Hogyan helyes? bánrévi vagy bánrévei?

Azon múlik, hogy hogyan szokták (leginkább a helyiek szokását érdemes figyelembe venni, ha van lehetőséged tőlük megtudni), de egyébként az sem gond, ha simán Bánrévei-t mondasz.

Ez tkp. nem helyesírási kérdés, de a szabályzat azért nyilatkozik róla:

[link]

174. c) A -falva, -földe, -halma, -háza, -telke, -völgye stb. utótagú – esetenként más a, e végződésű – nevek -i képzős származékaiban elhagyjuk az a, e végződést. Ha azonban nem közismert névről vagy a hagyomány által szentesített formáról (hollóházi porcelán, királyhalmi szőlők, pannonhalmi főapátság stb.) van szó, az alapalak kikövetkeztethetősége érdekében – bár hibásnak egyik változat sem mondható – hasznos lehet a kerekegyházai, becsvölgyei stb. forma használata.

Sőt, itt is említik:

[link]

"Csakhogy ez az i toldalékos alak általában két változatban létezik: ahogy olvasónk is írja: albertfalvai és albertfalvi, és így tovább, nyíregyházai és nyíregyházi, hollóházai és hollóházi, bánrévei és bánrévi."

Amúgy vezetéknévként is van sok Bánrévi.

- - -

Hasonlóan "elnyelődik" a birtokos személyjel ezekben is:

hétvége > hétvégi

év vége > év végi

szó vége > szó végi

Duna mente > Duna menti

Duna–Tisza köze > Duna–Tisza közi

Pár hónapja engem nagyon lepontoztak, amikor azt írtam, hogy az a helyes, ahogy az ott lakók mondják...

Pedig a nevekkel kapcsolatban van egy tulajdonosi jogviszony.

Ha mondjuk valaki Kossuth, de ő Kosútnak ejti, akkor ez a helyes, nem pedig a Kosut vagy Kossut.

Településeknél ez ugye nem ilyen szoros, de azért mégis az a helyzet, hogy az ott lakóknál jobban senki nem tudhatja, hogy hogy a helyes.

Pl. a pestiek ragaszkodnak ahhoz mániákusan, hogy Győrött. Pedig egy régi győri családból származó illető állítása szerint ilyet győri ember nem mond, ők úgy használják, hogy Győrben.

Ha pedig nem kideríthető, hogy a helyiek hogyan használják, akkor próbálkozni kell, aztán majd kijavítanak, ha nem úgy a jó...

én arra tippelnék, hogy már akkor (néhány hónapja) is megpróbálták(/tuk?) értésedre adni, hogy ez nem "helyes/nem helyes" kérdése, hanem szabadon választott, ingadozó.

ezek szerint nem árt, ha elismétlem mindezt.

nincs tulajdonosi jogviszony, a nyelv mindenkié, nincs helyes/hibás az elterjedt formák között. maximum udvarias dolog, ha illeszkedünk a helyiek szokásához, amikor velük beszélünk (meg persze ha már így teszünk, akkor praktikus máskor is azt használni, mert minek váltogassuk...). de ha egy pesti mindig azt monda, hogy Győrött, pedig az ottaniak nem, azzal sincs semmi baj, nagy marhaság lenne, ha ezt egy ottani zokon venné...

ha "kijavítja", azt maximum úgy tudom elképzelni, hogy visszafogottan megjegyzi – ha épp alkalmas rá a helyzet –, hogy ezt amúgy ők máshogy mondják... ha azonban kerekperec megmondja a másik nyelvhasználónak, hogy amaz rosszul mondja, az ugyanolyan agresszivitás, mint ha pl. azt osztja ki, aki azt mondja, hogy "nagyobb tőle".

Na, ebben nagyon nem értünk egyet.

És te se értenél egyet magaddal, ha nem egy "másik", hanem a te településed esetén mondana valaki egy bődületes baromságot. Pl. ha valaki rendszeresen ilyesmiket mondana, hogy most jöttem Pestbe, holnap elutazom Pestből, akkor egy pestinek felállna a szőr a hátán, hogy mekkora egy tanyasi tahó ez, és kizárt, hogy szó nélkül megállná.

Pl. tíz éve ígérgetős körúton volt itt az egyik településen a királyunk, és a Fő térre kiállva rosszul ragozta az adott település nevét. Ezt még ma is emlegetik a legnagyobb helyi sggnyalói is, hogy mekkora baromságot mondott. A "tulajdonosi jogviszony" bizony megvan, és ezt érzik is az emberek.