Az emberek miért dobják oda önként egyetlen életüket a kizsákmányoló, manipuláló rendszernek?

"miért dobják oda önként egyetlen életüket"

Lehet, hogy csak én nem értem, de ez mit jelent pontosan? A társadalmi együttélés egységes szabályainak követését? Közteherviselést? Szabad piaci szabályokat? Mi a másik alternatíva? Lehetünk anarchisták is, vagy esetleg harcolhatunk egy jobb rendszerért, pl. 89-ben is ebben reménykedtünk...

Egyébként akik most támogatják a "haladó" gondolkodást (merthogy előre, ne hátra), épp azok segítenek bebetonozni a leginkább kizsákmányoló és manipuláló rendszert.

Azért mert az emberi vezetőktől várják a problémáik megoldását.

Vajon meg tudják oldani? Még a sajátjukat sem...

-Az ateisták legalább is.-

#13 Ez egy nagyon régi kérdés, nem fogjuk tudni itt rendbetenni, valószínűleg nincs is tökéletes megoldás, csak kompromisszumos.

"A társadalmi szerződés mint filozófiai fogalom azzal a társadalomfilozófiai problémával áll kapcsolatban, amely a politikai hatalom jogszerűségére kérdez rá. Milyen feltételek mellett tekinthető egy állam legitimnek? Milyen jogosítványai és kötelességei vannak az állampolgárnak a hatalommal szemben? Milyen jogokat gyakorolhat a hatalom az állampolgárok fölött? A szerződéselméletek ezekre a kérdésekre kínálnak választ, s alapjuk az a gondolat, hogy egy államhatalom csak az állampolgárok akaratlagos megállapodása (szerződése) révén tekinthető legitimnek, mely megállapodás az állampolgárok racionális döntéshozatalának eredménye...."

[link]

"Vagy bizonyos IQ szint lehet csak igazán átlátni, hogy miként működik a rendszer?"

Ahhoz is kéne bizonyos IQ szint, hogy feltedd a kérdést, hogy ha nem "dobják oda önként az életüket", akkor mi a másik lehetőség?

"A másik lehetőség a változtatás lenne ugyebár."

Akkor miért nem változtatsz?

"A másik lehetőség a változtatás lenne ugyebár."

A változtatás önmagában nem lehetőség. Mit változtatnál, mire váltpztatnád, hogyan, és főleg, kinek és miért lenne ez a változás jó?

"másik lehetőség a változtatás"

A "változtatás" nem egy gazdasági rendszer, sem államforma, sem jogrend, stb. Ha az IQ itt megáll, akkor abból katasztrófa lesz. :))

Hú, hát kezdem érteni. Nem dobják oda kérdező. Azt hiszik ez a jó. A fenti válaszolók zöme ezt gondolja, legalábbis semmi másra nem lehet gondolni a válaszukból.

#11 kérdezi például, mit is jelent pontosan. Na azokat semmiképp.

Kérdező, #13-as kérdésed legalább őszinte. Igazad van, először is érteni kéne. Próbáld a másik végén. A társadalom egy csomó ember összezárva. Mind más, mind mást akar, mind másképp csinálná. Kijön ebből valami? Bizony ki, a káosz. Na ezt ismerték fel már az őskorban. Annyit érdemes tudni, a káoszt sokféleképpen lehet elkerülni, ezt a sokféleséget nevezik ideológiáknak. Egészen másképp képzeli a nagytőkés, a melós, a tisztviselő, a tudós és még sokan. De mind képzeli valahogy, akkor is, ha fogalma sincs, mit kéne.

Tudod mi a sokváltozós függvény? Ha az egyiket változtatom, itt nő, haa másikat ott csökken. No azt nem lehet kitalálni, hogy mindenkinek jó legyen, mert mind mást akar. De azt lehet, hogy a társadalomnak, mint közösségnek egyre jobb legyen. Ebből is van többféle. Ha ilyen szabályokat hoznak, akkor hol egyiknek, hol másoknak kell korlátoznia az elképzeléseit, de összességében mindenkinek egyre jobb.

Egyetlen hatalmas probléma van. Ehhez együtt kéne működni. Ám sokan úgy gondolják, ők előbbre valók, ezért nekik több jár. Így aztán keresztbe tesznek egymásnak, és el se hiszik, hogy pont ettől lesz nekik egyre rosszabb.

Van olyan közösség Braziliában, ahol ez működik, kb. akkor, mint nálunk egy megye. Eldugott helyen van, ezért nem ugat bele nagyon kívülről senki. A lényege, hogy mindenki mindenhez hozzászólhat. Na persze lesznek, akiknek ellenvéleményük van. Ők is elmondják. Ha az első gondolata jó, akkor meg tudja védeni, ha nem, akkor a második lesz a nyerő. De ehhez is van ellenvélemény, míg egyszer csak lesz egy, amit senki se tud cáfolni. Na a szabály úgy szól, ezt köteles mindenki elfogadni, betartani. Viszont menet közben is lehet új javaslat, kezdődik a megbeszélés előlről, persze ami addig törétnt, az érvényes.

Ez se jött ki egyhamar, de kialakították együttes erővel a szabályokat, mindenki betartja és betartatja. Úgy jutottak idáig, hogy ott vannak elég kemény helyek. Dzsungel, sok víz, nem könnyű az élet. Rájöttek, hogy ha egymás ellen hadakoznak, a természet legyőzi őket. Most nemcsak egymással működnek együtt, de a természettel is. Nem akarnak olyasmit csinálni, amit ott nem lehet. A kulcs a bizalom, az együttműködés és a kreativitás. Nálunk éppen ezt semmisítette meg a rendszer, ettől vált kiszolgáltatottá a tömeg. Mert nekef nem a hatalommal kell együttműködni, hanem egymással. Ha a hatalom ennek feltételeit termeti meg, akkor jobb lesz, ha éppen ezt rombolja, akkor le kell váltani. Fizikai erővel, furfanggal, csellel, okossággal, mit tudom én. Ez mindig a konkrét helyzetből adódik. Persze ehhez nem behódolni kell, nem is ellenállni, hanem gondolkodni, értem én, hogy ez a legnehezebb, de más út nincs. És akik hajlandó gondolkodni, közben vigyáz arra, gondolatai a helyes irányba tartsanak, nagy dolgokra képes. Nem úgy, minta közvetlen előttem szólók, azon rágódva, mi is a változtatás.

Ja, még annyit: én az egyetlen életemet megtartottam, nem dobtam senkinek, és ami a vicc, nem is tudják hogyan lehet elvenni. De ne áruljátok ezt el senkinek. Akkor megint fölösleges dolgokon kéne gondolkodnom, nem a jó életemen. Ja, a környezetem néha zavar, meg a rossz utak, meg az ócska szolgáltatók, e megoldom ám. Néha nehéz, de azt is élvezem.