A társadalmi státusz szempontjából az arcfelépítés meghatározó?

A kedvenc ember tipus akivel találkoztam: úgy néz ki, mint egy csöves, de zsebből kifizeti a házat, amiben élsz, veled együtt (ha lenne rá igénye).

Szóval számomra a külső azon emberek legfontosabb tulajdonsága, akik mást nem tudnak felmutatni.

Persze bizonyos szintű igényesség nem ârt, de én nem vagyok hajoandó a tükör előtt csinosítgatni magam. Nincs rá igényem sem. Így sok gyökeret ki szepektálok a környezetből. Lehet téged is.

Amikor beszélek valakivel, akárhányadszorra is, nyilván az arcát nézem. Csak épp semmiféle társadalmi státuszt nem társítok hozzá.

Mondom én hogy súlyos téveszmékben élsz, bármilyen kifogást, baromságot inkább hozzáköltesz bármihez, csak hogy ne kelljen elfogadnod az igazságot. Hogy a belsőd, a személyiséged, a viselkedésed miatt vagy lúzer, nem az arcfelépítésed miatt. És hogy ezen változtathatnál mások hibátatása és kifogások keresése helyett.

Kezdjük a végéről kérdező.

Hogy egy kapafogú, elálló fülű, stb. emberrel beszéljek, ahhoz előzőleg kell egy ok. Tehát ehhez viszonyítok. Én! Más meg máshoz, pedig neki is kellett egy ok. na már most, ha az ok a társadalmi státusza, sikerei, nők érdeklődése, akkor persze hogy figyelek erre (csak mondjuk nálam ez nem lesz ok), egyébként meg fel sem merül bennem.

Nem általánosítok, mert az hülyeség. "A politikus", a "bárki" tipikusan az a megfogalmazás, amire az állítás garantáltan nem áll legfeljebb többükre vagy az se.

Tehát azt mondanám, jellemzően a kapcsolatépítés két félen múlik. Mondjuk a kezdeményezőnek vannak céljai, elvárása, ismeretei emberről és másról. A másiknak is. Ha a kezdeményezőnek szempont a külső megjelenés, a nem megfelelők szóba se jönnek, bármennyire is tökéletesek amúgy. Ha a kezdeményező kezdeményez, akkor elsődleges (de ki tudja, vajon reális-e) szempontjai szerint ítélkezik (akár tudat alatt), és a kommunikáció eszerint folytatódik. A másik ugyanezt teszi, és e két folyamatból eldől, a kapcsolat milyen hosszú idejű. És ez kiterjeszthető komplett kapcsolatrendszerekre is, amitől többek között a siker is függ.

Én férfi vagyok, és van néhány, az általános vélekedés szerint kifejezetten ronda nő ismerősöm, akiknek a társságát kifejezetten élvezem. Igen, egy futó pillanatra mindig van némi kényelmetlen érzés, de mi ez ahhoz az igényhez képest, amit ők tudnak, és ami nekem fontos! Tehát nem, az arcberendezés szóba se jön, kitalálok valamit, ha zavarna, például nem rá nézek (még nem fordult elő).

Az arcfelépítés lehet első pillanatra hátrányos mindazok felé, akiknek ez valami okból (jellemzően hatalmas tévedésből) fontos, de jellemzően egy ilyen ember tudhat olyasmit, ami sokak számára ezerszer fontosabb, és tetszik nem tetszik, ha a mérleget nem az arc húzza le, akkor az nem fog számítani. Akár azt is elfogadom, hogy de, a többség számára fontos. Akkor ehhez azt teszem hozzá, igen, egy társadalomban lehet lényegtelen tényező a többség, a társadalom mozgását alig befolyásolják. Akkor meg miért figyeljünk rájuk? Számítson nekik az arc, és legyenek ők többen érdektelenek. nem befolyásolnak. Hát ennyi.