Ha a daru (madár) többes száma darvak, akkor a daru (emelőgép) miért daruk?

Ez egy ún. szóalakhasadás, ilyenkor a két különböző jelentéshez más tő, vagy más toldalékok tartoznak. Itt részletesebben is elolvasható:

[link]

Az 'emelőgép' jelentés újabb, ezért nem meglepő módon szabályos mintát követ a toldalékolásban.

Hozzátenném, hogy azok az éles jelentésbeli különbségtételek, amelyet a kérdező is ír (daruk vs. darvak), és amelyről a linkelt poszt is szól (pl. velője vs. veleje), korántsem mindig ennyire élesek az élő nyelvben, ezek a hasadások néha csak mesterségesen vannak fenntartva, nem teljesen így vannak az emberek hétköznapi kommunikációjában. Csak a nyelvnek abban a speciális, ritkán használt, "irodalmi magyar"-nak nevezhető változatában, amelyre vonatkozhatnak írott vagy íratlan előírások is, és így már a nyelvművelés témakörébe tartoznak (hiszen az "igazi" nyelvre nincsenek előírások).

Pl. itt van egy másik cikk is ugyanabban a témában, Grétsy Lászlótól, "Velője és veleje" címmel (és nem-véletlenül "Nyelvművelő levelek XXII." alcímmel :-):

[link]

Mindkét fent említett szópárra igaz, hogy bár valóban így tanították/tanítják(?) az iskolában (a madarak darvak, az emelőgépek daruk), valójában a "nép ajkán" ez valamelyest keveredik: persze nem szimmetrikusan, hanem a "régi", hagyományos (a jelenlegi szabályoktól eltérő) forma rovására, vagyis:

a madarakra is sokszor mondják, hogy "ott repülnek a daruk" – de azt persze nehezen tudnám elképzelni, hogy "az építkezésen felállították a darvakat". :-)

Még inkább így lehet ez a tárgyraggal: az a tippem, hogy aki azt mondja, hogy "szállnak a darvak", az is inkább úgy fogalmaz, hogy "az egyik darut le is fotóztam", kevésbé lehet jellemző a "darvat", holott...

Tehát a szóalakhasadás önmagában sem annyira tiszta képlet, plusz a különféle toldalékok esetében is eltérő "statisztika" érvényesülhet.

A velőre is kábé igaz ez, csak itt még faramucibb a helyzet, még messzebb rugaszkodik a valóságtól a mesterséges megkülönböztetési törekvés: az az érdekes helyzet, hogy bár a veleje a hagyományosabb, ősibb forma, mégis valamiért ez lett kikiáltva az átvitt értelemhez való alaknak, a velője pedig a szó szerinti (pl. csontvelőt, agyvelőt) jelentéshez, ami így időrendileg észszerűtlennek tűnik... (a darvak/daruk esetében legalább észszerű a sorrend ugye) Nem csoda, hogy lépten-nyomon lehet találkozni olyannal, amikor a veleje és ragozott (vagy szóösszetételbe foglalt) formák valódi velőt jelentenek, akár már az értelmező szótárban is:

[link]

pl. "A marha csontveleje nyers állapotban", "Agyvelő (1). → Kiloccsan a veleje.", "Állatnak, kül. borjúnak agyveleje nyers állapotban"

nyilván így van az a hétköznapi beszédben is, vagyis jobban keverednek ezek, mint amennyire a nyelvművelés szeretné kordában tartani.

Annyit azért megjegyeznék, hogy Grétsy László természetesen tudja ezt, nem lehet véletlen, hogy így fogalmazta meg a cikke elejét – a fentebb jelzett "aszimmetriának" megfelelően –:

"a darvak változat csakis a hosszú nyakú és lábú, jellegzetes madarat jelentő daru szó többes számaként fordul elő, az ’emelőgép’ jelentésű daru többes számú formája csak ez lehet: daruk."

(Lehet, hogy első olvasásra fel sem tűnik, de ez ugye éppen csak az egyik "irányt" foglalja magában, vagyis hogy a darvak csak a madarakra használatos, a darukról nem mondja, hogy csak a gépekre... Profi a professzor! ;-)

----

Mindemellett persze az is igaz, hogy vannak olyan szavak, szóalakok, amelyek valóban "ketté vannak hasadva" jelentésileg, és én is úgy gondolnám, hogy ha valaki felcseréli (bármilyen irányban), akkor az csak tévesztés lehet (vagy régies/irodalmi szöveg, de ez más tészta), pl. nem vitatom, hogy mást jelent az ébren és az éberen, a kalóz és a kalauz, a lombos és a lompos, a család és a cseléd, a nője és a neje (– bár ez utóbbi necces... de talán ma már csak tréfásan nevezi valaki nőjének a nejét...).

Azokban az esetekben azonban, amikor elmosódottabb a különbség, jobbnak látnám, ha ezt "bevallanánk", és nem gerjesztenénk feleslegesen a nyelvi megbélyegzéseket.

Ha egy változás közepén egy nyelvművelő cikk lándzsát tör valamelyik megoldás mellett, azt megértem (csak ne gondolja senki kötelezőnek!...), de az MTA helyes(írási) blogjának nyelvészeti cikkében (huhh, már ez is cseppet disszonáns...) azért lehetne jelezni, hogy ez a különbségtétel nem olyan "éles", csak "statisztikailag" igaz, de azért számos ellenpéldával találkozhatunk, amelyek szintén nem "helytelenek"...

értem én ezt, de a nyelv nem központi vezényszóra működik.

persze az is hat(hat) rá, de az csak egy hatás a sok közül.

Mert az egyik gép, a másik meg madár.

Madár - madarak

Tanár - tanarak?

Nem.