Amikor megújították a magyar nyelvet, akkor azt a sok új szót hogy tanultatták meg a néppel?

Fokozatosan terjedtek el. Egy adott szót egyre többen és többen használtak. Ez látta leírva, a másik hallotta attól...

Tulajdonképpen most is így működik a dolog, csak ha valaki leír az internetre egy új (vagy új jövevény) szót, vagy valaki bemondja a tévében, azt akár százezrek- milliók láthatják/hallhatják egyszerre.

A nyelvújítás több évtizeden keresztül tartó mozgalom volt, nem egy gyorsan lezajló változás eredménye.

Az akkori magyar értelmiségi körökben egy furcsa kevert nyelvet használtak, rengeteg idegen szóval, kifejezéssel, amelyeknek sokszir nem us volt magyar megfelelője a köznép nyelvéven, ahol egy szűk szókincsű, tájegységekre tagolt, egyszerű nyelvet beszéltek.

Nem Kazinczy Ferenc volt az egyetlen nyelvújító, és nem is volt egyetértés a nyelvújítás szükségének megítélésében, annyira nem, hogy ebben a kérdésben szinte nyelvi háborút vívott a két tábor.

[link]

A nyelvújítás során alkotott szavak az akkor már tömegek számára elérhető újságokban, könyvekben írott formában is megjelentek, és az idő, a "nép akarata" döntött arról, hogy nelyek maradtak meg a nyelvünkben, és melyek nem, mert volt sok olyan újítási kísérlet is, amit "nem fogadott be a nyelv".

A nyelvújítás kb egybe esett a magyar újságírás, szépirodalom ébredésével, a városi polgárság köreiben úgy válhatott ismertté, de az nem egy rövid folyamat.

A nyelv változása folyamatos, ma is tartó folyamat.

Az én nagyszüleim még a monarchia idején születtek, ők nagyon sok német szót használtak a beszédjükben, holott a környékünkön nem éltek svábok.

Elment az a generáció, a német szavak helyett ismét magyar lett a szekrény, a polc, az éléskamra, stb.

Eltelt néhány évtized, eljött a számítógepek kora, és a magyar nyelv tele lett angol szóval, kifejezéssel.

Amit lehet azért idővel szeretjük magyarul is tudni, a winchester merevlemez, a RAM memória, de az üzleti, gazdasági, politikai idegen kifejezésekre is igyekszünk megtalálni a magyar megfelelőjét.

Ez hiányzott a nyelvújítás előtti időkben, latin, német, francia szavak, kifejezések tömege volt az "értelmiségi nyelvhasználatban", munél több volt az idegen szó, annál értelmiségibbnek gondolták.

Most sem érti mindenki az idegen kifejezésekkel tele tűzdelt szöveget.

Néhány évtizede mindenki sokszor hallotta a "glasznoszty", "peresztrojka" kifejezéseket... de azt már kevesen tudták, hogy mit is jelentenek.

Az is célja volt az egykori nyelvújítóknak, hogy a magyar értse is a magyar beszédet, de az is, hogy használja a magyar szavakat.