Rákosi meg Kádár hogy voltak olyan nagy hatalmú emberek, ha csak pártfőtitkárok voltak?

Valószínűleg orosz eredetű a dolog, mint minden ilyesmi akkoriban.

A forradalom után Lenin lett a népbiztosok tanácsának elnöke, s így a Szovjetúnió vezetője. Akkor ez volt a legmagasabb pozíció. A párt főtitkára és második embere Sztálin lett. Lenin egészége megroppant, és a tényleges hatalom Sztálin kezébe került, de Lenin elnöki pozícióját ekkor még nem vehette át, mert az még élt. A halála után meg valószínűleg Lenin tekintélye miatt nem lehetett hozzányúlni ehhez a pozícióhoz, így az talán meg is szűnt, Sztálin pedig főtitkár maradt, és utána már hagyományosan ez lett a legfőbb pozíció a pártban. A többi szocialista országnak meg követnie kellett a szovjet mintát.

Persze ennek nagy része csak spekuláció, lehet, hogy nem ez a pontos oka, de valami ilyesmit tudok elképzelni.

A "demokrácia", fasiszta diktatúra és a kommunizmus nagyon eltérő felépítésű rendszerek.

Egy úgymond demokráciában (mert a demokratikus centralizmus a valódi demokráciától messze áll) a megválasztott kormányfő a legfőbb hatalom. (Ez is furcsa lehet, hogy miért nem az államfő?) A fasizmusban értelemszerűen az adott fasiszta vezető, a kommunizmusban viszont nagyon nagy kultusza volt magának a pártnak. Tulajdonképpen a pártot határozták meg a legfőbb hatalomként, minden az alá tartozott, ennél fogva a legfőbb hatalom a pártfőtitkár kezében volt.

Igazából ezek mind a kialakult szokások kérdései.

A szocialista rendszerben az alkotmány kimondta ugyan, hogy a párt az ország vezető ereje, de maga a párt nem az államapparátust irányította, hanem a politikai irányvonalat határozta meg.

Az állami vezetők párttagok voltak, vagy a párt bizalmát élvező pártonkívüliek, akik munkájuk során a párt politikai irányvonalát valósították meg. Ez volt a dolguk.

A párt és az állam közötti kapcsolat személyeken keresztül valósult meg. A párt nem utasított közvetlenül állami szerveket, és az állam nem avatkozott a politikai döntéshozásba.

A párthatározatok csak a párttagokat kötelezték, de az állami vezetők nagy része párttag, vagy megbízható és a párttal szimpatizáló pártonkívüli volt.

Így a döntéshozás (pártapparátus) és a végrehajtás (államapparátus) szétvált egymástól.

A politikai döntéshozó struktúra a következő volt:

1. Pártkongresszus (legfőbb, 4-5 évente)

2. Központi Bizottság (legfőbb, amikor a kongresszus nem ülésezett)

3. Politikai bizottság (amikor a KB nincs összehívva)

4. Pártfőtitkár (a párt legmagasabb szintű operatív vezetője. Az elnevezés azt sugallja, hogy nem elnököl, hanem szolgálja a testület hatékony működését és végrehajtatja annak döntéseit. A valóságban óriási személyes tekintélye folytán végül is Ő a legfőbb politikai döntéshozó, mert az ő javaslatait szokták általában -majdnem mindig- megszavazni.)

A végrehajtó struktúra szintén több ágú:

1. Országgyűlés (Évszakonkénti néhány hetes ülésezés során, meghozta a törvényeket, amelyet a párthatározatok végrehajtása szükségessé tett.)

2. Elnöki Tanács (Az Országgyűlés ülésszakai közötti időben, megalkotta a törvényerejű rendeleteket, és testületileg gyakorolta az államfői jogköröket.)

3. Minisztertanács (Országgyűlésnek és Elnöki Tanácsnak felelős Kormány, amelynek a dolga az államapparátus operatív irányítása, a minisztériumok munkájának hivatali összehangolása, koordinációja, mint manapság a miniszterelnöki hivatal)

A pártfőtitkár a politikai bizottság tagja és üléseinek vezetője volt, egyben vezetője a KB titkárságának, amely a párt vezető hivatala volt.

Állami szervek pártanalógjai:

1.Az Országgyűlés pártanalógja a Kongresszus volt.

2. Az Elnöki Tanács pártanalógja a Központi Bizottság volt.

3. A Minisztertanács (Kormány) pártanalógja a Politikai bizottság volt.

4. A Minisztériumok hivatalainak pártanalógjai a KB titkársága és szakbizottságai voltak.

5. A Megyei Tanácsok pártanalógjai a Megyei Pártbizottságok voltak.

6. A városi, kerületi, járási Tanácsok (helyi önkormányzat) pártanalógjai a megfelelő helyi pártbizottságok.

7. Az állami vállalatok és szövetkezetek vezetőségének pártanalógjai a munkahelyi pártbizottságok.

8. A néphadsereg egységeinek katonai parancsnokai mellett ott voltak a politikai tisztek, a párt képviseletében.

9. A bíróságok függetlenek voltak az államapparátustól és a párttól is, de vezető bírók csak nagyon megbízható párttagok lehettek, akiknek erős elvtársi-baráti kapcsolataik voltak a pártvezetőkkel, így a párt alkotmányban rögzített vezető szerepe az igazságszolgáltatásban is érvényesülni tudott.

A párttestületek véleménye minden szinten erősebben esett latba, mint az azonos szintű állami szerv testületeinek véleménye, de a párttestületek sohasem utasították közvetlenül az állami szerveket, csupán javaslatot tettek, kérést fogalmaztak meg, támogatásukról biztosítottak, vagy támogatásukat vonták meg.

Ha viszont egy állami vezetőtől a párt megvonta a bizalmát, akkor az illető vezetőt rövidesen leváltották posztjáról, mert minden poszt betöltésének előfeltétele a párt bizalma volt.

A pártfőtitkár rendszerint egyben országgyűlési képviselő és az Elnöki Tanács tagja is volt, de ezen választott tisztségei függetlenek voltak pártfőtitkári feladatkörétől. Személyes jelenléte segítette ezen testületek gördülékeny működését, mert kétség esetén hozzá lehetett fordulni tanácsért, hozzászólásával pedig általános formában is irányt mutathatott az esetleges vitás kérdésekben.

A szocializmusban (ahogyan egyébként valamilyen mértékben most is) a formális hatalom és a valós döntéseket meghozó háttérhatalom elvált egymástól. A háttérhatalom személyes kapcsolatokon és személyes tekintélyen, befolyáson keresztül irányítja a látható formális hatalmat.

A szocialista rendszer annyiban volt tisztességesebb a mai rendszernél, hogy a politikai háttérhatalom működése és személyei, de még működésmódjai is ismertek, nyilvánosak voltak.

Akkor ha valami furcsa vagy felháborító döntés született, tudtuk, hogy nyilván a párttitkár szólt oda valakinek, de legalábbis az ő jóváhagyásával vagy tanácsa alapján született a döntés. Ma nem tudjuk, legfeljebb sejtjük, hogy melyik potentát -érdekcsoport- érdekei fűződhetnek hozzá.