Társadalomtudomány módszertana?

"Társadalomtudomány módszertana"

Ezt így írd be gugliba, és a találatokból kiindulhatsz.

Melyik társadalomtudományra gondolsz, kedves Kérdező?

[link]

Bökj rá egyre, másold be a gugliba, és írd utána (szóközzel) hogy módszertana. Bízom benned, hogy sikert érsz el!

Nyilván a numizmatikának és a közgazdaságtannak más a metodikája.

A társadalomtudományok érdekes terület. Igazán a valószínűség elméletek, matematikai statisztika az ami némi tudományos megközelítést ad. A lényeg, hogy megmér valamit és ha arra rá lehet húzni valami statisztikát (szabályszerűségeket) akkor örülnek neki. Sokszor azért mennek "félre" mert ezek a módszerek nem mindig adják meg az ok-okozat összefüggéseket, illetve sokszor vannak háttérfolyamatok amik mozgatják a kettőt és úgy látszik, mintha oksági viszony lenne a kettő között.

Erre az egyik tankönyvünkben volt egy jó példa: tegyük fel, hogy idejön egy űrlény, és megáll egy stadion előtt. Ő nem lát rá magára a pályára, de az eredményjelzőt látja és a hangokat hallja. De elkezdi figyelni mi történik. Azt veszi észre, hogy időnként a stadionból hatalmas éljenzés tör fel, és az eredményjelzőn változnak a számok. Más hangok esetén nem történik semmi az eredményjelzőn. Megállapítja,hogy ez egyik fajta hang az ok és az okozat az hogy az eredményjelzőn változik a szám. Az ő nézőpontjából ez egy teljesen pontos, tudományosan megallapozott felfedezés. Elkezdi vizsgálni, de nem jön igazán rá arra, hogy mi a szabályszerűség. Mi tudjuk, hogy a számára "háttér folyamat" maga a labda játék, és a játékosok teljesítménye váltja ki a hangokat és az eredményjelző megváltozását. Ha "fejlődik" az űrlényünk és már rá lát a pályára akkor sok mindent jobban meg fog érteni. Ugyanez van itt is. Látjuk az eredményjelzőt, halljuk a hangokat próbáljuk összerakni, hogy mi történhet. De magát a tényleges háttérfolyamatot nem látjuk ami mozgatja mindkettőt. És simán lehet, hogy az egyik folyamat kicsit gyorsabb mint a másik (előző példában a közönség előbb fog örülni a gólnak mint, hogy az eredményjelzőn megjelenne) és ezért nézzük oknak a másikat okozatnak.

Ez a nehézsége sok esetben ezeknek a tudományoknak szemben a sokkal "egzaktabb" természettudományoknál. Bár itt sem volt mindig így, csak a fő "bizonytalansági" faktorokat már nagyrészt megismertük az elmúlt évszázadokban és egyre "kevesebb" a mindennapokat meghatározó ismeretlen háttérfolyamat zajlik (de még a term.tudban is van rengeteg ilyen). A társadalomtudományok most jutnak el odáig, hogy megvan az a szükséges matek háttér (és hozzá számítási kapacítás), hogy egyre több és több folyamat vizsgálható legyen. Így egyre több dolognak látnak a "mélyére". Pl. még kb. 20-25 éve is hatalmas munka volt egy kutatáshoz kellő számú emberrel felvenni egy kérdőívet. Ha olyan a célcsoport ma ez az interneten lényegesen egyszerűbb (bár tudjuk, hogy az nem a teljes társadalomra, hanem az internetet használókra lesz maximum reprezentatív, de sok esetben ez is elég lehet). Ugyanígy 20-25-30 éve az alapvető adatelemző módszerek (min, max, átlag, szórás, medián, esetleg korreláció, lin. regresszió) álltak az "átlagos" emberek rendelkezésére ma már több tízezer adatelemző módszer elérhető és egy átlagos otthoni gépen is végig lehet számolni olyan dolgokat amikről 20-25-30 éve csak álmodni lehetett. Ezzel el tudott indulni a társadalomtudományban is ezek alkalmazása. És igen, egyre pontosabbak az eredmények.

Magam is részt vettem nem egy kérdőíves felmérés értékelésében, és ingyenes programokkal egyre komolyabb eredmények érhetőek el. És egyre biztosabb lesz az a tuds, hogy egy sokaság bizonyos esetekben hogyan viselkedik.