Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Mi történt volna, ha a Lengyel...

Mi történt volna, ha a Lengyelországi támadás elő estélyén Adolf Hitler merénylet áldozata lett volna?

Figyelt kérdés

2020. okt. 4. 15:17
 1/7 anonim ***** válasza:
100%

Mint a viccben.

Tudós boldogan mondja a kollégájának:

- Képzeld, sikerült visszautaznom az időben, és megöltem Hitlert!

- Kit?

2020. okt. 4. 15:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
100%
Szerintem semmi sem változott volna, a Wermacht másnap ugyanúgy lerohanja Lengyelországot. A háború további menetére biztosan kihatott volna, de Lengyelország sorsa ekkora már eldőlt (Szovjet-Német megnemtámadási szerződés, Lengyelország felosztása a két ország között). Persze ez csak utólagos, "mi lett volna ha..." okoskodás.
2020. okt. 4. 16:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:
89%
*Wehrmacht (és nem Wermacht)
2020. okt. 4. 16:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 anonim ***** válasza:
100%
De nem ez volt a legnagyobb helyesírási hiba a topicban, ugye?
2020. okt. 5. 14:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 librikus ***** válasza:
66%

A harmincas évek végén három kiengesztelhetetlen rezsim gátolták egymás hatalmi kibontakozását: a liberális kapitalista angolszász világ; a sztalini bolsevizmus; és a nemzeti társadalmak. Hogy az egyiket eliminálják, a másik kettőnek szövetségre kellett lépnie, bármilyen ellenséges viszonyban is álltak egymással!

Egy nemzeti konszenzusban egymásra talált Európa úgy a bolsevizmus, mint a globális liberalizmus világra kényszerítése előtt áthidalhatatlan akadályként tornyosult. Így adódott, hogy a világhatalomra törő két halálos ellenség összefogott Európa, illetve Európa legerősebb hatalma ellen, amely az időben éppen Németország volt.

A lengyelek elvetettek bármilyen szövetséget Sztalinnal, de országuk két kontrahens Szovjet Oroszország és Németország között, gátolta, hogy ezek leszámolhassanak egymással. A versailles-i szerződéssel eleve konfliktusokra tervezett lengyel – német határviszonyok pedig kizárták a kiegyezést Németországgal.

A német, mint az angolszász diplomácia versenyre kelt a lengyel szövetséges megszerzéséért. Hogy a lengyeleket ágyútölteléknek szánták, azt már tisztázta a történelem. Hitler utalt a szovjet veszélyre, mely egész Európát fenyegette és hajlandó lett volna a két porosz terület közötti exterritoriális autópálya és vasúti átjáró fejében kiegyezni a lengyelekkel. Egyelőre. Ami előrelátható volt. Lengyelországnak éppoly fontos volt a tengeri kijárat, mint Németországnak az összefüggés porosz provinciái között. Ezért az angolszászoknak nem volt nehéz meggyőzni a lengyeleket, hogy közös erővel jól elverik a port Hitler hátán!

A szovjetek örömmel beszálltak volna egy nagy antifasiszta szövetségbe az angolszászokkal. Roosevelt a brit és francia külügyminisztereket küldte Moszkvába a Németország elleni koalíció összehangolására. Sztalin kölcsönös segélynyújtási szerződést követelt Lengyelországgal, Finnországgal és a három balti állammal. Nemcsak a finnek és baltiak, de a lengyelek is jobban tartottak a szovjet szövetségtől, mint a német ellenségtől. Hogy az angolszász diplomácia miben egyezett meg Sztalinnal a Baltikum és Lengyelország szovjet érdekszférába sorolásáról írásban vagy csak szóban az ma is titok, de ha nem volt ez irányú egyezség, miután a Vörös Hadsereg megtámadta és megszállta kelet Lengyelországot, illett volna a nyugati szövetségeseknek, a szovjeteknek is hadat üzenni a lengyel szuverenitás megsértése miatt. Az is tény, hogy ezen országok a szövetségesek győzelmével, Finnország kivételével, valamennyien a szovjet zsákmányai lettek.

A miniszterek még tudatták Sztálinnal, Nagy-Britannia, mint Franciaország hadat üzennek Németországnak, ha háborúba keveredik Lengyelországgal. Sztálin rögtön parancsot adott az eddig is forszírozott haditermelés feltúráztatására, a Vörös Hadsereg technikai, anyagi és emberanyagának két éven belüli támadóképes szintre emelésére. A következő héten meghívták Ribbentropot. Moszkvába - így ugratták bele Hitlert a lengyel háborúba.

1939. augu sztus végén bombaként csapott be a hír: Ribbentrop és Molotov Németország és Szovjet Oroszország 10 éves megnemtámadási szerződést kötöttek! Ez az egyesség szovjet részről jó sakkhúzás volt. Németország is lemondott Kelet-Lengyelországról és a Baltikumról, amelyet az angolszászok már hajlandók voltak Oroszországnak átengedni. Számíthattak a brit-francia szövetségesek Németország elleni elhúzódó háborújával, melyben reményeik szerint Európa népei végképp tönkreverik egymást. Miután pedig a Vörös Hadsereg, lengő zászlók alatt vonulhat az Atlanti-partokig. Hruscsov szerint -aki már akkor Sztálin szűkebb köréhez tartozott- a szerződés aláírását követő banketten Sztálin jókedvűen dicsekedte: „Most jól rászedtem Hitlert!” Rászedve persze Sztalin éppúgy mint Hitler lettek. Éppen a német-szovjet közvetlen határ volt az angolszászok célja, remélve, hogy ellenségeik előbb utóbb egymásra rontanak.

Így lett előkészítve a második világháború és lett a lengyel nemzet a leginkább becsapott fél ebben a háborúban!

2020. okt. 11. 16:48
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
100%
Jó bonyolult mondatok mögé rejtett ostobaságok vannak az előző válaszban!
2020. okt. 11. 21:29
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 33/6 válasza:

Estélyt adtak a támadás előestéjén?

Erre gondoltál, 4-es?

2021. aug. 30. 15:37
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!