Fel lehet ezt fogni emberi ésszel?

Ezek nagyon jó kérdések, bár elég sok közülük nem a tudomány területe, hanem a filozófiáé.

Azt is nagyon jól látod, hogy - most először a világtörténelemben - olyan korban élünk, amikor nagyon jól látjuk a tudomány szédítően gyors fejlődését, és konkrétan azt is, hogy mi mindenből maradunk ki!

Legalábbis a következő 30-80 évben mi mindent fognak megoldani, ami most probléma.

Meg még sok mást is, csak az még ma vagy nem probléma, vagy ötlet sincs a megoldásra.

Egy kicsit hasonló helyzet már volt egyszer, a felvilágosodás idején. De akkor még olyan szemlélet volt, hogy a tudomány nemsokára befejezett lesz (még nem volt ennyire gyors a fejlődés) és mindent tudni fog, tehát lényegében nemsokára tökéletes lesz a világ.

Most pedig már azt látjuk, hogy szédítő gyors fejlődés jön.

"Mivel a miértekre nem tudja a természettudomány a választ, és nem is keresi."

Ez nettó baromság. A természettudomány lényege pont az, hogy elemzi a jelenségeket és vizsgálja az ok-okozati összefüggéseket tudományos szempontból is. Pl. a világegyenetem keletkezésére is keresik a miérteket, lásd CERN, részecskegyorsító.

#12, Tévedsz.

Nem arra keresi a választ a CERN hogy miért alakult ki az Univerzum. Arra keresi a választ, hogyan alakult ki. Mi volt a folyamat?

Ez csak fogalmi kérdés, de ebben már benne van az ok-okozat is.

Teljesen más, ha azt kérdezed "mi értelme? Mi a célja? Miért letézik?"

Mintha azt kérdeznéd, hogyan alakult ki, miből, milyen folyamatok során.

Az ott végzett kísérletek alapján arra is lehet majd választ adni, hogy miért alakult ki az univerzum. De számos más példa említhető, ami ma már közhely: Miért hat a sötét energia, miért alakulnak ki a fekete lyukak, stb. Tehát a természettudomány nemcsak a hogyanokra, hanem a miértekre is keresi a választ. Hasonlóan fizikából a dinamika pl. a mozgások okait vizsgálja, azaz hogy miért úgy mozog a test ahogy. Pl. miért ellipszispályán mozognak a bolygók? Miért van a perihélium-elfordulás? Miért nem jól írja le a klasszikus mechanika ezt. Erre a kérdésre pl. Einstein elmélete adta meg a választ.

Tehát beláthatjuk, inkább te tévedtél ebben a kérdésben.

Ismétlem fogalmazás kérdése.

A te "miértjeid" ekvivalensek a "hogyannal"!

Miért jött létre az ember, a közös ősből?

Az egyenlő azzal a kérdéssel, hogy hogyan fejlődött az evolúció által.

...

Az ilyen kérdésekben rendre a miért arra utal, hogy milyen célja, értelme van az ember létrejöttének? "Miért jött létre"?

Ez már filozófiai kérdés. Nem az okot vizsgálja.

Miért ellipszispályán mozogank a bolygók, az egyenlő azzal, hogy hogyan mozognak a bolygók és milyen megfigyelésekből következik ez.

Itt én szigorú értelemben arra értettem, amikor valami filozófikus miért a kérdés, mint pl az hogy miért létezik a gravitáció aminek folyományaként így pályán mozognak a bolygók?

"Miért ellipszispályán mozogank a bolygók, az egyenlő azzal, hogy hogyan mozognak a bolygók és milyen megfigyelésekből következik ez."

Nem lehet egyenlő a kettő, hiszen a megfigyelést már Kepler is megtette az 1600-as évek elején. Innen származnak a Kepler-törvények is, de ezek megfigyelésen alapulnak, némi intúícióval vegyítve. Tényeket állapított meg Kepler, de a miértre nem adott választ. A miértre még Newton munkásságáig kellett várni, aki megalkotva a megfelelő fizikai és matematikai modellt vezette le hogy miért ellipszispályán mozognak az égitestek.

Hogy a gravitáció miért van, azt is kutatja a természettudomány. Jónéhány elmélet létezik is rá. Bár Ady is egyik versében (a föl-föl dobott kő) filozófiailag közelíti meg ezt a kérdést, ám valójában ez inkább természettudományos kérdés.

Itt kétféle kérdés van:

- mi az oka?

- mi a célja?

Ebből a tudomány csak az elsőre válaszol.

Értem, tehát amikor a miértekről beszéltél, akkor valójában nem arra gondoltál.

A "mi a célja" kérdésnél viszont mire gondoltok? Mi a célja a gravitációnak? Mert ez így pl. szerintem értelmetlen felvetés, élettelen dolgoknak nem lehet célja.

Ellenben ha pl. a táplálékláncra gondolunk, arra a tudomány is választ tud adni.