"Nem csinált semmi nemnormálisat. " Én egybeírnám az utolsó szót, de lehet, hogy külön kell?

Figyi, BM, a nemmegfelelőség az tök olyan, mint a megnemtámadási (sic!) szerződés. (Ez utóbbi AkH.-példa!) -- Azért ide kommentelek, mert az e-nyelven nem lehet hozzászólni. (Vagy igen, csak én nem látom? Pedig sokszor szeretnék!)

AkH. 137. miatt íródik így. Egy képző nem ránt össze, kettő már igen.

Nem megfelel, nem megfelelő, nemmegfelelőség. Szóval erre van normális indoklás; az csak puszta véletlen, hogy itt az egyik összetételi tag: tagadószó.

#11:

"a nemmegfelelőség az tök olyan, mint a megnemtámadási (sic!) szerződés"

Nem tök olyan, szemmel láthatóan más: a tök olyan az a "megnemfelelőség" lenne. :-)

Ennek lehetne boncolgatni az okát, szerintem azért (is) alakult így, mert mostanában kevésbé szokott bemászni a tagadószó, (((sajnos))) dívik a nem elfogadható, nem elérhető, nem megoldható stb. ...de nem megyek bele jobban.

(De értem én, csak kötekszem. :-)

"AkH. 137. miatt íródik így. Egy képző nem ránt össze, kettő már igen."

Igen, pont erre akartam (volna) utalni, amikor azt írtam (de nem fejtettem ki), hogy nem vagyok oda azért a "nemmegfelelőségi"-indoklásért.

Persze úgy is lehet fogalmazni, ahogy ő, de egyértelműbb és alkalmazhatóbb így, ahogy te írtad.

"véletlen, hogy itt az egyik összetételi tag: tagadószó"

Igen: összetételitag-adó szó. ;-)

"az e-nyelven nem lehet hozzászólni. (Vagy igen, csak én nem látom? Pedig sokszor szeretnék!)"

Én is úgy látom, hogy nem lehet, és ez bizonyára direkt van, mert talán nem akarnak ott "vitát nyitni" a kérdésekről (pláne a válaszokról :-)).

(Az egyéb cikkeket lehet kommentelni, úgyhogy nyilván a tanácsadásnál sem lenne technikai akadálya.)

(Ugyanakkor van megosztás gomb, úgyhogy megosztod fészen, és ott szétkommentelhetitek. :-)

De ha a tanácsadóknak szeretnél "beszólni", akkor mailben ostromold őket nyugodtan. :-)

----

#12:

Nekünk ér ennyit, mert mi ilyen aberráltak vagyunk. :-)

(A választ illetően Pp-nél a pumpa. Akarommondani a pont.)

Hű, ezeknél az idegen végződéseknél (-ológia, -ológus, -ális, -izmus, -izál, -ál, -ifikál, -ifikus, -itás, -(á)ció, -(t)órium stb.) ez ravasz kérdés, mert sokszor már eleve azzal a végződéssel érkezett/érkezik a nyelvünkbe (pl. a "normális" szerintem ilyen), és nálunk már csak egy kicsit idomult a nyelvünkhöz (pl. ékezetet kapott). Ez esetben szerintem nem számít képzett szónak – de talán Ppumpa majd mond erről pontosabbat, szakszerűbbet.

Van viszont olyan is, amikor egyértelműen nálunk kapta meg a végződést, mert egy szemmel láthatóan "magyar" szóhoz kapcsolta egy mókás "nyelvújító" az idegen végződést, lásd pl. [link]

És nyilván van olyan "köztes" eset is, amikor ránézésre lehetne akár idegenből kompletten érkező szó, de az etimológiai kutatások alapján látható, hogy nem így van, hanem mi láttuk el idegen végződéssel. Ilyenre olyan példát most nem tudok, amely elterjedt kifejezés (mert annyira nem vagyok nyelvész, hogy tudjam, melyik szó hogyan alakult ki :-), de könnyen gyártható: ha fogok egy "még idegenszó-szerű" jövevényszót, és hozzácsapok egy idegen végződést, akkor lesz belőle mondjuk kommentológus. :-)

Ui.: A fentiekben elsősorban a latinos végződésekről ejtettem szót, de persze más nyelvek végződéseivel kapcsolatban is felmerülhet hasonló kérdés, pl. -ing, -ung, -íroz stb.

Ja, akkor közben meg is mondta. (És eltaláltam.) :-)

Azt meg elfelejtettem beleírni az előzőbe, hogy a 2. és 3. kategóriában, vagyis ha nálunk (=a magyar nyelvben) kapta a végződést, akkor képzettnek számít. De lehet, hogy ebben tévedek – megkérem a nyelvológus kollégát, hogy foglaljon állást. :-)

(A listát pedig még két gyakori végződéssel megtoldanám: -ikus, -isztikus.)

Úgy van, ahogy írod, BM, csak megerősíteni tudlak.

Ma fáradt vagyok, nincs kedvem hosszas elmélkedésekbe bonyolódni, ezért válaszoltam csak szűkszavúan. De remek, hogy kölcsönösen kiegészítjük egymás válaszait. :D