Csak engem bosszantanak az alábbi kifejezések?

Engem nem zavar. Az adott kontextusból általában kiderül, hogy mit is kell ezalatt érteni. Néha egyszerűbben befogadható, feldogozható az információ így, mint egy pontos adat megadása esetén.

Ezeket a kifejezéseket LEGALÁBB kétféle kontextusban szoktuk használni. (Azért nem mondom, hogy pontosan kettő, vagy pontosan négy, és ezért mondom azt, hogy „legalább kétféle”, mert nekem kétféle kontextus jut eszembe, de lehet van egy harmadik, esetleg egy negyedik is.)

1. Mikor van valamilyen határ, amihez képesti viszont fejez ki. De tulajdonképpen lényegtelen, hogy mennyivel lépte át ezt a határt. Aki egy 50-es táblánál „több mint 60 km/h-val ment”, ott teljesen mindegy, hogy ez 61 km/h volt, vagy 224 km/h, a közlekedési szabályokat így is, úgy is megszegte. Ebben az esetben valamiféle határ megadása a pontos adat helyett az könnyebben befogadható. Ha azt mondom, hogy X csoport tagjainak több mint a 2/3-a támogat Y lehetőséget, akkor lehet a 2/3-ot a hallgató, olvasó könnyebben, előbb tudja megfelelő mértékként látni, mintha 68,34%-ot írtam volna. Ez utóbbinál, ha nem használsz gyakran százalékokat, akkor lehet, kell egy pillanatnyi keresgélés az emlékeidben, hogy a 2/3 az 66,666%, és a 68,34% több ennél. Annak viszont, hogy pontosan 68,34%, vagy 69,21%, esetleg 70,08%, annak már különösebb jelentősége nincs is, a jelentőség a 2/3-os lélektani határ átlépésében van.

Ilyen esetben lehet, hogy nem is tudunk pontos adatokat. Lehet, egy elektromos autó egy feltöltéssel megtesz több, mint 400 km-t. De hogy pontosan mennyit, az pl. függ a vezetési stílustól, útminőségtől, időjárási, meg egyéb tényezőktől. Lehet ez adott esetben 423,4 km, más esetben meg 493,6 km. Hogy mennyi egy Győr-Debrecen távolság? Erre sem emlékszik a fene sem. 340 km? 360 km? Valahogy így. Persze nyilván ez is függ attól, nincs-e forgalomelterelés, stb… De a több, mint 400 km-ből tudjuk, hogy azért abba belefér egy Győr-Debrecen útvonal megtétele. Vagy lehet, hogy nem rémlik egy Budapest-Szeged távolság pontosan, de azért az ember az emlékeiből tudja, hogy ebbe a több mint 400 km-be belefér egy Budapest-Szeged oda-vissza út.

2. Van, amikor a „több mint” jelentése pont az, hogy néhány százalékkal több. „X. Y. jelölt több mint 52%-ot kapott”. Ennek a jelentése sokszor az, hogy 52,38%-ot kapott. De lehet ez utóbbi két számjegyre már nem is emlékszünk pontosan, csak annyira, hogy „52 egész, meg még valamennyi”. Ilyen esetben is szoktuk használni a több, mint 52%-ot. Ez tulajdonképpen a „majdnem”, „kis híján” ellentéte. A „kis híján a fele”, a „majdnem a fele” is azt fejezi ki, hogy kb. 45% és 50% között valahol. A „több mint” ebben a kontextusban pont annyira rendben van, mint a „majdnem”.

Szerintem a "meghaladja" és a "több mint" azt jelenti, hogy "nem sokkal haladja meg" illetve "nem sokkal több".

A példáidnál maradva szerintem az egymillióra nem jó kifejezés, hogy "meghaladja az ezret", mert lényeges a különbség (nagyságrendbéli az eltérés); a 600 lóerőre sem jó, hogy "több mint 100", mert szintén lényeges a különbség.

Nem hiszem, hogy lenne rá egzakt szabály, talán olyan maximum +5-10%-ot jelenthet.

Szerintem akkor használjuk a meghaladós és többmintes kifejezést, amikor annyira nem lényeges, hogy mi a pontos adat (vagy később kitérünk rá), vagy amikor csak az a lényeg, hogy nagyságrendileg tudjuk, miről van szó (figyelembe véve, hogy nem sokkal több, vagy nem sokkal meghaladványos).

Én az olyan kifejezésektől akadok ki, mint például a "többtíz", mintha lenne háromtíz vagy nyolctíz.

A többtízezer is jogos.

Néha belefutni ilyen "több mint három" és hasonló kifejezésekbe is.