Miért a középkort tekintik sötétnek?

"Eredetileg sötét középkornak a középkor első szakaszát (6.-10. század) tekintették, mert kevés az abból a korból származó írásbeli lelet, illetve az antik kultúrához képest valamelyest visszaesés volt tapasztalható.

Azonban egyre több helyen lelhető fel a neten, hogy az egész középkor sötét volt és veszélyes, az alábbiak miatt:

tudomány üldözése, inkvizíció, boszorkányüldözések, parasztok helyzete, háborúk stb."

Miért a középkort tekintik sötétnek?

Mert más okokból nevezik "sötétnek" a sötét középkort.

A sötét középkort azért nevezzük annak, mert kevés a feljegyzés, nem azért mert olyan nyomorúságos volt az élet.

A "sötét középkor" kifejezést a reneszánsz embere használta először és az oka egyszerű volt: a középkorban a vallás, a transzendens fleé fordulás volt a fókuszban, a reneszánszban az ember. És... lényegében lehülyézték a középkoriakat, amiért azok Istenhez fohászkodtak rossz termés esetén, meg perbe fogták a sáskákat.

A tudomány fellendült, egy cosmó dolgot megértettek, amit addig nem, és röhögtek azokon, akik mindenféle hit meg babona miatt baromságokat műveltek.

Több ok miatt nevezzük a középkort sötétnek, elsősorban azért, mert a Római Birodalom bukásával a kialakult korábbi intézményrendszerek ellehetetlenültek. Amit egy birodalom kiépített magának, azt a leszakadó országrészek csekélyebb anyagi lehetőségeikkel nem tudták fenntartani, illetve csak kis részben és szelektálni kellett, mi az, amire immár erőn felül még költenek, mire meg egyáltalán nem.

Így többek között a tudományok hanyatlottak a leghamarabb és vele a kultúrális élet, gyakorlatilag az ókor magas szinten űzött tudományai elfelejtődtek a keresztény világban. A könyvtárak sok helyen elpusztultak, megemlítve az alexandriait is. Ezzel szemben az Iszlám országaiban megőrződött az ókor hagyatéka és ott felvirágzott a tudományos és kultúrális élet, ami annak is volt köszönhető, hogy kezdetben az Iszlám sokkal rugalmasabb volt, mint most. Ekkor a kereszténység szenvedett a dogmatizmustól.

A reneszánsz kialakulásával kezdett változni a helyzet, sok ókori tudományos munkát arabból latinra fordítottak, így meglódult a tudományos és kulturális élet is, a művészetek robbanásszerű fejlődésével, de ez már a középkor végefelé történt, sőt a végén a színre lépő reformáció a merev keresztény dogmatizmust is egyre rugalmasabbá tette, bár ez nem ment simán, kegyetlen vallásháborúk kellettek hozzá, de a kereszténység kilábalt dekadens világszemléletéből és a humanista eszmék talaján minden ujjászületett, fellendült.

Aztán valóban az is hozzátartozik, hogy egyes korokból alig maradtak fenn dokumentációk, feljegyzések, így hiányosak az ismereteink a középkor jelentős részéből.

Amit még nem írtunk, az az, hogy a Római birodalom szervezettsége egyfajta túlnépesedést okozott, amihez nem csak a túlszaporodás tartozik, hanem a vonzó anyagi gazdagság miatt erőteljes bevándorlási hullámok ársztották el a népvándorlások során.

Ez a túlnépesedés a középkor elején katasztrófális viszonyokat eredményezett sok helyen, mert a még mindig rabszolgamunkán alapuló termelés nem tudta ellátni a megnövekedett igényeket, minden hanyatlott, pusztulóban volt. Éhínségek törtek ki, különféle járványok, tífusz, kolera és a járványnak gondolt skorbut, meg hasonlók tizedelték a lakosságot.

A középső részére a középkornak a keresztesháborúk nyomták rá a bélyegüket, majd a behurcolt járványok, a borzalmas pestis, amely kiterjedt területeket elnéptelenített és végképp szétzilálta a szervezett civilizált életet.

A járványoktól, a döghaláltól való rettegés különféle babonák elterjedését okozták, meg a fanatikus vallási rajongással párosult, mellette az egyházi és világi terror miatt ellehetetlenült a mindennapi békés élet.

Ne felejtsük el, hogy ekkor volt a birtokos nemeseknek pallosjoguk, kényük-kedvük szerint ítélkeztek, amitől sokan szadistává változtak és a roppant szigorú büntetések is mutatják a kor kegyetlenségét.

