Szervezetek, alapítványok nevében szereplő határozott névelő nagy betűvel írandó?!

A helyesírási szabályzat ezt írja:

* * * * *

Az intézménynevek

186. Az intézménynevek – néhány esetet nem számítva – több szóból állnak. Ezek összetartozását, a név kezdetét és végét az alkotóelemek nagy kezdőbetűs írása jelzi.

A világos főszabályon kívül – az intézménynevek körében élő nyelvhasználati ingadozások miatt – néhány kiegészítő szabályt is figyelembe kell venni.

187. A hivatalok, társadalmi szervezetek, oktatási intézmények, tudományos intézetek, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók többelemű hivatalos, cégszerű nevében – az és kötőszó, valamint a névelők kivételével – minden tagot nagybetűvel kezdünk. Az -i (néha -beli) képzős származékokban a tulajdonnévi vagy az azzal egyenértékű tag(ok) nagy kezdőbetűjét megtartjuk, a köznévi elem(ek)et pedig kisbetűvel kezdve írjuk.

* * * * *

Ez alapján kisbetűvel írandó.

Bőven vannak intézménynevek, amelyek fittyet hánynak a helyesírási szabályzatra. Csak néhány ismertebb: Pénzügyminisztérium (és nem Pénzügy-minisztérium, pedig hét szótagos többszörösen összetett szó), Államadósság Kezelő Központ (és nem Államadósság-kezelő Központ, pedig összetett szó), Nemzeti Erőforrás Minisztérium (és nem Nemzetierőforrás-minisztérium vagy Nemzeti Erőforrás Minisztériuma a mozgószabály, illetve birtokviszony alkalmazásával).

Hiába nem jó az elnevezés, ezeket sajna tiszteletben kell tartani. Viszont ha még nem jegyezték be a nevet, akkor a bírósági bejegyző szerintem csak a közjót (a magyar nyelv ügyét) szolgálja azzal, ha figyelmezteti az ügyfelet a hibára.

#4: „Vajon jogában áll-e vagy kötelessége-e a bírósági bejegyzőnek felhívni a helyesírási hibára a figyelmet?”

Jogában áll. Sőt kötelessége is, ha jól értelmezem a jogszabályt. (Hozzáteszem botcsinálta jogász vagyok.) A 2006. évi V. törvényben – a 2007. évi LXI. törvény módosítását követően – legalábbis ez áll:

„3. § (1) A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót kell tartalmaznia.

(2) A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet, amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges.”

Az más kérdés, hogy az ügyintéző 100%-ig ismeri-e a helyesírást. Meg ugye az is kérdés, hogy a bejegyzés 2007. IX. 1. előtt történt-e, mert a kérdéses jogszabály ekkortól hatályos.