Nem helyes az unszimpatikus?

Nem helytelen, de az antipatikus stílusa kissé emelkedettebb.

Az unszimpatikus nekem kissé ellenszenves.

> Nem helyes az unszimpatikus?

De, helyes.

> Mostanában nagyon sok helyről hallom, hogy az antipatikus kifejezést használják, ami az unszimpatikus szinonímája.

Lásd: [link]

> Én utána néztem, de nem találtam arra utaló nyomot, hogy helytelen lenne.

Inkább úgy mondanám, hogy az unszimpatikus nem teljesen logikus. Ugye a szimpatikus szó a görög szüm- (együtt) és a pathos (érzés) szavak összetételéből ered (szimpatikus = együttérzést kiváltó), innen került át más nyelvbe is. Ennek valóban a nyelvileg logikus ellentéte az anitpatikus lenne: anti- (ellen) + pathos (érzés) (ellenérzést kiváltó). Esetleg még akár aszimpatikus is lehetne (együtt nem érzést kiváltó), de ilyen formában nem találkoztam vele. Az un- előtag német eredetű, az unszimpatikust ha nagyon szó szerint kellene fordítani, akkor ellenegyüttérzést kiváltót jelentene, különböző nyelvű előtagok halmozásával.

De a nyelvet nem feltétlenül a logika diktálja. Az anyanyelvet nem idős korban tudatosan tanuljuk, hanem gyerekkorban, kvázi ösztönösen. Ha valami általánosan elterjedt szó, szófordulat, azt aligha nevezhetjük helytelennek, még ha mélyére ásva a dolognak esetleg nem is feltétlenül logikus.

Szóval jó az unszimpatikus is, meg az antipatikus is.

Nem helytelen.

[link]

Angolul gugli 4,5 millió találat.

Sőt, elvileg nem is pont ugyanazt jelentik, legalábbis az angolban:

[link]

#3: angol tök ireleváns, a magyar szóról beszélünk.

(pl. a sympathy is mást jelent, mint magyarul a szimpátia)

#2: "ellenegyüttérzést kiváltót jelentene":

én inkább fosztóképzővel mondanám, "rokonszenvetlen" (vagy ha ragaszkodsz az eredetéhez visszanyúló 'együttérzéshez', akkor "együttérzőtlen") :-)

"angol tök ireleváns"

Miután mindkét nyelv a latinból vette át, talán mégis érdemes lenne vetni rá egy hanyag pillanást, hogy létezik-e ilyen forma és mit jelent. Ha létezik és van jelentése, akkor mitől is lesz helytelen?

helyesről/helytelenségről nincs szó, az csak valami félreértés lehet, legfeljebb arról beszélhetünk, hogy _létezik-e_ ez a szó a nyelvben, vagy nem (és aztán azon belül lehet beszélni a szavak stílusáról, használatáról...)

lehet vetni "hanyag pillantást" az angolra, persze – érdekességként, a világképünket tágítandó :-) –, de attól nem függ, hogy nálunk létezik-e. ugyanígy az eredeti – vagy átadó nyelvi vagy egyéb nyelvben élő – jelentéséből sem következik, hogy nálunk most mit "kellene" jelentenie. ha "szerencsénk" van, akkor egybeesik a jelentés, de az is lehet, hogy nem.

utóbbira egy példa a "lamentál" szó is: aki az ún. "eredet csapdájában" vergődik, az ragaszkodik hozzá, hogy ezt csakis 'siránkozás, panaszkodás' értelemben lehet használni, minden más tévedés – aki viszont tudja és érti, hogy a nyelv hogyan működik, annak egy fikarcnyi gondot sem okoz, hogy azt a mai köznyelvben ma már gyakrabban használják 'elmélkedik, morfondíroz, latolgat' értelemben, és így ma már tkp. két jelentése van.

és az, hogy angolban különbözik a jelentése, megintcsak nem mond semmit a magyarról: nálunk ugyanazt jelenti. (de persze "kis-színes" adatnak az is jó. :-)

csak ezért írtam, hogy irreleváns (bár elgépeltem, bocs :-)

---

érdeklődőknek 1-2 olvasnvaló a "hamis barátokról":

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Ajánlom elolvasásra egyik – nyelvész végzettségű – volt kollégám írását:

[link]

(Az ajánlódoboz kicsit szétcseszte a bekezdéseket, de ez ne riasszon el senkit, ettől még olvasható a cikk.)