Tényleg egy szavazás miatt lettünk finnugor nép?

Jah igaz, mert tudjuk, hogy a tudomány az egy ideológia, nincs köze a nyelvhez, kirgenhez.

Troll? Ennyire dicső név az? Baromság? hát nem tudsz magyarul, germagyarul?

22/22 anonim válasza:

100%

tanárodnak mellesleg nincs igaza, kb. 1000 szó van

----------------

Nem, nincs vagy 1000 szó, lehetséges 60 szó, ami a magyarban jövevény, és csak azokra lehetne helyes, amik indogermán, de a magyarban mindig germánok voltak,mert a magyar nyelv indogermán.

A szabályos hangmegfeleltetés csak a germánnal lehetséges:

sker, ker: húr, hurok, horog, hurkol, germán szavak

indogermán geue: kony, kunyhó, könyök, kereék, korong, germán szavak

indogermán keue. nyak, hegy, homorú, lejt, hiba, germán szavak

indogemán gheu: göb, gúvaszt, gubbaszt, göndör, göngy,

22/23 anonim válasza:

ezekre a nyelvekre jellemzőek: pl. irányhármasság (honnan, hol, hová)

------------

Igen, ezek a szavak germánok. A ho, ha, az indogermán kwi, ki, ebből lesz a germán hwanan, ami a honnan, hwannan. A hová is ennek tűnik árja kuvá, amiből lesz huvá germánul.

az agglutináló jelleg (a szótőre ragasztunk általában mindent), magánhangzóharmónia.

-------------

Csakhogy a magyar agglutinálás nem finnugor, és lett, az indogermánból és a germánból, ezt máshová írtam:

A ki helyesebben, hü indogermán eredetű.

De mielőtt ebbe belemennék: ut-ana. Csak azt mondhatja az út-val az utana kapcsolatban, hé nem tud magyarul.

Vajon mi lehet ez? Az ut első tagja a felt és ki-t jelent, az ana ama-t jelent, amit, azt és ott.

Tehát az Én látásából az ut a kifelé, tehát mutatok előre, és mikor azt mondom, hogy ana, akkor lefelé mutatok.

Ez tehát az Én látásából ered, az utana. alapvetően a vonzatja datív lenne, mint nak és nek. Ez a nak és nek az indogermán enek, ír aig, yng, eng, nähern, noch és nach.

Tehát ut-ana nekje. Tehát kézmozdulatokkal, te-el-em előre mutatok, majd mikor kimondom az ana-t, akk, or lefelé, és amikor nekje(helyesen, ja birtokos eset) jön, akkor egy taszítást mutatok. Ez lett a német aussen, és ez a germagyat ut-ana, ahogy az ír yng, és eng, a magyar nak, és ezt az ír úgy haszálja mint a magyart, a germagyart.

De aki beszél(bes, bah, bű) magyarul az érti, hogy mit jelent, aki igaz primitív.

De most térjünk vissza a ki-hez. Két ki van, van az egyik amiből lett a ha, hogy, honnan(benne az ana), ezek germán szavak, és ezért magyarok. Van a másik ki, min kicsoda. Ennek valójában h-vá kellett volna válnija, és lenne hé.

Igazából ebből jön a ki, mert módosult ott-ra is, és az-ra is.De nézzük a ként, vagy helyesebben hént.

Görögben is megvan, mint keinos, vagy ekoinos, mint ekén, a t benne a germán t, ír dé.

Az e magyar a és e, amiből jön az ő, én is.

A germán hina azt jelenit, hogy el, elfelé, a ki-ből képezve. A vogul szó, ha van köze a magyarhoz, ami indogermán és germán, akkor ez lenne. Helyesen hüna, és nem künn.

Tehát ezeket itt magyarosítani kell, ahogy magyar, mert germán a ha és hogy és honnan...

ki: hé

ként: hént

künn: hüna

De most nézzük a hindana vagy hinten szót. A hinten jelenti azt igazból, de máshogy hogy ut-ana.

Van a hüna szó, mint künn, ehhez egy germán d, tehát nem a t, és aztán jön az ana. Tehát az ut a hüna, és aztán az ana az és ott, vagy ama, eme, ottan.

