Mi különbözteti meg az embert az állattól?

Az ember egy olyan állatfaj, amelyik néhány tekintetben különleges, más hasonló állatfajoktól (csimpánz) talán objektíven is megkülönböztethetö. Kb 100-200e éve fejlödött ki.

Pl.:

" The mental abilities of humans are remarkable compared to other apes. Humans’ ability of speech is unique among primates. Humans are able to create new and complex ideas, and to develop technology, which is unprecedented among other organisms on Earth.[67]

[link]

Sztem kimaradt, és NAGYON lényeges, hogy az ember közösséget alkotó állat (social animal).

Persze ez rengeteg más állatfajra igaz (farkasok, oroszlánok, rovarok, stb) De tudtommal az ember az egész állatvilág a legkomplexebb, legflexibilisebb társadalmait (többesszám!) képes létrehozni: a "primitiv" 50 emberes törzstöl a félmiliárdos, heterogén EU-ig, az 1Mrd-os szintén heterogén Indiáig.

Szvsz, EZ a legfontosabb különbség a többi állathoz képest, a kooperáció, közösségalkotás olyan mértékü, hogy gyakorlatilag legyözhetetlenné tesz egy kicsit nagyobb emberi közösséget mondjuk egy csimpánz vagy farkashorda számára (ez nem tul tudományos kriterium, de tul almos vagyok).

[link]

Az, hogy és ahogyan mi emberek közösségben élünk, rengeteg belénk (az agyunkban) kódolt dolog miatt müködik így, ezek nagyobb részének persze nem vagyunk tudatában, illetve egyszerüen "természetesnek" tünnek.

Pl. emlékeim szerint egy emberi egyed rosszul viseli, ha egy másik ismeretlen(!) emberrel "igazságtalanul" bánnak elötte (fMRI vel kimutatható effektus, állítólag kultúrális háttértöl független, ergo biológiai effektus). Pl. csimpánzoknál ezt nem tudták kimutatni.

Tudtommal jelenleg is elfogadott az a kijelentés, hogy az emberi agy evolúciójában nagyon is jelentös szerepet kapott a közösségalkotás evolúciója: beszéd, empátia, absztrakt szabályok elfogadása('állam'), stb.

[link]

Talán off, de érdekes, h tudtommal a kooperáció kialakulása evoluciósan kicsit problémás, a "tragedy of the commons" miatt, vagyis pl. abból az okból, hogy a egy (matematikailag) modellezett kooperáló közösség sérülekeny az "önzö" viselkedésre, miután ezek az egyedek eredményesebbek, vagyis szaporodniuk kéne, aminek meg kéne ölnie a kooperációt - de az mégis itt van. Persze ez egyszerüsítés, lehet, hogy már nem is olyan "hot topic".

ON:

Ezek egyik folyománya, hogy föltünö, ahogy az ember a hasonló méretü(50kg<) állatokhoz képest tudtommal sokkal-sokkal elterjedtebb, közösségben szinte akárhol képes megélni (már 1000 évvel ezelött is). Ma gyakorlatilag csak egy világméretü katasztrófa irthatná ki az embert, hiszen 5 kontinensen nyüzsög. Hogy egy atomháború a vaskorig visszavetne minket, nem releváns ebböl a szempontból, max olyan 10-20e évnyi kulturális evolúciót veszítenénk. Azért ha lehet ne probáljuk ki...

"Hogy egy atomháború a vaskorig visszavetne minket, nem releváns ebböl a szempontból"

De, sajnos igen.

Ugyanis már elhasználtunk minden könnyen hozzáférhető nyersanyagot.

Faszénnel és olaj (meg a többi nyersanyag) nélkül soha többé nem jönne el egy ipari forradalom.

Maradnánk szépen a vaskorban, amíg a Föld el nem pusztul.

#32 vagyok

én sem látok a hipotetikus múltba, de pl. olaj csak az elmúlt 100 év történelmére volt direkt hatással, az ipari forradalom elöbb kezdödött. Persze vasérc kellett, abból biztos sokat elhasználtunk, de pl. ott lennének helyette NYC, Shanghai, Sydney romjai... (és remélhetöleg az atombiztos könyvtárak is, Library of Congress, Deutsche Nationalbibliothek, pár száz, talán ezer évig is kibírják, ami papíralapú, jelent némi különbséget, már ha megtalálják).

Ami az emberi faj lényege, mmint amit fent írtam, az már a középkorban is megvolt, persze most még jobban.

Például az, hogy az állatok többsége reálisan értékeli a másikat, és nem hajlamos nagyon túlértékelni magát.

Tehát pl. a nőstény előtt addig pózol, amíg szerinte megéri. Nem tovább, és nem hagyja abba előbb sem.

Ezzel szemben az ember ma már teljesen elvesztette ezt a képességét: nézzétek csak meg, mennyire lepontozták itt a jó válaszokat.

Ezen kívül pl. az ún. "dollárárveréseken" is kiválóan látszik ez, hiszen 1 dollárért akár 3-4 dollárt is hajlandók végül fizetni, átlagosan - de van, aki 20 dollárt is.

Lásd még: dögöljön meg a szomszéd tehene is.

[link]

#32 vagyok

ja teljesen elfelejtettem a "kultúrális evolúció" aspektust kiemelni. Vagyis azt, hogy mivel az emberi faj életmódja, társadalomalkotasi jellegzetességei nagyon széles skálán mozoghatnak (biológiai változás nélkül),

az emberi társadalmak egy evolúciós jellegü 'fejlödésen' esnek át - mégpedig a biológiai evolúcióannál sokkal-sokkal gyorsabban léptékben:

Pár száz v. ezer év alatt (10-100 generáció) teljesen uj formájú emberi társadalmak jöhetnek létre, amig a környezö állatok nem vagy alig változtatnak a viselkedésükön, (társadalmaikon).

Ilyen a változások az többi állatban sokkal kevésbé lehetségesek, vagyis náluk biológiai jellegü változás kell a társadalmi változáshoz, ami minimum olyan ezer generációnyi idöskála.

Nyilván ez egy hatalmas adaptációs elöny a (vszag nagyméretü, és lassan szaporodó) ember javára.

Jó, de a kérdés nem az volt, hogy milyen mennyiségi különbségek vannak (dupla annyi izom, stb) - hanem az, hogy milyen lényegi különbség van.

Ilyen pedig nincs egy se.