Kell ide vessző, vagy más írásjel?

Nem kell vessző (más meg szóba sem jön).

Írásban sokszor nem tudunk érzékeltetni olyan különbségeket, amit szóban simán, sajnos így van ez. Nem kell minden ilyen esetre kitalálni valami jelölést, ebben az esetben pl. nincs ott semmi keresnivalója a vesszőnek (se haelyesírásilag nem kötelező oda, se más indoka nincs, beszédszünet érzékeltetése vagy ilyesmi).

Általánosságban ilyenkor ezek a lehetőségek vannak:

a) Rábízhatod az olvasóra, hogy értse meg így is, és jó eséllyel meg fogja, pl. azért, mert a másik "értelmének" az adott szövegkörnyezetben talán nem is lenne semmi értelme – persze ez a szövegkörnyezettől függ, az is lehet, hogy csak a teljes mondat, vagy akár 2-3 mondat után esik le az olvasónak, hogy "ja, azt ott az elején máshogy kellett volna értenem", de hát ez van, ez egy ilyen "műfaj"...

[speciel ezt a konkrét mondatot "nehéz máshogy érteni" :-)]

b) Ha íráskor úgy érzed, hogy zavaróan félreérthető, akkor átfogalmazhatod.

[a te mondatod szerintem nem érthető félre, de ha szerinted igen, akkor fogalmazd át nyugodtan...]

Az átfogalmazásba nemcsak más szavak tartoznak bele, hanem van, amikor egy szórendváltoztatás is segít, de ez most nem az az eset.

c) Lehet azt is, hogy ha bizonytalan vagy, hogy ugyanúgy olvassák-e, mint ahogy te az íráskor gondoltad, akkor utána írhatsz valami "segítséget": gyakorlatilag az összes olyan dolog ebbe tartozik, amikor pl. egy párbeszédben a szöveg után van odaírva, hogy "– kérdezte meghökkenve", hiszen ezek is "utólag" segítenek megérteni, hogy milyen módon is "kellett volna olvasni" az előtte lévő részt. Van, amikor egy félreérthető megfogalmazást is ilyen utólagos módon lehet helyretenni – de ez megint csak olyan dolog, hogy nincs köze az adott példához.

Szóval összességében: megint valami olyanon rugózunk, amin semmi értelme rugózni. :-)

A félreérthetőség egyáltalán nem egyenlő azzal, hogy valamibe "bele lehet magyarázni" valami mást is... Az, hogy valami érthető-e, közérthető-e, könnyen érthető-e, egyféleképpen érthető-e, nemcsak az adott szavakon múlik, hanem a teljes szövegkörnyezeten (tehát a mondaton, és a körülötte lévő mondatokon, sőt az egész művön, meg az adott szituáción, amelyet leír, és/vagy azon a szituáción is, amelyben az olvasó olvassa... (pl. valami felirat, kiírás esetén) stb.

"Szóval kell oda vessző, vagy esetleg kettőspont"

Vessző nem kell, de a kettőspont jó választás lehet.

A barátom eltúlozta a vizsgaeredményeit, magyarul: hazudott.