Mi az álláspontotok a kérdő összetett mondatokról?
Régóta érdekel a kérdés, csak sose mertem megkérdezni, de az összetett mondatok kérdésbe öntésére mi a magyar konvenció?
a) "Megnézted, hogy van-e tej a hűtőben?"
b) "Azt szeretném tudni, hogy hanyadikára írtad be a nevem."
Az a) kérdés olykor kissé elcsépelt humorba csap át, amikor az illető azt válaszolja mondjuk, hogy igen, majd a kérdező visszakérdez, hogy igen, megnézted vagy igen, van tej. De van-e ökölszabály olyan általános helyzetekben, amikor ez nem feltétlen derül ki/nem egyértelmű?
A b)-ről azt sem tudom, hogy egyáltalán kérdés-e. Elvégre a mondat első fele kijelentő módban van, a másik fele pedig "csak" megfogalmazza a kijelentés tartalmát, ami persze értelmezhető kérdésnek, de most akkor ez kérdés vagy sem? Ha kérdőjelet írok a végére, nem értelmeződik-e véletlen úgy, hogy vajon tényleg ezt _szeretném-e_ (tudni vagy nem), ahelyett amit most nyilvánvalónak gondolunk, hogy _hanyadikára_ lettem beírva. Értitek.
Jöjjön valaki, és tegyen igazságot!
válasza:a)
nincsenek általános helyzetek. :-)
a nem egyértelmű helyzetek nem egyértelműek. :-)
a poénkodást pedig poénból szokták csinálni. :-)
(a helyzettől függ, de ha valaki viccelni akar, akkor viccelni fog, ha nem ezzel, akkor mással, ha meg nem akar viccelni, akkor egyértelműen fog válaszolni)
mi a kérdésed?...
b)
ez alapvetően nem kérdés (más nyelveken még ennyire sem, ugye).
"nem értelmeződik-e véletlen úgy, hogy vajon tényleg ezt _szeretném-e_"
ez az adott mondat nyilván nem érthető így félre. más mondat meg félreérthető lehet. de megint csak: poénkodni lehet, ettől még tudjuk, hogy érti... mi a kérdésed?...
hogy hogy lehet megúszni a poénkodást?
vagy valódi félreértésekről beszélünk? (mert ez nem az volt)
arról, hogy tehetnénk oda kérdőjelet is, annak ellenére, hogy nyelvtanilag nem az való oda, az AkH. is megemlékezik
243.
"...
A mellékmondatnak megfelelő írásjellel is zárható az olyan mondatszerkezet, amelynek (akár el is hagyható) főmondata csupán mellékes tájékoztatást tartalmaz, vagy csak a figyelem felkeltésére szolgál: Kérdem, olyan nagy hibát követtem el? Javasolom, ne üsse bele az orrát!
A mondatzáró írásjelet olyankor is a mellékmondathoz igazíthatjuk, amikor az voltaképpen idézet: Hiába mondtam neki, hogy nem szabad bejönni!"
a példádra is igaz ez, lehet úgy kanyarítani a szóban a mondat dallamát, hogy végül is valódi kérdés legyen.
ha kérdésként teszed fel, akkor kérdés, ha nem, akkor nem...
de még ha kijelentő mondatként mondod, akkor is lehet "kvázi kérdés" az adott helyzetben, hiszen ha kimondod a mondatot, azzal nyilván "megkéred" a partnert, hogy mondja meg azt, amit nem tudsz.
szóval tényleg nem egészen értem a kérdéseket sajnos :-(
igazi félreértésre gondolsz, vagy viccre,
szóbeli kommunikációra, vagy írásbelire (a kérdőjel felvetéséből írásbelire gondolok, de amiket írsz, azok inkább "szóbeli helyzetek"... akkor most arról van szó, hogy egy regényben leírod a szóbeli történéseket, és hogy tudnád írásban jól érzékeltetni ezeket?...)
válasza:Jajj már, na :)
a)
Aki úgy válaszol, mint ahogy írtad példának az vagy nem komplett :), vagy tényleg viccel, vagy bosszantani akar. A kérdésből érhető mit akar a másik megtudni és tudunk rá válaszolni is. Ilyeneket én is egyszer kétszer csináltam már, de viccből és élőben a végén el lehet nevetni az egészet.
b)
A b) az nem kérdés, hanem érdeklődés. Ha kérdéssé akarod alakítani, akkor az eleje lemarad: "Hányadikára írtad be a nevem?". Az eleje kijelentés a vége meg kérdés, tehát lehet vele kombinálni.
