Mekkora a súrlódási együttható, ha a 40kg tömegű testet 50 N nagyságú vízszintes erővel,1,5 m/s2 gyorsulással vízszintes talajon mozgatunk?

Bizony ahhoz hogy egy 40kg tömegű testet 1,5m/s^2 gyorsítással súrlódás nélkűl gyorsítsál F=m*a=40kg*1,5m/s^2 =60N erő kellene.

A csúszási súrlódási erő mindig ellentétes irányú a relatív sebességgel.

Itt nem stimmel valami, el van írva valamelyik adat.

Az miért nem lehet, hogy a sebessége negatív, és a μ < 0 egyszerűen csak azt jelenti, hogy a súrlódás valójában a másik irányba mutat, mint amerre az elején feltételeztük?

Amúgy a gyorsulás irányát pozitívnak választva négy eset van.

1) a gyorsulás irányába húzzuk a testet:

F + S = m*a,

μ*g = m*a – F,

μ = (m*a – F)/g ≈ 1,019.

2) a gyorsulással ellentétes irányba húzzuk a testet:

–F + S = m*a,

μ*g = (m*a + F),

μ = (m*a + F)/g ≈ 11,2.

Nézzük meg az 1) esetet úgy is, hogy S-et kezdetben a másik irányba mutatónak tételezzük fel:

F – S = m*a,

μ*g = (F – m*a),

μ = (F – m*a)/g ≈ –1,019 < 0.

De ez nem azt jelenti, hogy μ ténylegesen kisebb, mint 0, hanem azt, hogy az S előjelét rosszul választottuk meg, amikor az erők vízszintes komponenseit felírtuk ismeretlenként. Így nyugodtan vehetjük az abszolút értékét, és az lesz a végeredmény, de meg kell jegyezzük, hogy az súrlódási erő valójában a gyorsulás irányába mutat. (Ez például úgy lehet, hogy a test eredendően mozog, ráadásul a gyorsulásával ellentétes irányba.)

Nem, a 2.#-nek igaza van.

Azt nem írja a feladat hogy mekkora és milyen irányú a test kezdeti sebessége.

Ilyenkor a test igazából lassul és a test gyorsulásához tartozó hiányzó 10N erőt a súrlódás adja.

Hát igen, ezt jól benéztem… (20:09, eltekintve attól, hogy a nyomóerőből nekem kimaradt a test tömege.) Sajnos valakik IRL sürgettek, de ez valóban nem mentség, ezt ki kell javítani. De legalább eddig is gondolkozhatott rajta a kérdező, hogy ezt pontosan hogyan is kell.

Szóval két eset van, a húzóerő a gyorsulás irányába, vagy azzal ellentétesen mutat, a súrlódás ismeretlen.

1) S + F = m*a,

μ*m*g = m*a – F,

μ = (m*a – F)/(m*g) ≈ 0,025.

2) S – F = m*a,

μ*m*g = m*a + F,

μ = (m*a + F)/(m*g) ≈ 0,28.

Mind a két esetből az jön ki, hogy a súrlódás a gyorsulás irányába mutat, ez például úgy lehet, hogy a test sebessége ellentétes irányú a gyorsulásával (konyhanyelven: a test lassul).

(((> „Biztos nem írta le, hogy a test egy lejtőn van.”

De arról külön megemlékezett, hogy vízszintes talajon mozgatjuk?)))

Az S+F=m*a képleted mindenképp butaság, mert a súrlódás és az aktív erő egyidejűleg nem gyorsíthatja a rendszert.

Annak viszont örülök, legalább az leesett, hogy a dimenziók se stimmeltek...

„Az S+F=m*a képleted mindenképp butaság, mert a súrlódás és az aktív erő egyidejűleg nem gyorsíthatja a rendszert.”

Ezt még mindig nem értem. Esetleg tudsz ajánlani egy irodalmat, ahol ez szó szerint le van írva? (Szerző, cím, fejezet, alfejezet/paragrafus.)

Például ha vízszintes talajon csúszik feléd egy szánkó (mert valaki arra lökte), és te azt egy vízszintes irányú erővel megállítod, akkor a te általad kifejtett tolóerő milyen irányú lesz a szánkóra ható súrlódási erőhöz képest?