Régészek, elmesélnétek milyen egy ásatás belülről? Mi a feltárás menete? Hányan vagtok? Ki mit csinál? Melyik beosztásban mennyit keresel?

Úgy tapasztaltam eddig, hogy a legtöbb helyen barátias a hangulat és nincs szigorú alá-fölé rendelt viszony. Vagyis van, de nem a régészek és technikusok között, hanem a régészek/technikusok és a segédmunkások között. A bér a közalkalmazotti bértábla szerint ment eddig, ez ugye ősszel megszűnik. Cégeknél nettó 200 körüli fizetésről hallottam. Valahol van terepi pótlék ezen felül és emiatt többet viszel haza, de meggazdagodni nem fogsz belőle.

Az átlag régész nem dolgozik laborban. Vannak akik különböző területekre specializálódnak pl archeobotanika vagy archeometria más ágai, de ehhez jellemzően nem elég a régész végzettség, hanem ők inkább természettudósok, akik régészettel foglalkoznak. Kivételek persze vannak. A restaurátor is külön szakma, amit a szépművészetin lehet tanulni. A múzeológusokra eddig még sosem volt rálátásom, gondolom a múzeum látogatói oldalával foglalkoznak jellemzően. Kiállítás- és rendezvényszervezés, a gyűjtemény kezelése stb. Van amikor ez a régész dolga is, de előfordul, hogy valaki szigorúan csak az ásatásokkal és a leletanyag feldolgozással foglalkozik.

Bemásolok néhány posztot egy múzeum oldaláról, ami pont ezekre a kérdésekre válaszol. Ha van konkrét kérdésed, akkor írhatsz privátot.

[link]

[link]

[link]

[link]

A régészet egy speciális tudományág sok területtel. ennyiben hasonlít bármely tudományhoz. Alapvetően megkülönböztetünk elméleti tevékenységet. Egy adott téma leletei, leírásai, dokumentumai alapján, ezek összevetésével és elemzésével eljut arra a következtetésre, hogy kell lennie további leletnek. Az elemzés folytatásával megállapítja ennek lehetséges helyét, ehhez nagyfokú földrajzi, gazdasági és történelmi ismeretek is kellenek, de ezen felül emberi kapcsolatok működésének ismerete is.

Létezik feltáró tevékenység, ez terepen zajlik, és több szakasza van, úgymint előkészítés, feltárás, szervezés, leletmentés, elsődleges dokumentálás és rendszerezés. Ez elég komplex munka, többnyire nagyon érdekes, helyenként unalmas, de főleg olyan mint egy hatalmas gyár működését vezényelni. A kubikostól a dokumentálókon, tisztítókon fotósokon át a rendszerező tudósokig. Sokféle ember sokféle igénnyel és hozzáállással. De ide tartozik a biztosítás (az értékes anyag mindig kelendő - főleg illegálisan), és a befejező helyreállítás vagy éppen új objektum létrehozása.

Az utórendszerezés, dokumentálás, archiválás egy speciális munka, hasonlít e kirakósdihoz támasz nélkül. Komoly szervezési ismeretek, áttekintés és számos szakmunka egyeztetése is része a feladatnak.

A szigorúan vett régészeti munka ezzel kész, a folytatás lehet a múzeum, amelyben a szakértő a lelet további részleteinek feltárása is lehet feladat, de a népszerűsítés, kiállítással járó egyéb szervezési munka is ide tartozik.

Gyakori, hogy művésszettörténészek, építészek, képzőművészek is besszállnak a régészettel kapcsolatos munkákba, hiszen egy ismeretlen tárgy mibenlétének, funkciójának, szerepének, használati módjának, elkészítésének számos titka speciális szaktudást igényel.

A régészetet tagolhatjuk a korok és témák, hely és funkció szerint is, rendkívül eltérő tevékenységek jönnek így létre. Gondoljunk egy asszír leletmező feltárása és mondjuk egy orosz sztyeppén lévő, vélhetően ősmagyar halomsír felfedezése és feltárása közötti különbségre.