Az irodalom érettségi tételt a helyesírási szabályaink alapján miért nem irodalomérettségi-tételnek írjuk?
Az első persze jobban néz ki, de akkor sem tűnik szabályszerűnek. Igaz, nem vagyok egy nagy nyelvész.
Ezt a az összetettszó-szabályzatot mintha kicsit túlbonyolították volna.
Még a könyvcímek sem követik:
Az AkH 111. pontja alapján ezeket a könyvcímeket nem egybe kellene írni? Vagy talán azért írják külön, mert így jobban néz ki?
Valaki úgy döntött, hogy a polgármester asszonyt és az irodalom szakot különírjuk, míg az míg az irodalomórát és az Oppenheimer-alternatívát egybe. Annyira indokolatlanok ezek a csoportos és egyéni kivételek, illetve bevételek.
Az AkH 125. pontját meg végképp nem értem:
Igen, ez a kérdés nem csak bizonyos helyesírási helyzetekre kérdez rá, hanem véleménykinyilvánításként is funkcionál. Fontosnak tartom leszögezni, hogy ez csak az én személyes véleményem, semmit sem ér, és csak és kizárólag azért írom ki, hogy nálam sokkal okosabb emberek is elmonják a sajátjukat (még ha ez az én nyilvános kivégzésemmel és porrá zúzásommal is jár véletlenül).
Még egy utolsó kérdés:
A véleménykinyilvánítás hármas összetételnek minősül az igekötő miatt? Írható kötőjellel?
irodalomérettségi, irodalomtétel, érettségitétel –
Ezek a helyes írásmódok? Az érettségi itt főnévként funkcionál, jól gondolom?
A hivatalos weboldalakon úgy írják, hogy „Irodalom érettségi tétel”
válasza:
válasza: válasza:"Az AkH 111. pontja alapján ezeket a könyvcímeket nem egybe kellene írni?"
Tehát azért, mert van "vámvizsgálat", "csigalépcső", meg "hófehér" (és nem vám vizsgálat, csiga lépcső, hó fehér), akkor az "Androméda evolúció"-t "Andromédaevolúció"-nak kellene írni, az "Oppenheimer alternatíva"-t pedig "Oppenheimeralternatíva"-nak?
Ez kissé erőltetett, nem gondolnám, hogy köze lenne hozzá, sem logikailag, sem azért - ahogyan érintetted is -, mert ez inkább a szerzői/alkotói szabadság körébe tartozik, mint helyesírási szabályzatra.
"Az AkH 125. pontját meg végképp nem értem"
Szerintem elég logikus.
Az egybe írandó szavakból (csigalépcső, hófehér, emlékkönyv) kiindulva én - ha életemben nem láttam volna helyesírási szabályzatot - sem írnám egybe a professzor asszonyt, a rendőr századost, vagy a közgazdász szakértőt, sem az irodalom szakot.
Az ajándék könyvnél már rezegne a léc (az emlékkönyvből kiindulva), de jobban belegondolva ez is rendben van. Az "emlékkönyv" egy típusa a könyveknek, az ajándék könyv az ajándék(ba adott) könyv.
Ahogyan a szabályzat is írja: "A minőséget ... jelölő, úgynevezett főnévi minőségjelzőt különírjuk a jelzett szavától."
Az ajándékba adás a minősége a könyvnek, nem a fajtája/típusa.
#4, Mivel tulajdonnekekről van szó így ezen két könyvcímet kötőjeles formában írnánk egybe, nem közvetlenül. Korábban rákérdeznem már, a válaszok engem igazoltak.
Pontosan a 111 és a 125 ellentéte az, amit nem értek teljesen.
Köszi, #6
Vannak olyan helyesírási esetek, amelyekbe külön egységnek számít a kettő, ugye?
[link] Itt írnak erről.
Ami eszembe jutott még: szóelemzésnél pl. a kimoshatatlan szóban a ki és a mos is szótőnek számít, tehát nem a kimos a szótő, hanem a ki és a mos. Ilyenkor külön egység.
válasza:Önmagában az érettségi tétel a helyes írásmód, amikor viszont főnévként szerepel az érettségi, például ha előtagot kap, akkor összetétel lesz: irodalomérettségi-tétel.
Ami a könyvcímeket illeti, a helyes írásmód nem az egybeírás lenne, hanem a kötőjelezés, hiszen egy tulajdonnevet és egy köznevet kapcsolunk össze: Az Androméda-evolúció, Az Oppenheimer-alternatíva. Vagy a kiadó volt igénytelen, és helytelen címmel jelentette meg a könyveket, vagy a grafikai szempontok felülírták a nyelvieket, és csak a borítóról hiányzik a kötőjel. (A tördelők és a grafikusok rendszerint ki nem állhatják a kötőjelet.)
Arra én sem találtam még magyarázatot, hogy az irodalom szak, irodalom tanszék miért különírandó, az én nyelvérzékem azt súgná, hogy az irodalomórához hasonlóan (birtokos vagy jelentéssűrítő) összetétel.
A véleménykinyilvánítás – ahogy az egyik hozzászóló már megjegyezte – csak kettős összetétel. Az egy szótagos igekötők nem számítanak összetételi tagnak. (Az adó-visszatérítés például már többszörösen összetett szó.)
A polgármester asszonyt sehogy sem látnám indokoltnak egybeírni, hiszen megszólítás, ahogy a polgármester urat sem írjuk egybe.
#8-9, köszönöm a válaszotokat.
Akkor az érettségitétetel is pont ugyanúgy lehet egyben is az esetek nagy részében, nem igaz? Mint érettségire felkészítő tétel. Az érettségit ilyenkor a józan paraszti észt alapul véve ugyanúgy főnévként kezeném, pont mint az irodalomérettségi esetén. Az emberek ilyenkor általában nem melléknévként gondolnak rá szerény észjárásom szerint.
Persze-persze, megszólítás, de ettől függetlenül még mindig fennáll az a helyzet, hogy csak amiatt írjuk külön, mert magasabb szinteken így döntöttek róla. Én csak a kiejtésre gondoltam. Arra, hogy a polgármester asszonyt egybe ejtem, bármiféle szóközi szünet alkalmazása nélkül.
A rézkilincs esetében (tehát bármilyen egytagú anyagnév és az általa jelzett szó kapcsolatának esetében) is nyilvánvalóan azért döntöttek az egybeírás mellett, és alapból csak és kizárólag azért léteznek összetett szavak a magyar nyelvben, mert a szóbeszédben is egyben ejti ki őket a jónép.
Nem azt mondom, hogy nem jó így, meg kellene változtatni; nyilván jobban értenek hozzá azok, akik a döntést hozták, mint én magam; én csak éppen egy picit megkérdőjeleztem a döntésüket a kiejtésbeli tapasztalataim alapján.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!