Miért nagyobb a testméret hideg adaptáció hatására?
"c) Anyagcserére gyakorolt hatás.
A pajzsmirigyhormonok fokozzák a szénhidrátok lebontását, a glükózfelhasználást, a glükoneogenezist, emelik a vércukorszintet. A zsíranyagcserében fokozzák a zsírmobilizációt, valamint a szénhidrátból való zsírsavszintézist. Ezek eredményeként emelik a vér FFA-tartalmát. Fokozzák a máj koleszterinszintézisét és így az epe koleszterintartalmát. A fehérje-anyagcserére erősen anabolikus hatásúak, a szervezet N-egyensúlyát pozitív irányban tolják el.
d) Szerepük a hőszabályozásban közvetett, az oxidatív anyagcsere fokozódásával megteremtik a hideghez való alkalmazkodás feltételét."
Növekedési hormon
"Számos tényező is befolyásolja az elválasztását:
Serkentők: vércukorszint csökkenése, emelkedett szabad zsírsav és aminosav a vérkeringésben, anorexia nervosa (kóros soványság), fizikai aktivitás, alvás
Gátlók: elhízás, nemi hormonok
A GH inzulin antagonistaként működik, gátolja a glikogén szintézist, és a glükóz oxidációt, serkenti a máj gükóz előállítását, így növeli a vércukorszintet.
A GH fokozza a zsírbontást (lipolízist), s így növeli a keringő szabad zsírsavak (FFA) szintjét. Az energiamegvonás, éhezés fokozza ezt a hatását a GH-nak. Valószínűleg ez a hatása csak közvetetten érvényesül, a katekolaminok hatásának serkentése révén.
A GH serkenti a fehérje szintézist. A GH fokozza a folyadék és a Na+ visszaszívását a vesében, így növeli a vérnyomást, s sokszor a szimpatikus idegrendszer stimulációjával együtt fejfájást is okozhat."
De még az inzulin is növeli a fehérjeszintézist(fiatalkori tejfogyasztás növeli a felnőttkori testméretet a vércukorszint emelkedése miatt, ami inzulinszekréciót vált ki)
Ha egymással ellentétes hatásúak, akkor hogy növelik a testméretet?
A GH szekrécióját a soványság, alacsony vércukorszint válthatja ki, viszont a sarkköri állatok hízékonyabbak, tehát elviekben kevesebb GH-t választanak el, mégis nagyobb a testméretük. Hogyan?
válasza:A GH (és más hormonok) mennyiségét (illetve a szervezet érzékenységét ezekre) nem csak a fenti hatások befolyásolhatják, hanem nagyon sok minden más is. Az egyik legfontosabb a genetikai háttér. Feltételezem, a testméret változását a sarkok fele jelentős mértékben a DNS eltérése okozza. (Bár hirtelen erre releváns forrást nem sikerült találnom.) Például a szibériai tigris akkor is nagy termetű lesz, ha melegben nevelik fel.
Emellett nagyon sok hatás befolyásolhatja a dolgokat. Például az alábbi linkben leírt kutatás során kimutatták, hogy minél hosszabbak a nappalok, annál gyorsabban növekednek a gyerekek. A hátteret csak valószínűsítik, de közvetett bizonyítékokat azért hoznak mellette. A magyarázatuk szerint a melatoninszint változása áll az eltérő növekedési ütem hátterében. A melatonin egy hormon, amit a tobozmirigy termel. Felszabadulását elsősorban a fény szabályozza: a fény gátolja, a sötét serkenti (egész pontosan a kék fény erőssége a befolyásoló tényező). Elsősorban az alvás-ébrenlét szabályozásában van szerepe, de hatással van a glükokortikoid receptorok jelátviteli útjára is, amelyek pedig többek között egyes növekedési faktorok (IGF-1) termelődésében játszanak szerepet.
Egyébként a növekedés szabályozásáról itt egy elég alapos összefoglaló (röpke 17 oldal). Én is csak belenéztem, de ha mélyebben érdekel a dolog, jónak tűnik.
Érdekes, amit leírtál. Viszont az Egyenlítőtől távol rövidek a nappalok, a testméret mégis nagyobb.
"A GH hatásaiért részben az inzulin-szerű növekedési faktor (IGF-I vagy régi nevén somatomedin C) a felelős. Az IGF-1 a májban, izomban, bélben, vesében termelődik, s a saját receptorain keresztül fejti ki a hatását. Az IGF-1 klasszikus negatív visszacsatolás révén gátolja a GHRH és a GH elválasztását.
IGF-1 mentes transzgenikus egerek normálisan nőnek, viszont inzulin rezisztencia fejlődik ki bennük. Az IGF-1 serkenti a perifériás glükóz felhasználást, és a glikogénszintézist, viszont nem befolyásolja a máj glükóz anyagcseréjét. Hatásai lassabban fejlődnek ki, mint az inzulin esetében. Fehérjeanabolikus hatású, zsírszövetben fokozza a lipolízist, a periférián pedig csökkenti a glükóz felhasználását, így a vércukorszintet emeli.