A huzamos böjtök a megfogyatkozott élelmiszerek általi éhínségeket próbálták mérsékelni, amelyek jobbára tavasszal lettek hirdetve, mert a tél során a készletek megcsappantak. Ekkor egy tyúktolvaj akár a károsultja éhhalálát is okozhatta, mivel olyan kevés élelmiszert birtokoltak, ezért az egyszerű piti lopásokat is drasztikusan, akár halállal is büntették és a többi büntetést ehhez mérték, mert ugye mégis voltak ennél sokkal súlyosabb gaztettek és ezek méltó büntetését a szenvedés mértékével fejezték ki, ezért rettenetes kkínzásokat, kivégzési módokat eszeltek ki elrettentés gyanánt, mert ha már a tyúktolvajt fellógatták, akkor a nagyobb vétségeket valahogy keményebben kellett megtorolni.

A háborúk viszont rendszeresek voltak, de az országok, birodalmak közötti gyakori öldöklés, amit mindig a lakosság szenvedett meg a legjobban, még nem is a legrosszabbak voltak, mert szinte anarhikus állapotok uralkodtak, a szomszédos nemesek egymás birtokait fosztogatták és egymással állandóan torzsalkodtak és erre ritkán született jogorvoslat, de ha esetleg a nemesek közötti vitát valamilyen hatóság nagy sokára rendezte is, kitört rögtön egy újabb konfliktus és a parasztok sérelmeit soha senki nem próbálta orvosolni, enyhíteni. A parasztlázadásokat mindig iszonyú kegyetlenséggel leverték és mindenki csak nyúzta, adóztatta a jobbágyait, akik teljesen jogfosztottak és kiszolgáltatottak voltak és ebbe az Egyház ugyanilyen brutalitással beleértendő, de a helyi földesúr és a távoli király adóterhei nyomorították igazából a tömegek életét.

# 5

IDÉZLEK: "...mindenki csak nyúzta, adóztatta a jobbágyait, akik teljesen jogfosztottak és kiszolgáltatottak voltak és ebbe az Egyház ugyanilyen brutalitással beleértendő, de a helyi földesúr és a távoli király adóterhei nyomorították igazából a tömegek életét."

Ez így kapásból nem igaz.

Javaslom, olvass tudományos történelmi szakirodalmat a középkorról.

A jobbágyok nem voltak jogok nélkül és az adóztatás mértéke sem érte el a mai szintet.

A mai Magyarországon ugyanis arányaiban jóval magasabb az adóteher, mint a középkori jobbágyoké volt.

Amit itt is sokan nem vesznek figyelembe, hogy a középkor nem igazán egy korszak volt és nem lehet általánosítani. 1000 évet ölel fel és legalább három részre osztható.

Az tény, hogy a tudományok a Római Birodalom hanyatlásával együtt hanyatlottak, de a tévhittel ellentétben nem a Reneszánsznál kezdett fellendülni újra a terület. A Reneszánsz is a már előtte megindult fejlődés eredménye volt, ami igazán a keresztes hadjáratok idején vette kezdetét. Akkor lépett újra erős kapcsolatba a nyugat a kelettel. A Közel-Keletről, Bizáncból ekkor kerültek vissza az ókori tudományos írások nyugatra. Akkor alakultak az első egyetemek. Kicsivel utána indult be igazán a polgárosodás. A késő középkor már jobban hasonlított a kora újkorra, mint a korai középkorra.

A Reneszánszban tudományos szempontból annyi változás történt, hogy addig a tudományos életet az egyház monopolizálta (igen, volt tudományos élet), a Reneszánszban pedig a tudomány sokkal szélesebb körben lett elérhető, emiatt gyorsabban fejlődött. Viszont ennek megvoltak a hátrányai is. Például sok rémmese, amiket ma a középkorral azonosítunk, az újkorból származik. Egy példa: a középkorban az emberek a tévhittel ellentétben mosakodtak. Abban a hitben voltak, hogy a rossz szagok okozzák a betegségeket. A kora újkorban a gyors fejlődés hatására mindenféle új elméletek születtek, amik közül az egyik az volt, hogy a meleg víz kinyitja a pórusokat (ami igaz), ezért ekkor könnyebben bejut a testbe a "rossz levegő", a betegségek okozója (ami nem igaz). Tehát az emberek elkezdtek ritkábban mosakodni, romlott a higénia. Sajnos ezen a szakaszon át kellett esnie az emberiségnek.

Ugyanakkor a babonásság sem szűnt meg, csak a jómódúbb emberek között lett ritkább. A népesség nagy része, a parasztság ugyanúgy babonás volt. A boszorkányperek nagy többsége például a középkor után történt.