Hogyan ejtem az ly hangot?

"...a magyarban körülbelül 1800-ra általánossá vált az ly mai [j] ejtése. Ezért most az a helyzet, hogy a [j] hangot kétféleképp jelenítjük meg: hol ly, hol j betűvel. Harkály, de papagáj. Vagyis: bár a választás eredetileg logikus volt, az alkalmazás már rég nem az, mert az ly alól „kiment” a nyelv. Hangzásban a kettő nem különbözik, a fül itt nem segít, egyszerűen tudni kell, hogy van ly és hol van „pontos” j."

[link]

"Az igazi kiejtését szeretném megtanulni."

Bevallom, én sem értem a kérdést. Az eddigiek jól leírták: ma j-nek ejtjük, régen lehet, hogy más volt (akár tájegységenként más-más), és nyilván ennek ma is lehetnek még nyomai, hiszen a nyelvben egy ilyen változás nem egyik napról a másikra megy végbe, hanem minimum több száz év alatt, területenként is eltérő módon és tempóban, de hogy mi az "igazi kiejtése"?... ez valami rejtélyes kérdés. Mihez képest "igazi"? szerinted valahova le van írva egy titkos kódexben, hogy a magyaroknak melyik hangot/szót hogyan kell ejteniük? szabályozza az Országos Hangejtésügyi Hivatal egy szabványban?

Ahány ember, annyiféleképpen beszél., és a megfigyelés azt mutatja, hogy ma az ly- és a j-t a túlnyomó többség egyformán ejti. (Függetlenül attól, hogy régen mi volt.)

-----

Lehet, hogy ő megtanít:

[link]

én most csak odáig "bírtam" olvasni, hogy idegen szavakban is előfordul az ly hang: dzsoly, dzsolysztikk...

a folytatáshoz malyd erőt gyűlytök valyahonnan. :-)

Ha arra vagy kíváncsi, hogy a j-t és a ly-t hogyan kell MONDANI:

pontos j, elipszilonos j.

@10:46

Na így ahogy írtad, semmiképp sem.

A két betű megnevezése "jé" és "elipszilon".

Az "elipszilonos j" valahogy így nézne ki: "lyj"

A "pontos j" pedig azt feltételezi, hogy van egy "pontatlan j" is.

Úgyhogy inkább maradjunk a korrekt megnevezéseknél.

Én még a háború előtt kezdtem az iskolát. Akkor még sok helyen tájszólással beszéltek. Egyes szavakat máshogyan ejtettek ki. Pl. a Vas megyeiek még ma is zs-nek ejtik az s betűt.

Mi még úgy tanultuk, hogy azokat a szavakat kell Ly-nal írni, amelyeket L betűvel is kilehet mondni. Pl. a gólya lehet gója és góla is. Ma már ez nem érvényes.