Tehát:

nek és nak: itt közel az írhez, de németül, noch, nach, nähern

utana: aussen

künt-ana, vagy inkább hüntana: hinten.

De ha azt mondod, hogy ut-ana-om, akkor perspektívát váltasz, és te vagy elől, huna, a gesztikuláció aztán tesz egy kört és rád fog vohnatkozni, hé hüna van.

Na most egy kis nyelvtan megint:

én: indogermán e gyökből

enyém: én+ja birtokos képzés+germán om képzés

tijéd: te germán+ja birtokos képzés+germán d

öje: mint az újkurdban, az ő az indogermán e, újkurd ew, a magyarban germán

A nyelvszerekezet teljesen germán és indogermán:

vegyünk két szót: bír és lát.

Lát: germán wlaitan, leitjan, ebből lesz

látom: lát+om, ami indogermán és germán

látod: d képzővel, indogermán, a magyarban germán, újkurdban is, meg az írben is

látsz: sz képző, latin s, és gót s

látja: a ja egy alap, ez alapvetően jelenképző és kausatívképzés, gót ja, árja ja. Ez volt az alap a kiinduló, ezét lett harmadik persónában(személy szó nincs) ja-s.

Ez a ja egybeesik a germán és indogermán birtokos esettel, ahogy a magyarban, germagyarban is.

Mert lehet azt mondani, hogy levélje, de a szó, hogy rája, már birtokosan van képezve, mint az írben vagy az újkurdban is.

Ez a ja található meg a szavakban: nyak: hu+njak, vagy kegy: a kívánból, amiből lesz kedv, kiwan, és gaidw, kaidw. A nyug-ban is ez a ja van: hunjag, a hu gyökből, csak lekopott a hu.

Múlt idő: t és d ami germán: lát+t+am.

Ezt a gót dja-val teszi múlt idejű felszólítóba: mint bertjau, vagy régebbien bertjaum, ami amúgy optatív is.

Na most a bírt nem elemztem végig, de a bír szó a germán beran, a germánban már azok a flektáló jellegek már nem igen voltak meg, mint az árjában, de még a barom szóban megvan, mert ez egy germán szó, hisz a magyar germán nyelv. Árjában van bar és ber is. Az om képző pedig indogermán képző, a magyarban germán, mert a legtöbb szó ezzel germán:

hallomás: hlau-ból, hlaums, hlaumr

folyam: flau gyökből, amúgy flatttern is, innen lehet érteni a germán félt, ami fél és a félmó a félelem.

Akkor a harmadik ja felszólító, mint írtam, ami optatív és germán.

Ja: kausatívképzés, ami lesz úgymond tárgyas

ja: a fenti egybeesik a birtokos képzéssel

ja: felszólítómód

ja: a kausatívképzés a főnévekeben és az igékben

engem: én+germán és indogermán erősítő partikel, ga, ami egyben a he is, mint látja-he

téged: úgy mint fentebb

maga: ma germán és indogermán ln, egy erősíto partikellel, ezt harmadik persónábann ja-val kell képzeni

magad: az én visszamutat a te-re.

rája: germán ra, idngoermán ar, és ro gyök(rend, rege,rak, remer, remény, arány), árja ro, ír ro

ja: birtokos képzés

rám: mint az írben

rajtam: ra+ja+t, ami germán t, hely és tárgyeset+germán om, mint az írben.

A magyar, germagyar nyelvben minden képzés indogermán és germán.

A magyar nyelv nem úgy agglutináló, ninc 1000 szó, cak lehet fingár jövevényszó a germagyar nyelvben.

--------------

22/26 anonim válasza:

és egyelőre nincs más nyelv amivel ugyanannyi rokonságot mutatna a magyar, mint a finnugor nyelvekkel.

-------------------------------

Talán nem beszélni magyar? A fingugor nyelvvel nincs semmi hasonlóság, csak ha indogermánt érintünk, de az meg csak áttétesen.

Ahé beszél magyarul az tudja, hogy a magyar indogermán nyelv, és germán 350-től a germánból germagyarrá fajult a magyar nyelv.