Filozófiai szemszögből mi értelme van az életnek? Lásd az okfejtésem a kiegészítésben.

Hát nézd, az emberiség néhányezer éve ezen töri a fejét. Ha erre a kérdésre itt kielégítő választ kapsz, megeszem a kalapom.

Ajánlom a filozófusok élettörténetének végiglapozását, görögöktől kezdve.

A modern civilizációban ezt tanítják neked hogy te csak addig élsz amíg mozog a tested, ez egy nagy átverés .Az a lényege ha azt hiszed csak ez az élet akkor nem tartozol felelősséggel tetteidért mert úgyis meghalsz aztán vége mindennek.

A műveltebb emberek már akik hallottak parafelderítésről meg reinkarnációs hipnózisról , azok tudják hogy minden ember vissza tud menni előző életeibe is gondolatban , ha volt előző élete.

Ezek tények mert ezerszám végeztek ilyen utaztatásokat és 100% osan igaz ,aki meg nem hiszi el az próbálja ki saját magán.

De a világállamnak nem az a célja hogy az ember ráébredjen valódi céljára mert akkor már nem egy irányítható kamatrabszolga aki minden nap felkel és elmegy ingyen dolgozni mert a tv ből megtanulta hogy tartozik valakiknek.

Ez meg ráadásul nem is üres filozofálgatás hanem a kőkemény valóság ,aki megkérdőjelezi az értelmileg súlyosan korlátolt vagy csak még gyerek.

Az illúzióról meg annyit hogy megint tudományosan elfogadott tények következnek: Az anyag nem tudni minek a hatására áll össze annak amit tapasztalunk. Minden elektron ugyan az és felcserélhető tehát valójában olyan mintha egy elektron létezne csak.

A valóságban nem létezik merev test , mivel nem létezik az egyszerre fogalma sem,de nem léteznek egyenesek és síkok sem.

Még a fizikailag leírható világ is csak úgy írható le valóságosan hogy relatív nézőpontot választasz és ismered a mozgás sebességét mert a nálad gyorsabban mozgó tárgyak megrövidülnek és az órájuk is lelassul.

Amit te életnek hívsz az csak egy lélek állapot ,amikor a lelked egy testhez köthető és tapasztal a föld nevű bolygón .

De ugyanakkor nem is tudsz meghalni fizikailag mert fizikailag csak a test tud meghalni viszont az atomok nem élnek tehát álságos csúsztatás hogy az élet csak mozgó anyag ami képes maga alá szervezni a többi anyagot.

Hogyan nevezhetnénk élőlénynek egy olyan testet ami élettelen atomokból épül fel és közben nem tudjuk megjelölni azt a nagyságrendi pontot ahol becsatlakozik az élő az anyagba.

Ott bukik ki a dolog hogy ha megvizsgálod az emberek nyelvét láthatod hogy tele van transzcendens fogalmakkal.

Lehet magyarázkodni tudományosan hablatyolni hogy az ember hölye volt és kitalált ilyen szavakat mint szellem lélek akarat ego szeretet szerelem mert nem tudta kémiailag leírni de ez vetítés mert ma sem tudja senki leírni fizikailag mi az akarat ,mert az akarat felette áll az anyagnak.

Nem a híd akart megépülni hanem az akarat építette meg ember által a hidat.

"Ez a világ amit én a saját életemnek hívok, nem egy illúzió? Ha nemlét - élet - nemlét a folyamat, akkor gyakorlatilag mi a xar ez amit én életnek hívok? Egy az agyam által generált illúzió? Vagy mi? Ti hogyan magyaráznátok?"

Inkább fogalmazzunk úgy, hogy az elme illúziója, pontosabban egy illuzórikus elme - amit Te most "én" nek hiszel - illúziója az, amit életnek nevezel a kérdésedben. Az illuzórikus, vagy mondhatjuk hamis "én" érzetnek is, lényegében egy kreálmány. Az egyetlen valójában létező "Dolog" kreálmánya, ahogyan az általunk anyaginak ismert világ is ennek a "Dolognak" a manifesztációja...sőt egészen pontosan ez a "Dolog" egy egyetemes Elme, amiben minden létezik egyszerre, ami teljes tudatában van annak, ami létezik Saját Magában, tehát tudatában van Önmagának is. Egy olyan Elme, ami nem fizikai test funkcionálásával létezik, hanem test nélkül, Önmagától, mindenkor és mindenhol. Ami teljes, ami ebből kifolyólag nem változik, ami más szóval élve időtlen.