A "nagy rejtély" benne, hogy amikor megkérdezünk valamit, akkor nem kell közölni azt is, hogy "Azt szeretném tudni...", mert a kérdésből az úgyis adódik, hogy tudni szeretnéd, hiszen azért kérdezed meg.
b1 - Ez így kérdőjel nélkül okés, mert ez egy érdeklődés valamiről:
"Azt szeretném tudni, hogy hányadikára írtad be a nevem."
b2 - Így meg kérdőjeles kérdés:
"Hányadikára írtad be a nevem?"
b3 - Ha meg kérdőjelet tennél simán a végére, akkor valóban mástól kérdeznéd, hogy te mit szeretnél és az eléggé badarságnak tűnik, mert azt neked kell tudnod:
"Azt szeretném tudni, hogy hányadikára írtad be a nevem?"
Az ilyenekkel meg ugye szoktunk néha viccelődni, és ami hasonló, hogy "Megkérdezhetem mennyi az idő?". :) Ismered a választ. :) Ezek ilyenek.
válasza:#2: b)
"A b) az nem kérdés, hanem érdeklődés."
mi a különbség?... :-o
(pragmatice semmi: meg szeretnél tudni valamit, és egy olyan mondatot mondasz, amelyből a másik tudja, hogy mit "kell" válaszolnia)
kérdéssel nem lehet érdeklődni?
érdeklődve nem lehet kérdezni?
mi ez a különbségtétel? egyáltalán nem értem.
---
"Az eleje kijelentés a vége meg kérdés"
ez így kicsit merész (hiszen a másik fele alapvetően egyáltalán nem kérdés, hanem a tárgyas alárendelés mellékmondata), de a magyarban "véletlenül" ugyanez lenne a szórend kérdés esetén is, így csak az írásjelet kell kicserélni...
(ettől azonban még az eredeti mondatban nem kérdés van)
hasonlat:
"Azt szeretném mondani, hogy holnap lesz szombat."
Ennek is át lehet alakítani a második felét kérdéssé, változatlan szórend mellett ("Holnap lesz szombat?"), de ettől még nem mondanám, hogy az eredeti mondatnak "az eleje kijelentés a vége meg kérdés"...
"amikor megkérdezünk valamit, akkor nem kell közölni azt is, hogy "Azt szeretném tudni...", mert a kérdésből az úgyis adódik, hogy tudni szeretnéd, hiszen azért kérdezed meg."
ettől még az emberek így (is) szoktak kommunikálni egymással, nem tudom, hogy melyik bolygóról jöttél, ha ez neked új, és "eltanácsolod" tőle szegény kérdezőt... a kommunikációnak nem csak információ-átviteli funkciój van (sőt, egyesek szerint főleg nem az), hogy egy nyelvésztől idézzek:
"A társas jelentések nem mellékes és kiegészítő részei a nyelvnek, hanem a nyelv lényegéhez tartoznak. Úgy tűnik, a nyelv elsődleges funkciója a társas kapcsolatok kiépítése és szabályozása, s nem az ismeretközlés (a „gondolatok közlése”)"
természetesen helyzete válogatja, van, amikor az infókérés/adás a fő cél, de akkor is ott van mellette sok más, nem véletlenül szoktak ilyen "körítések" is lenni a kérdések/válaszok körül, mint pl. az "azt szeretném kérdezni".
---
"b1 - Ez így kérdőjel nélkül okés, mert ez egy érdeklődés valamiről:
"Azt szeretném tudni, hogy hányadikára írtad be a nevem."
b2 - Így meg kérdőjeles kérdés:
"Hányadikára írtad be a nevem?""
a kérdés nem érdeklődés?...
---
"b3 - Ha meg kérdőjelet tennél simán a végére, akkor valóban mástól kérdeznéd, hogy te mit szeretnél és az eléggé badarságnak tűnik, mert azt neked kell tudnod:
"Azt szeretném tudni, hogy hányadikára írtad be a nevem?"
