fizikai alapokon állva matematikai természetű feltételezésekkel élünk a valóságról, és egy olyan matematikai modellt alkotunk, amelynek kialakításakor fizikai szempontok alapján vesszük figyelembe a lényeges elemeket, és tekintünk el a kevésbé fontosaktól.

Az ilyen gondolatmeneteknek általános jellemzője, hogy nem minden lépésükben egzaktak (azaz a fizika, mint közelítő tudomány jelenik meg), de vannak egzakt részeik is (mint pl. egy matematikai tétel alkalmazása).