Nyelvtanilag mindkettő helyes? Majd beszélünk, miután hazaértem. Majd beszélünk, ha hazaértem.

Nyilván.

Csak van egy árnyalatnyi különbség. Bár a hétköznapi életben simán lehet a második az első helyett, abban van némi feltételesség.

igen, ez gyakorlatilag ugyanazt jelenti. a feltételességhez hozzátenném, hogy akkor lenne benne igazán, ha nem múlt időben lenne: "...ha hazaérEK"

plusz még egy olyan apró különbséget is bele lehet látni, hogy a "ha hazaérek" érthető úgy, hogy abban a pillanatban (vagyis "rögtön hívlak, amikor hazaérek"), de miután kicsit tágabb: ha azt mondom, hogy fölhívlak, miután hazaérek, akkor lehet, hogy csak két órával utána hívlak, és egy szavad nem lehet :-P

de ezek persze nem ilyen szigorú dolgok, valójában a nyelvtannál sokkal többet számít ebben az, hogy milyen helyzetről van szó: ha sürgős ügy, akkor "miután"-os megfogalmazás is úgy értendő, hogy 'amint tudlak, hívlak', és ha semmi-sürgős, akkor a "ha hazaértem" is érthető úgy, hogy 'majd otthon, vacsi után, amikor épp kényelmes, és nagyon rád érek'... :-)

persze, természetesen ezek az én érzéseim, gondolataim, nem is lehet más.

és természetesen kutatás alapján lehet biztosabbat/pontosabbat állítani mindenféle nyelvi dologról a többieket illetően, ez világos – de ez most itt egy beszélgetés, nem tudományos vita.

azt viszont nem biztos, hogy jól értem, hogy itt mire gondolsz:

"a nyelvészet megmagyarázza a két mellékmondat közti különbséget"

nyugtass meg: a nyelvészet is kutatások alapján magyarázza meg, hogy mire gondolnak az emberek, ugye? (vagy ők csak úgy "kitalálják" a nyelvhasználók gondolatait?... :-)

fuh, azt hittem, hogy nyilvánvaló, hogy a macskakörmös mondat esetében grammatikáról beszélgetünk, ami leíró nyelvészet, és mint a neve is mutatja, ez a terület nem az emberek érzéseivel meg gondolataival foglalkozik a nyelv kapcsán, hanem azt próbálja leírni, ahogyan az működik, felépül stb., és ezt természetesen nem embereken végzett kutatások alapján teszik - mint ahogyan a fizikusok sem embereken kísérletezgetnek, ha a sötét anyagról akarnak megtudni valamit -, hanem magán a nyelven vizsgálódnak.

vannak olyan kutatások nyelvészeten belül, ahol embereket kérdezünk meg, és ott valóban a saját élményük a fontos pl. a pszicholingvisztika, szociolingvisztika, vagy mondjuk a pragmatika területén.

amit írsz, olyan nincs, nem találnak ki nyelvészek random dolgokat mindenféle alap nélkül, a kutatások persze egy hipotézis felállításával kezdődnek (pontosabban a nullhipotézisével, de ez most mindegy), de ezeket vagy cáfolják vagy alátámasztják aztán az adatok, nem hasraütésszerűen közlik az eredményeket, de gondolom ezt te is tudod, csak valamiért kötözködnél picit.