Miért csak itt Európában alakult ki demokrácia az ókorban?

Mai szemmel nézve az ókori demokráciák nem igazán voltak demokratikusak. Sosem a démosz (nép) akarata érvényesült, hanem egy szűk elité (Athénban például Periklész és köre volt a hatalom a tényleges birtokosa). Az egészet úgy kell elképzelni, mint a korai császárkort Rómában. Augustus a köztársaság mengmentését hangoztatta, de alapvetően minden nagyobb tisztséget egymaga gyakorolt (egyszerre volt consul, pontifex maximus stb.). Gyakorlatilag egy ilyen principátus jellegű rendszer volt az athéni demokrácia is,

Amit ma demokráciának tartunk, az valamikor a felvilágosodás időszakában kezdett kialakulni, amikor a hatalmi ágakat szétválasztották. Még a középkori itáliai köztársaságokban is a választott vezetők gyakorlatilag királyi/hercegi jogokkal rendelkeztek és nem egyszer családon belül öröklődött a hatalom (pl.: a firenzei Medici-ház vagy a velencei Orseolok)

Talán az lehetett a kulcs a kialakulásához, hogy városállamok, poliszok voltak, és egy kis területen, viszonylag kis közösségen belül jött létre a rendszer.

Egy nagy kiterjedésű birodalomban teljesen más irányba tolódik el a közigazgatás, a politika erre példa lehet a Római Birodalom.

Ismerték a demokráciát, tudták, hogy Athénban az hogyan működött, de Róma egy rabszolga tartó, hódító társadalom volt, ahol a római polgárok voltak a kiváltságosak.

A görögöknél sem volt mindegyik városállamban demokrácia, Spárta militarista "katona állam" volt, Róma pedig sok szerzett információt össze gyúrva, alkalmazva lett nagyhatalom, a görögöktől nem csak az állam működtetését de még az isteneiket is átvették, tovább fejlesztették, de egy rabszolga tartó társadalom ellent mond a demokrácia alapelveinek.

A sok városállam különböző vezetési stratégiái között Athén csak az egyik volt, de ott olyan módszert találtak ki, ami jól működött a gyakorlatban, mégsem vette át ott sem minden város a módszerüket.

Róma felemelkedésének az a kulcsa, hogy ők mindenkitől hajlandók voltak tanulni, még az ellenségtől is.

A keleti birodalmakban ugyanúgy nem érvényesült a demokrácia ahogy Rómában is "meghalt", amikor a hódítások nyomán kiváltságos, és különböző alsóbbrendű kasztok alakultak ki.

Érdemes egy a szó jelentését vizsgálni. Az nem a maival azonos. A demokrácia a "nép uralma". Azaz nem egyenlő elbírálást akartak, hanem nagyobb beleszólást, ha lehet, a legnagyobbat.

Az ókori és a jelen világunkban is az irányítás azt jelenti, hogy hozunk törvényeket (szabályokat) a társadalom működésére, tagjai egymáshoz való viszonyára. Ez jellemzően azt jelenti, hogy a társadalom egy szűk része olyan törvényeket hozott, amely a többire nézve hátrányos volt. Az ókori demokrácia célja az volt, hogy a szabályok a többiekre ne legyenek hátrányosak. Erre lehet módszereket kijelölni attól függően, miféle technikai színvonal adott akkor.

Az emberek különböző helyzetűek (mindig) és emiatt különbözők az érdekeik és az érdekérvényesítő képességeik. Ha összeáll különösen nagy érdekérvényesítő képességekkel rendelkező ember, akkor nálunk ennek összege lehet nagyobb az összes többiénél, ugyanis azoké nem egy irányba húz. Így jön létra a diktatúra. Ha aránylag kis csoport van, akkor akadhat jó szervező, aki összehangolja a "többiekét", és létrejöhet a demokrácia. Nagy társadalmaknál már annyi együttműködés kell, ami többnyire nem teljesül, ezért ott más módszerek kellenek (ezt nevezik röviden fékek és ellensúlyok módszerének).

#2

"egy rabszolga tartó társadalom ellent mond a demokrácia alapelveinek.

Én úgy tanultam az aténiak pont a rabazolgatartás miatt tudtak a politizálni.

A népgyűlésen azért volt ott "mindenki" mert a birtokon serênykedtek a rabszolgák.