Érdekes átfedés van az IGF-1 és az inzulin fehérje anyagcserére gyakorolt hatásában. Fiziológiás mennyiségben az IGF-1 serkenti a fehérje szintézist, még az inzulin gátolja a fehérje a bontást. A fiziológiásnál nagyobb koncentrációban az IGF-1 is gátolja a fehérje bontást, még az inzulin serkenti a fehérjeszintézist.
A szabadon keringő IGF-1 biológiai felezési ideje nagyon rövid (2-5 perc), viszont ha a specifikus kötő fehérjéihez (insulin like growth factor binding globulin - IGFBP) kötődik, akkor ez az idő 16 óra is lehet.
Elhízás hatására az IGFBP mennyisége csökken, még a GHBP mennyisége nő. MS alatt az IGFBP mennyisége szintén alacsony.
Az inzulin serkenti az IGF-1 képzését a májban. Cukorbetegség esetén károsodik az IGF-1 elválasztása, s így károsodik a GH hormon szabályozása is. Ez a jelenség is oka lehet, az un. „hajnali tüneteknek": cukorbetegeknél sokszor gyengébb a reggeli inzulin érzékenység és a plazma glükóz szint. Ennek oka lehet a csökkent IGF-1 miatti éjszakai GH túltermelés is.
Az IGF-1 fontos keringési (értágító) hatásai is vannak. A csökkent IGF-1 mennyisége fokozza a szívinfarktusra és a vérrögképződésre való hajlamot."
Az utolsó bekezdés is érdekes. Sarkköri állatoknál érösszehúzódás lép fel, ezáltal nő a vérnyomás, tehát alacsonyabb az IGF-1 szintjük(elvileg).
válasza:"Viszont az Egyenlítőtől távol rövidek a nappalok"
Nyáron nem igazán rövidek...
"Sarkköri állatoknál érösszehúzódás lép fel, ezáltal nő a vérnyomás, tehát alacsonyabb az IGF-1 szintjük(elvileg)."
Bocsánat, de ezt a következtetést hogy vontad le az utolsó bekezdésből (vagy egyáltalán bármiből)?
"Viszont az Egyenlítőtől távol rövidek a nappalok"
"Nyáron nem igazán rövidek..."
A telek hosszúak, a nyarak rövidek, a nappalok kevés ideig tartanak.
"Sarkköri állatoknál érösszehúzódás lép fel, ezáltal nő a vérnyomás, tehát alacsonyabb az IGF-1 szintjük(elvileg)."
"Bocsánat, de ezt a következtetést hogy vontad le az utolsó bekezdésből (vagy egyáltalán bármiből)?"
"Enyhe szimpatikotóniás, (ß-adrenerg) hatás.
A szöveti anyagcsere fokozott oxigénigénye, valamint a metabolitok fokozottabb mértékű keletkezése a vérkeringés alkalmazkodását teszi szükségessé, mely érösszehúzódásban (vazodilatatióban), szükség esetén a perctérfogat emelkedésében nyilvánul meg. A T3 és a T4 hatnak a szívizom ingerlékenységére és a szívműködés frekvenciájára. Fokozzák az adrenalin hasonló irányú hatását."
"A hideg hatására beindul a szervezet védekező reflexe, melynek következtében érösszehúzódás, érszűkület jellemzi a hidegnek kitett területeket.
A védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel jár, hiszen a tartós érszűkület következtében sérül az adott területek oxigén- és tápanyagellátása.
Mindennek következtében a legkisebb erekben vérrögök keletkezhetnek, melyek az adott erek elzáródásához, a keringés megszűnéséhez és végső soron szöveti elhaláshoz vezetnek.
Folyton hideg végtagok - Betegség tünete is lehet
Hideg időben végtagjaink hamar lehűlnek - a jelenség természetes, és ebben a formában egyáltalán nem kóros. A végtagok külső hőmérséklettől független, állandó hideg tapintása azonban betegség jele lehet, amit érdemes kivizsgáltatni.
A végtagok hőmérséklete a bennük tapasztalható véráramlás függvénye. Hideg környezetben a szervezet az élet fenntartásához nélkülözhetetlen szervekbe csoportosítja a vér nagy részét, hogy azokat melegen tartsa és változatlan tápanyag-, illetve oxigénellátással biztosítsa megfelelő működésüket. Ennek eredményeképpen a kevésbé lényeges perifériás részeken, mint a végtagok bőrében, relatív vérszegénység alakul ki s okoz hűvösséget.
Az állandóan hideg kéz és hideg láb hátterében valamilyen keringési vagy idegrendszeri problémát kell keresnünk, amely a végtagok rossz vérellátását okozza."
válasza:1. "Viszont az Egyenlítőtől távol rövidek a nappalok"
"Nyáron nem igazán rövidek..."
A telek hosszúak, a nyarak rövidek, a nappalok kevés ideig tartanak."
Nem nyáron a sarkköröknél elég hosszúak a nappalok. Mókás volna még ezt egy darabig játszani, de inkább nézz utána. Például Helsinkiben (é.sz. 60°)
Tromsoben (é. sz. 70°):
2. Örülök a szép hosszú idézeteknek, de egyikben sem említették meg sem a vérnyomást, sem az IGF-1-et, úgyhogy nem tudom, miért gondolod, hogy magyarázzák az állításodat.
válasza:"Ezek szerint a testük vérellátása is rosszabb."
??????????????
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!