Ez az Elme pedig megfogja szépen, és Saját Tudásából, Gondolatával megjeleníti az anyagi univerzumot egy fizikai szabályrendszerrel, folyamatosan fenntartva a létét ennek a világnak, s módosítva azt. A világban található objektumok mögött pedig Önmaga szerepel mindig, mint tapasztaló, természetesen az objektumokhoz tartozó szinteken.(elektron, atom, molekula....emberi agy). Végső soron megtapasztalja Önmagát individuumok formájában. Gyakorlatilag az anyagi világ koncentrált gondolatsor, és az emberi elme az anyaghoz képest elsődlegességgel bír.

Ennek az Elmének a célja, hogy életre hívjon lényeket, és megossza velük tudását, bölcsességét, szabadságát, boldogságát. Természetesen ezen lényeket nem elkülönítve hozza létre Saját Magától. Ahhoz viszont, hogy megossza tudását, tapasztalásnak kell kitegye lényeit, és az ember esetében ezek a tapasztalási fázisok azok a bizonyos életek, amik születés és halál közt vannak, zajlanak le. A tapasztalás célja lényegében a tanulás.

A tapasztalás a viszonyítottságból adódik(kontraszthatás, ami szellemi dolgokban is megtalálható, nem csak anyagiban), a tanulás pedig a gondolatok, szavak és tettek következményeiből, ugyanis nem csak fizikai szabályrendszer van, hanem mentális is.

Röviden és tömören tehát: Az élet Maga ez az Elme(Isten). Az Élet értelme, hogy az ember teljes tudatában együttműködjön Azzal(Élet), vagyis az Elmével(Isten), ugye a Mindenséggel, és az Élet, tehát az Elme(Isten) célja pedig az, hogy mindezt megtanítsa az embernek, hogy mindezt felismertesse lényeivel.

üdv

28/F

LastOne.Left

http://www.youtube.com/watch?v=BFl6KZaVsa4

A válasz minden kérdésre. Ez az ember egy zseni volt!

"Az élet fogalmát még senki sem tudta megválaszolni, ahogy azt se hogy miért van öntudatunk illetve mi az élet értelme mi dolgunk van itt stb."

Amíg valaki abban a (tév)hitben van, hogy az agy által generált illúzió az én-érzet, vagy az emberi elme, addig tényleg nem fog megtörténni. Röviden és tömören, egy illúzió, egy hamis igazság soha nem lesz képes arra, hogy megválaszolja ezeket a kérdéseket. De az ember képes arra, hogy túllásson az illúzión, és megláthassa a valóságot...de amíg abba a téveszmébe ringatja magát, hogy erre képtelen, addig nyilván ez nem következik be...elsőre nem is gondolnánk mekkora ereje van annak, hogy az emberi elme mit hisz, mit gondol, mi van beépítve hitrendszerébe.

üdv

28/F

LastOne.Left

"ÚGy bírom amikor jön a sok hívő meg vallásos hogy de csak nekik van igazuk. Szerintem csak ti nem veszitek észre hogy milyen nevetségesek vagytok."

Látod? Élő példája annak, amiről szóltam. Ez a megjegyzés a részedről csak a Te képzeleted terméke, és a Te hitrendszeredbe a vallásosokról és hívőkről beleépített elképzelés következménye, ugyanis egyetlen olyan mondat sem hangzott el tőlem, már ha nekem címezted ezt a mondatodat, hogy márpedig csak nekem van igazam, ahogyan semmiféle vallást meg hívőséget sem kevertem bele egyik válaszomban sem, hiába jelent meg egyetlen bekezdésben három alkalommal az Isten szó, méghozzá zárójelben, hanem ahogyan kérted, filozófiai szemszögből közelítettem meg a dolgot, és adtam egy másik megközelítést, mint a materiális felfogás.

Ráadásul amikor valaki - csak hogy a kérdésednél maradjunk - erőlteti, hogy márpedig az agy által generált illúzió az "én" érzet, stb(amikor erre egy fikarcnyi bizonyíték sincsen), akkor tulajdonképpen ugyanazt teszi, amit megemlítettél ez utolsó válaszodban. Tudod...a "Csak neki van igaza" hozzáállás.

Mellesleg, mint olvashattad 2. kommentemben, bizodalmat vetettem az emberbe, és hatalmas erőt tulajdonítottam az emberi elmének, méghozzá akkorát, ami által olyan tudás birtokába juthat, ami során nem kell feltegyen többé ilyen kérdéseket, mint amit Te is feltettél, ami során nem kell többé találgasson...amivel elsajátíthat olyan univerzális igazságokat, amiket az iskolákban nagyon nem oktatnak, olyan igazságot, ami picit túllő a "hagyományos" világképen.

üdv

28/F

LastOne.Left