Hogyan döntötték el egy csatában hogy ki nyert? Hogyan hívták össze a csatákat? Hogyan döntötték el hol tartsák a csatát? A határokat mi szerint egyenlítették ki? Hogyan lehetett pontosan tudni légifelvétel nélkül hogy hogy nezzenek ki a határok?

A kérdés kiírásakor ott volt a szabályzat, amit figyelmen kívül hagytál...

Vonatkozó pont: "Ne kérdezz több különböző dolgot egy kérdésben. Ezekről egyenként írj ki kérdéseket!"

"Hogyan döntötték el egy csatában hogy ki nyert?"

Nem döntés kérdése volt. Aki objektíve ember- és eszközelőnybe került, az nyert. Ha valakit elagyabugyálnak az utcán, akkor ő sem konzultálja meg a támadóval utólag, hogy mik az erőviszonyok, hanem egyszerűen vesztes helyzetbe kerül, aminek konkrét ismérvei vannak. Persze mondhatja magának az illető, hogy ő "így száll le a bicikliről", de attól mások szemében áldozat/lúzer marad. A történelmet is előszeretettel magyarázzák félre a népek, a saját szájuk íze szerint. De attól még tény marad, hogy mennyi területet vesztettek, vagy hogy mennyire időre kerültek megszállás alá a csatavesztések miatt.

1. A csata győztese az, aki a taktikai vagy stratégiai szintű céljait teljesíti. Ez sok mindent jelenthet. Általában úgy veszik, hogy az nyer, aki a másik erőit megsemmisíti/nagyobb veszteségeket okoz, mint amekkorákat elszenved, ésvagy akié a csatatér a csata után (tehát aki az ellenfelét megfutamította). De ez nem szükségszerű: ha az egyik oldal célja, hogy átjusson egy folyón, a másiké, hogy ezt megakadályozza ha a csata végéig a hidat védők kétszer annyi embert veszítenek, és a hídtól (a csata színhelye) a végén mindkét oldal visszahúzódik, akkor is a védők nyertek, mert a támadók a folyón akartak átkelni, és ez nem sikerült.

Ha az ütközet gyors (angolosan szólva) hit-and-run jellegű rajtaütés, a támadók akkor is gyorsan elhagyják a csatateret, ha nem szenvedtek veszteségeket, és ennek ellenére amennyiben károkat okoztak az ellenségnek, akik ezt nem tudták megakadályozni (taktikai célok), győztek.

Előfordulhat, hogy bizonyos értelemben mindkét fél nyer: az egyik sereg pl. megfutamítja a másikat és övé marad a csatatér (taktikai győzelem), de a hadvezérük megsérül, és kénytelenek felhagyni a hadjárattal (stratégiai vereség).

Alapjában véve attól függ, hogy ki mit akar, és ebből mit sikerül elérnie.

2/3. A csata nem randevú. Nem beszélik le előre, hogy ki hova áll majd. Van két sereg, és találkoznak valahol. Pl. az egyik keresztül akar törni valahol a másik oldal frontvonalán, ezt megneszelik, és szembeküldenek vele csapatokat. Vagy az egyik oldal beássa magát valami jól védhető helyre, és ott várja be, míg az ellenség megérkezik. Esetfüggő.

4. Nem értem a kérdést.

5. Sose láttál még földmérőt?

Nem döntötték el. Aki elfutott (meghalt), vesztett. Nem hívták össze. Valakiknek szüksége volt a másik tulajdonára, odamentek, azok védekeztek, ez a csata. Csak ha pár ember teszi, akkor rablásnak hívjuk, ha pedig egy hadsereg, akkor csatának. A csatát mindig ott vívták, ahol az egyik a másikon rajtaütött. Ez néha egyszerűen úgy történt, hogy odamentek, máskor taktikáztak, mindenki keresett alkalmasnak tűnő helyet, és aki előbb megunta, odament a másikhoz. Hogy mitől unta meg, annak viszont sok oka lehetett.

Határokat nem egyenlítenek ki. Az a tartozás, amit kiegyenlítenek. A határokat mindig az erősebbek húzták. Hol? Ahol tudták (mert engedték nekik). Csak példálózva: mit gondolsz, a magyar román határ miért ott van, ahol van? Abban lehetsz biztos, nem a magyarok akarták oda. Csak nem nagyon kérdezték erről őket.