Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Tényleg létezett egy ősi...

Tényleg létezett egy ősi kánaánita/föníciai termékenységvarázsló rituálé, melyben megfőzték a kis kecskét az anyja tejében?

Figyelt kérdés

Nemrég volt sávuót/pünkösd ünnepe, és ehhez kötődik a Tórában egy tilalom. Erre vezethető vissza egyébként a hús és tej keverésének tilalma is. A szabály azt mondja ki, hogy ne főzzék a kecskegidát az anyja tejében.


Érdekel a közel-keleti történelem, ezért ennek utánaolvastam, és több helyen azt találtam, hogy Ugarit feltárásánál (konkrétan az ókori kánaánita és fönícia kultúra Mekkája és Rómája egyszerre mind az ókori jelentőségében, mind a tucatszámra fennmaradt régészeti leletek miatt) előkerült egy tábla, amin egy olyan rituálét írnak le, amelynél egy kis kecskét megfőznek az anyja tejében, termékenységvarázslással és betakarítással kapcsolatban. De máshol azt is olvastam, hogy félrefordítás volt.


Tényleg ez lenne az oka (mármint a pogányoktól való elhatárolódás) ennek a bizonyos, első olvasásra eléggé furcsa szabálynak a zsidók körében napjainkig? Tényleg létezett volna egy ilyen (eléggé beteges) rítus?



2023. máj. 31. 00:10
 1/6 anonim ***** válasza:
69%
A hús és tej keverésének tilalma egyszerű élelmiszer biztonsági kérdés. Nagyon sok ilyen van benne. Ameddig nem voltak megfelelő hűtési technikák (és azért ne felejtsük el, azért az a vidék ahol a korai zsidóság élt, melegebb klíma mint ami akár itt is van), komoly fertőzéseket lehetett ebből összeszedni. Pl. nagy konyhákban ma is külön hütőben kell tárolni a húst, a tejes ételektől, meg a zöldségektől. Nagyon komoyl előírások vannak. És ezeknek élelmiszer biztonsági okai vannak ma is. Nézz be egyszer egy komolyabb étterem konyhájába (Vagy olvass utána az előírásoknak), hogy mi minden nem keveredhet.
2023. máj. 31. 00:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
100%

Én is úgy tudom, hogy létezett, és ez az alapja.

Az, hogy egyben élelmiszerbiztonság is, csak mellékes. Sok más hasonló dolog is lenne, ami viszont nem előírás.

Amúgy: KÜLÖN tartani valóban biztonságos.

De FŐZNI - ez már nem érinti a biztonságot. Főleg úgy, hogy az eredeti tiltás kizárólag az ANYJA tejére vonatkozott.

2023. máj. 31. 14:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 anonim ***** válasza:
44%

Hülyeség.

A Tóraadás mindössze 50 nappal az Egyiptomból kivonulás után történt és a "ne főzd a gödölyét anyjának tejében" (2Móz 23:19) parancs a Tórában két helyen szerepel.

Abban az idõben Kánaán még csak régmúltról (õsatyák koráról) szóló történetekben szerepelhetett. Persze mindig akadnak "fõokosok", akik I-ten összes parancsát megmagyarázzák a modern tudomány alapján. :D

2023. máj. 31. 17:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/6 A kérdező kommentje:

#3.

Én is vallásos, hívő ember vagyok, de nem értem, hogy miért ne lehetne megmagyarázni a szabályokat, javaslatokat, parancsokat a modern ismereteink és a tudományok tükrében... Az ember ráadásul hajlamos arra, hogy egy bizonyos törvény, fogadalom, szabály betartására jobban törekedjen, ha érti annak a hátterét, miértjét, mintha csak azért, mert "így kell tenni, ez van leírva, kész". Isten nyilván olyan szabályokat adott az emberekre, a világra nézve, melyeknek okai vannak. Nem csak azért, mert Ő hatalmat akar fitogtatni, mint valami diktátor. Isten akarata nyilván összhangban van az ember-ember, ember-világ harmóniával.

2023. jún. 1. 10:02
 5/6 A kérdező kommentje:

#3.

Egyrészt élhetett a népi emlékezetben, ahogy írtad, másrészt ha az izraeliták, pontosabban ekkor még héberek egy része Egyiptomba került (egyébként ez egyáltalán nincs kizárva, csak valószínű a leletek alapján, hogy nem olyan nagy mértékben, nem olyan drámai események kíséretében, és valószínűleg nem is egyedüli sémi népcsoportként voltak Egyiptomban, mint ahogy a népi emlékezetre alapuló Tóra leírja), akkor bizonyos, hogy voltak mellettük kánaániták, amoriták, meg hükszoszok is. A korban, ha szárazság pusztított a termékeny félhold térségében, akkor egy csomóan mentek Egyiptomba menedéket kérni, élelmet/vizet szerezni, vagy egyenesen letelepedni. Ugyanis a Tóra által leírt helyeken az egyiptológusok, régészek valóbban találtak mindenféle sémi nyelvet beszélő népcsoportokra utaló leleteket, maradványokat. Ez alapján nyilván találkozhattak ezen népek eléggé különös szokásaival már itt is. Lehetséges az is, hogy a fent idézett vers későbbi betoldás a Tórába, vagy a J vagy az E vagy a P szerző részéről, akik akkor jegyezték le munkáikat (egyébként nagyon hosszú múltú, minimális változásokkal megőrzött emlékek alapján, tehát nem csak úgy légből kapva, kitalálva), amikor már az izraeliták Kánaánban voltak, vagy már államot is alapítottak (legutóbbi meg a babiloni fogság alatt).

2023. jún. 1. 10:15
 6/6 anonim ***** válasza:

Persze, sok minden lehetséges. Mindenesetre, pl a csapásokról érdemes elolvasni ennek a megfelelõ részét: "MÓZES ÖT KÖNYVE ÉS A HAFTÁRÁK Szerkesztette: DR. HERTZ J. H. A BRIT BIRODALOM FÕRABBIJA" - [link]

Ea egyébként több helyüt a neten, sajnos a Tóra szövege nincs fönt, de a különbözõ modern fordítások a lényegben nem különböznek.

J E P - akkoriban egy zsidó szerzõ ezt írta (szintén az adott linken): aki ezek után két4elkedne a szövegkritikai elméletben, az olyan lenne, mintha kétségbe vonná Newton gravitációs elméletét. Ez 1911-ben volt ... (5 évvel az általános reletivitáselmélet publikálása elõtt) Talán ezen okulva intette az õsrobbanás felfedezõje a Vatikánt a túlzott lelkesedéstõl ("a fizika bebizonyította a teremtést"), mert, mint írta, mi van, ha néhány év múlva megcáfolják?

Amúgy, épp a Tóra szövege alapján az Egyi-tenben már a Tóraadás elõtt is hittek az (ekkoe már) Izraeliták, és a Szombatot is tartották és több mást is. Persze pl a terj és hús elkülönítésérõl a Tóraadás elõtt még nem volt szó.

Mégegyszer: a kánaánita/föníciai hatás feltételezése a kánaáni honfoglalás elõtt nagy valószínûséggel szamárság.

2023. jún. 1. 19:09
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!