Miért rak a fél világ L-t a nő és a nőni szavakba?

Tessék:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__helyesiras__42915-..

A régi helyesírás szerint a nő szép, a gyerek pedig nől.Nem egyet jelentett a két szóalak.Ezért írnám én is így,mert így tanultam.

A nyelvészek állandóan változtatják a helyesírási szabályokat,hol jól,hol rosszul.

Pl.mi versikét tanultunk arról,hogy kevésbbénél egy B kevés B.(kevesebbé lenne helyesen,ezért kell két b.)Tudtommal ma már egy b-vel kell írni.

Ezt még elfogadom,de azt sehogy sem értem,hogy pl.szótárakban miért azonos az a és az á,valamint az e és az é,amikor csak írásban különbözteti meg az ékezet a két betűt,de hangzásban nem.Pl.Azt kérem apától - ezt mindenki érti,de ha igy mondom ázt kérém ápától - azt hinnék,hogy nem vagyok magyar.Ezt gondolom valami külföldi ötlet alapján találták ki,mint annak idején a képolvasás tanitást.(Valaki Angliában volt tanulmányúton,és onnan szerezte az ötletet.

Szerintem csak nyelvjárás, vagy tájszólás miatt van így. A "fő" igét is szokták némelyek "fől"-nek mondani.

Vagy oda is illik, hogy fől a leves, és a fő az a fej? :O

Ez a jelenség ma már csak nyelvjárási sajátosság, de régen ez egy egyszerű igető típus volt, mint pl. az eszik/ehet/evő, ez a mgh+sz+v tő. A szóban forgó pedig a mgh+l tő típus. A különböző tőtípusok az egyalakúság felé igyekeznek, ezért az l-es tő már csak nyelvjárási szinten van meg. Mára már egyfajta devalválódása is megtörtént, azaz negatív értéket társítanak hozzá a beszélők.

-egy nyelvész-