Szerintetek az elméleti fizika elmegy vallásnak?

Szerintem az elméleti fizikának zérus köze van a valláshoz. Mert ez egy tudomány. És ennyi, más dolgot nem is tudok hozzáfűzni.

Hát nem vagyok fizikus, de van némi közöm a fizikához, kémikus PhD-s vagyok jelenleg.

Vallás: Vak hit, bizonyítékok nélkül. Tények kijelentése, megingathatatlanul. Még akkor is, ha a bizonyíték megcáfolja azt. Csak úgy működik ha hiszel benne.

Tudomány: Nincs ténykijelentés, sem 100%-os bizonyosság. Kísérletezés, megfigyelés, modellezés és vita van a tudományos közösségben.

Bármikor felülírható egy eredmény, ha sikerül cáfolni. Az elméleti modellekben nem kell hinni, akkor is működnek. Mert a szerepük nem a végső kinyilatkoztatás, hanem a valóság közelítése.

Csak a laikisok tartják vallásnak, mivel nem bírják megérteni sok-sok fejtágítás után sem, hogy a cikk amit olvasnak, nem egy bibliai kijelentés, hanem egy vitára bocsájtott tudományos modell. Lehet közelíti az igazságot, lehet felülírja majd valami. A lényeg, nincs vak hit.

Egy PhD hallgató.

Az átlag ember számára igen mivel semmitse ért a mögötte lévő matematikából.

A legujjab elméletekkel is kicsit válságban vannak nagyon nehéz igazolni vay cáfolni őket.

De összsségében egy komoly tudomány terület rengeteg eredménnyel amit naponta használsz (számitogép)stb. Mi köze lenne a valláshoz????

Nem, a vallás az vallás, a tudomány pedig tudomány. Tudományban nincs helye hitnek, hiszen az egyén szubjektív véleménye nem befolyásolhatja a kutatás eredményét. De ezt #2 szépen kifejtette.

Ellenben #4 hülyeséget mond.

"Hát, ha valaki csak abban hisz, amit fizikálisan igazolni tud... Hogy kizárólag, és mindent kizár , amit nem tud fizikailag igazolni."

Mint fentebb írtam, a tudományban nincs helye a hitnek és senki nem zár ki semmi olyat, amit nem tud igazolni vagy cáfolni, mert azt elméletnek hívják. Senki sem veti el semminek a lehetőségét, kivéve, ha be van bizonyítva, hogy nem lehetséges (de még akkor se mindig).

"Meg pl minden nincs, amit ő nem ismer, amiről nincsen még tudomása."

Ez megint ugyanaz, mint a fentebbi, annyit tennél, hozzá, hogy a tudósoknak kismillió dologról nincs tudomásuk, mégse vetik el a lehetőséget, hanem cáfolni vagy bizonyítani próbálják a létezését.

" Meg amúgy nem akarok általánosítani, lehet, hogy vannak pl nyitott fizikusok is, sőt biztos, akik pl el tudnak képzelni olyan érdekesebb fajta dolgokat, pl lebeghet valaki nemkamuból is."

Arra minden fizikus nyitott lenne, hogy labori körülmények között vizsgáljon repkedő embereket, de mivel ilyesmi lehetőség még nem adódott, és az emberi szervezet felépítéséből adódóan a Földön nem is lehetséges ez a mutatvány, ezért muszáj cáfoltnak, de legálábbis nem bizonyítottnak tekintenünk az emberi repkedést. Ettől még az első lebegő ember megcáfolhazja ezt, amint bemegy egy laborba.

vallás lényege a hit. Éppen ezért egy konkrét vallásról alkotott felfogást nem lehet se bizonyítani, se cáfolni.

A fizika egy tudományág, meghatározott céllal, meghatározott módszertannal. Lényege, hogy a tapasztalásokat összefogó ellentmondásmentes elméletet alkosson, amely egyfelől lefed minden ismert problémát és nyílt minden új gondolatra.

E két dolog nem összeegyeztethető, tehát a vallásnak és tudománynak e tekintetben nincs köze egymáshoz.

Az elhangzottakhoz hozzátenném, hogy a két területnek más a módszertana.

A vallások tekintélyalapú módon fogalmazzák meg a tételeiket, dogmáikat, bizonyos tekintélyek, papok, szentek, evangelisták kijelentenek dolgokat, amiket el kell hinni, például hogy a Bibliát Isten sugalmazta, így igaz az, ami benne szerepel és ezzel a benne leírtak nem megváltoztathatók többé, mert előlépnek abszolút igazsággá, megváltoztathatatlan dogmává.

A természettudomány módszertana megfigyelésekre épít, ezek magyarázatára modelleket állítanak fel és a bizonyítások során meg lehet vitatni a legjobb megközelítést, amit felül is lehet bírálni új ismeretek hatására, így a tekintélyelv többnyire nem jelenik meg, vagy legalább is nem kellene benne megjelennie.

Az, hogy kell e a tudományhoz hit, az tehát érdektelen ebből a szempontból, mert annyi igaz, hogy azok a személyek, akik nincsenek annyira képzettek, hogy a bonyolult számításokra épülő, vagy értékes, nehezen beszerezhető műszerek hiányában maguk is leellenőrizzék, vagy egyáltalán megértsék a komplikáltabb tudományos eredményeket, azok hagyatkozhatnak a náluk tanultabbakra, hiszen az aktuális tudomány színvonalán a legjobb megközelítést fogják prezentálni és gyakran kidolgoznak olyan leegyszerűsített magyarázatokat, bizonyító kísérleteket, amikkel bárki megértheti, vagy folyamatában le is ellenőrizheti az aktuális témát, így nem szükséges csupán hitre hagyatkoznia.

Különféle tudományos ismeretterjesztő művekben az olvasók ismereteit is kibővítik annyira, hogy az képes legyen felfogni a számára egyébként addig nem érthető területet, így valójában csak azoknak kell elhinni a tudományos eredmények magyarázatát, akik semmilyen módon nem akarják azt tudás alapú bázisként megismerni, lustaságból, vagy érdektelenségből, pedig ezek az egyszerű ismeretterjesztések többnyire vannak azon a színvonalon, hogy egy átlagembert felvilágosítsanak.