Az, hogy Szapolyai János egyezkedett a törökkel, azt jelentette, hogy őt csak a hatalom érdekelte?

A jobbagysag soha senkit nem erdekelt, minimalisan voltak csak jobb helyzetben sokszor mint a rabszolgak.

Mindig meglepoedoek hogy milyen idilli elkepzelese van sok embernek atoertenelemroel.

Ez ennél sokkal bonyolultabb. Igazából a kérdésfeltevés ebben a formájában hülyeség, mert fals állítások bújkálnak meg mögötte. Pl. aki egyezkedik a törökkel az egyenlő azzal, hogy csak a hatalom érdekli. Ilyen állítást nem lehet megfogalmazni, számtalan ellenpéldát lehetne sorolni, de Bocskai éppen nem megfelelő erre, mert ő is kapcsolatokat ápolt a törökkel, a koronát pedig elfogadta (csak éppen mint tárgyat és nem mint hatalmi jelképet), ami szintén egy törökkel történő diplomáciai tárgyalás eredménye volt (mármint hogy egyáltalán a töröktől egy koronát kapott).

Egyébként a korban maguk a Habsburgok is folyamatosan tárgyalásban álltak a törökkel, mint ahogy Európa legtöbb hatalma is. A politika nem úgy működik, ahogy te elgondolod.

Bocskai nem akarta (irreális módon) a teljes országot függetleníteni, se nem török vazallussá tenni. A felkelés célja a tizenöt éves háború során csorbult rendi jogok visszaállítása, a (nemesi) vallásszabadság kiharcolása volt. Nem is csatlakozott mindenki hozzá, főleg a jogsértett kelet-magyarországi kálvinista nemesek és a zsákmányt remélő hajdúk harcoltak Bocskai mellett, de számos, katolikus nemes (pl. Pálffyak) semleges maradt, vagy ellene küzdött.

Az ambíciózus Szapolyai célja az volt, hogy így vagy úgy, de magyar király lehessen. Már a rákosi végzés is segítette ebben, és a törökök kivonulta (1526 októbere) után nem habozott országgyűlést összehívni, ahol mint a leghatalmasabb (és a végzés alapján kb. egyedüliként beszámítható, az arisztokrácia nagy része meghalt Mohácsnál) bárót királlyá választották. Nyilván nem bánta volna, ha független maradhat, de a Habsburgoknak jóval nagyobb volt a katonai ereje, ezért hatalma megtartásához hűséget kellett esküdnie Szulejmánnak.