Az ilyenekkel meg ugye szoktunk néha viccelődni"
egy frászt kérdezné azt, mindenki tudja, hogy nem azt kérdezi... – és pont ezért teheti meg a legnagyobb nyugalommal, hogy így átalakítja kérdéssé a nem-kérdő mondat második felét. mert így is egyértelmű a szándék.
nem véletlenül mondod te is biztosra, hogy aki "úgy érti", az csak viccel...
---
de továbbra is jó lenne tudni, hogy miről beszélünk, kedves Kérdező:
beszélgetési helyzetről, amikor az emberek időnként viccelnek? (viszont nincs "kérdőjel", mert azt nem tudjuk "mondani")
vagy írott szövegben szeretnél valamit érzékeltetni, jobb híján írásjelekkel, szórenddel, egyéb módon?...
miről van szó?
válasza:Az alárendelt összetett mondat fajtáját a főmondat határozza meg. Ez a logikai és helyesírási törvény.
Főmondat kérdő megnézted?
A mellékmondat a mit? kérdésre válaszol, tehát tárgyi alárendelés.
Megnézted, hogy van-e tej a hűtőben?
válasza:4-es vagyok.
Tehát ez nem egyéntől függő ( “szerinted”), hanem elemi logikán alapuló szabály.
válasza:Ez kell nekem szólt? Ki írt szerintem-ez vagy hasonlót?...
Másrészt ez nem ennyire egyszerű (ahogy idéztem is a szabályzatból).
Harmadrészt meg vszínűleg "írásbeli beszélgetésről" van szó két ember között (bár ez még nem derült ki biztosan, lehet, hogy regényt ír...), és egy ilyen "beszélgetésben" a helyesírás nem "törvény", sokszor felülírhatja más szempont. És pont ilyen szempontokról szól a kérdés.
válasza:Bocs, az elejét szétcincálta a teló, helyesen:
Ez kinek szólt? Ki írt szerintem-et vagy hasonlót?...
Írásbeli kommunikációból indult ki a kérdésem. De nem korlátoznám csak arra.
Picit csavarnék a b) verzión, hogy ne tűnjön indokolatlanul triviálisnak a probléma:
c) "Azt szeretné Jancsi tudni, hogy hanyadikára írtad be Julis nevét."
Itt jobban kiéleződik, amit szeretnék. Ha kijelentésnek tekintem, akkor közlöm Jancsi szándékát, ami egy információkérésre vonatkozik. Ez pedig éppenséggel a mellékmondatba fogalmazott kérdés, ha technikailag tekinthető kérdésnek egyáltalán. Ha pedig az egész c) mondatot kérdésnek tekintem, akkor inkább arról van szó, hogy a kérdező arra kíváncsi, hogy a beszélgető partnere tud-e arról valamit, hogy mi Jancsi információszerzési szándékai, mondjuk nem lépi-e túl a hatáskörét. De értelmezhető úgy is, hogy közvetítem Jancsi kérdését, és az ő felhatalmazásával számítok az érdemi válaszra.
Itt ha véletlen félreértődik a dolog, az már kevésbé poénforrás.
válasza:#8: A dolog végtelenül egyszerű: a szövegkörnyezetből kiderül.
Valóban többfélét jelenthet, de nyilván nem önmagában a mondatból kell tudnunk kitalálni, hogy milyen helyzetben mondta valaki, milyen szándékkal. Ilyen faramuci körülmények nem szoktak lenni, a nyelv úgy alakult ki, hogy a szokásos igényeket kielégítse, ha pedig valamiért egy mondat vagy szó félreérthető, arra ez esetre van kitalálva a visszakérdezés. :-)
válasza:“
Harmadrészt meg vszínűleg "írásbeli beszélgetésről" van szó két ember között (bár ez még nem derült ki biztosan, lehet, hogy regényt ír...), és egy ilyen "beszélgetésben" a helyesírás nem "törvény",”
Minden párbeszédben törvény a helyesírás!
A nyelvi logika szabálya vastörvény.
Megnézted?
Mit?- Hogy van-e tej.
Összetett mondatban a mondatvégi írásjelet a főmondat határozza meg.
De pl.
Látom, megnézted, hogy van-e tej.
Ebben az esetben többszörösen összetett alárendelés:
Látom - kijelentő főmondat
Mit?- (azt, hogy ) megnézted
Mit: (azt, hogy) van-tej.
Tehát ez az összetett mondat kijelentő.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!