Valaki el magyarázná nekem, hogy mi a különbség az alanyi és a tárgyas ragozás között?

Ez most komolyan nincs benne a mai nyelvtankönyvekben??

[link]

Emiatt: targyas ragozasu igeknel utalast tesz konkret targyra, tehat az "azt" szocskaval ertelmesen ki tudod egesziteni. Mivel alanyi ragozasnal ez nincs, ott a "valami" szoval tudod kiegesziteni, targy hijan.

(39/nö, anno sima erettsegivel)

A legkönnyebben úgy tudod megállapítani, hogy alanyi vagy tárgyas ragozásra van-e szükség egy adott mondatban, hogy hozzá tudsz-e gondolni egy tárgyat a cselekvéshez; ahogy az első válaszoló által adott linken is látod. Az ikes igéket viszont mindig tárgyasan ragozzuk, bár úgy látom, ez kezd kikopni, de én próbálom őrizni :)

(Első válaszolónak: benne van a nyelvtankönyvekben - legalábbis gondolom, még mindig, pár éve még benne volt -, de láttam az osztálytársaimon, hogy ez az anyagrész okozta az egyik legnagyobb nehézséget sokaknak. Sosem értettem, miért.)

Az alanyi és a tárgyas ragozás először az általános iskola 3. osztályában jelenik meg nyelvtanból tananyagként. De egyrészt nem is olyan egyszerű, mint azt felnőtt fejjel gondolnánk; másrészt nem biztos, hogy van idő a tanórákon az alapos gyakorlásra.

Kérdező, próbáld meg így megérteni:

1. Alanyi ragozás: a cselekvés nem egy pontosan meghatározott tárgyra irányul, ezt másképp úgy mondjuk: HATÁROZATLAN tárgyra irányul. Ezért a tárgy megnevezése előtt HATÁROZATLAN névelőt (EGY) használunk. Pl. Tegnap kiolvastam EGY könyvet. Délután megnézek EGY rajzfilmet. Vacsorára megsütök EGY csirkét.

2. Tárgyas ragozás: a cselekvés egy pontosan meghatározott tárgyra irányul; ezért a tárgy megnevezése előtt HATÁROZOTT névelőt (A, AZ) használunk. Pl. Tegnap kiolvastam A Május 35 című könyvet. Délután megnézem A Vuk című rajzfilmet. Vacsorára megsütöm A csirkét.

[Vagy fordítva is igaz: ha egy mondatban a névszó (főnév, melléknév, számnév) előtt HATÁROZATLAN névelő áll, akkor alanyi ragozást használunk; ha a névszó előtt HATÁROZOTT névelő áll, akkor tárgyas ragozást.]

Az igei személyragokat elvileg akkor is tudod, ha alaposan végiggondolod; ezért nem kell bemagolni, csak ha elbizonytalanodsz. Itt találsz egy táblázatot, rákattintással ki tudod nagyítani:

[link]

Nagyon fontos, hogy az úgynevezett ikes igéket CSAK egyféleképpen ragozzuk: a tárgyas ragozás igei személyragjait használjuk. Ikes ige az az ige, amelynek jelen idejű, kijelentő módú, E / 3 alakjában az igei személyragja -ik, pl. eszik, alszik, iszik, álmodik, úszik, gondolkodik, veszekszik stb. Ezeknél jelen idő, kijelentő mód, E / 1-ben az igei személyrag mindig -m. Pl. eszem, alszom, iszom, álmodom, úszom, gondolkodom, veszekszem stb.

Úgy tudod bevésni, ha addig gyakorlod, amíg könnyen nem megy:

1. Alkoss kétféle jelen idejű mondatot szabadon választott igékkel úgy, hogy a cselekvést végző személy ugyanaz legyen: pl. rajzol(ni); én. -->

Alanyi: Rajzolok egy házat és egy kutyát.

Tárgyas: Lerajzolom a házunkat és a kutyánkat.

A többi személyről se feledkezz meg (te, ő, mi, ti, ők).

2. Válassz egy igét, és ragozd végig először az alanyi, majd a tárgyas ragozás szerint (kijelentő módban, először jelen időben, aztán múlt időben). Hatékonyabb, ha egész mondatokat mondasz. Pl.: Én írok egy levelet. Én írom a levelet. Én írtam egy levelet. Én írtam a levelet.

Ezt most végigragozom, a tárgyat (egy / a levelet) mindig mondd hozzá magadban:

Jelen idő, alanyi: én írok, te írsz, ő ír, mi írunk, ti írtok, ők írnak;

Jelen idő, tárgyas: én írom, te írod, ő írja, mi írjuk, ti írjátok, ők írják;

Múlt idő, alanyi: én írtam, te írtál, ő írt, mi írtunk, ti írtatok, ők írtak;

Múlt idő, tárgyas: én írtam, te írtad, ő írta, mi írtuk, ti írtátok, ők írták.

Tehát addig gyakorold (más igékkel is), amíg már folyamatosan megy.

3. Bármilyen szövegben keress igéket, és állapíts meg róluk mindent, amit csak tudsz (idő, mód, szám, személy, alanyi vagy tárgyas ragozás).

Ebben segítenek a kérdések:

- Mikor? A jelenben --> jelen idő; a múltban --> múlt idő; a jövő idő kétféle módjával biztos nincs gondod. :)

- Hány személy végzi a cselekvést?

Ha egy személy, akkor EGYES SZÁM (jelölése: E); ha több, akkor TÖBBES SZÁM (jelölése: T).

Ezután meghatározhatod pontosan a személyt is(E / 1 - én, E / 2 - te, E / 3 - ő, T / 1 - mi, T / 2 - ti, T / 3 - ők.

- Mit csinál / csináljon valaki? --> Ha az első kérdéshez illik az ige, pl. ül, akkor kijelentő mód; ha a másodikhoz, pl. üljön, akkor felszólító mód.

- Mit eszik / iszik / rajzol / stb.? Ha EGY valamit, azaz határozatlan névelő van a mondatban a névszó előtt, akkor az ige alanyi ragozású; ha határozott névelő (A / AZ), akkor az ige tárgyas ragozású.

Remélem, így elég érthető. Ha van konkrét kérdésed, írj kommentet nyugodtan. Jó gyakorlást. :)