Mikor használjuk a "benneteket" és mikor a "titeket" szót?

Én személy szerint ellenzem a "benneteket" kifejezés használatát. Két okból is.

Az egyik, hogy ha a szóból leveszem a (tárgy-)ragot, azt kapom: "bennetek". Ennek a szónak a jelentése számomra nem fér össze a raggal ellátott szó "használati" jelentésével.

"Bízom bennetek", "látom a jóindulatot bennetek", "megvan az elszántság bennetek", stb. Ezt a "bennetek" szót nem tartom értelmesnek tárgyraggal ellátni.

A másik:

Vegyük a "várunk benneteket" egyes számú alakját: "várunk TÉGED", és nem "várunk BENNEDET". Talán ez a legegyértelműbb indoka, én miért nem támogatom a "benneteket" kifejezés használatát.

Ettől persze még lehet, hogy a magyar nyelvben, nyelvtanban helyes a kifejezés, csak nekem nem tetszik.

Hogy kis- vagy nagybetű, az valóban az írón múlik: mennyire kívánja a címzettek iránt kifejezni tiszteletét.

Az előttem szóló érvelése fos.

A kettőzött tárgyragos alakok használatára vezethető vissza a titeket szó és bár elfogadott, a művelt, nyelvére érzékeny ember a benneteket szavakat használja a titeket helyett.

Vö. a minket, bennünket szavakkal, ahol nem található meg a fülsértő kettőzés, ezért a minket szó használatának helyessége fel sem merül... az evidens.

A múlt században még erőteljesen érezhető volt a az 'ezt', 'eztet', 'azt', 'aztat' alakok használata, még az iskolázottabb rétegben is.

Ezt ma már csak olyan helyeken használják, ahol a nyelvművelés szinte teljesen megszűnt... gúnyhatáron túl rekedt honfitársaink esetében figyelhető meg. Természetesen ezért nem is hibáztatom őket... tehát ha egy felvidéki, v. vajdasági magyartól hallom e szavakat, elnézem. (A bölcsésznek már nem nézem el, aki lovári középfokú nyelvvizsgájával szerzett diplomát.)

Tehát kedves Gyuri, ha a titeket szót használod, akkor használd az engemet, tégedet stb. szavakat is.

Természetesen nem szállhatok szembe a működő nyelvvel, ha a köznyelv ezt használja inkább, akkor elfogadom a kettős szóhasználatot, de a Gyuriéhoz hasonló érvelésektől a frász kerülget.