Egy kis szociológia: A Wikipédia mellet és ellen érvelők miért csapnak át szélsőségekbe és személyeskedésbe?

Nem csak a Wikipédia témakörében vitatkozó emberek vitája csap át személyeskedésbe, hanem minden vita, melyben az egyik/mindkét fél nem fogja fel a vitatkozás lényegét, nem tud rendesen érvelni, vagy egyszerűen csak buta a vitához.

Én nem foglalok állást ebben a vitában, mivel bár használom, nem teljesen bízom meg a Wikipédiában, mert nem (feltétlen) szakemberek készítik vagy nincs szakemberek által ellenőrizve, megerősítve.

Nem igazán értem, mire gondolsz.

Amit én már többször tapasztaltam, az az, hogy egyesek egy-egy más témájú vitában leszólják a Wikit és a vitapartnert is, ha az egy-egy szócikket linkel be hivatkozásként/bizonyítékként. Arra próbálnak hivatkozni, hogy a Wiki nem hiteles, mert bárki szerkesztheti; ezt többnyire azzal kiegészítve, hogy aki a Wikinek hisz, az h.lye, unintelligens stb. Ennek a személyeskedésnek a hátterében bizonyára az áll, hogy szeretnék alsóbb rendűnek, butábbnak stb. tekinteni a másik felet, aki "nem tudja, hogy a Wikit bárki szerkesztheti". Csakhogy a dolog épp fordítva áll: ők nem tudják azt, hogy a) a szerkesztések nem jelennek meg azonnal, csak ellenőrzés után, és b) célszerű forrásokkal alátámasztani a szerkesztéseket, pontosan az elfogadás érdekében.

Ebből persze az is következik, hogy a Wiki-cikkek abszolút hitelesnek és megbízhatónak mondhatók, ha forrásokkal kellőképpen alá vannak támasztva.

Ezzel kapcsolatban volt tavaly nyáron egy kérdés, ajánlom szíves figyelmedbe:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__tarsadalomtudomany..

Nem hiszem, hogy ez exkluzív Wiki-jelenség lenne, hanem úgy általábosságban jellemző az online "vitákra". Véleményem szerint az internet nyújtotta személytelenség okozza ezt, a felhasználók csak egy-egy igen szűk aspektust ismernek meg a többiekből (általában valamilyen véleményt), ami alapján nagyon könnyű skatulyázni, általánosítani és átcsapni a szélsőségekbe. Az ember egy ilyen felületen könnyedén, felelőtlenül viselkedhet úgy, ahogy akar, úgy, ahogy a való világban nem mindig teheti meg.

A másik ok pedig az lehet, hogy leggyakrabban azok szállnak be egy ilyen vitába/veszekedésbe, akik eleve viszonylag szélsőséges nézetekkel rendelkeznek, őket motiválja (idegesíti) leginkább a másik tábor ellenkező véleménye. A "csendes többség" marad a háttérben.

"Szociológiai szempontból miért jönnek elő a Wikipédia-témakörben a szélsőségek, időnként viszonylag elég hamar?"

citation needed

Ez a kérdező nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasznált a kérdés készítése során. Önmagában ez nem minősíti a kérdés tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Van aki a Eikipedia ellen érvel?

Nagyon hazsnos tud lenni, csak egy dolgot kell szem előtt tartani: a Wikipedia NEM FORRÁS!

Azaz kb olyan, mintha megkérdeznéd az első 5 szembejövő vadidegent, és elmondják a tudásukat egy témáról. Valószínűleg nagyjából helyes lesz, de szinte biztos hogy nem pontos. Tehát ez nem valódi lexikon, nem szakkönyv, csak a helyén kell kezelni!

Így aztán, ha valaki a Wikipediából készül fel egy tanórára, ne csodálkozzon, ha rossz jegyet kap...

^kicsit átmegyünk off topicba de mi értelme van annak a mondatnak, hogy "nem forrás"? amit valamihez felhasználsz, az forrás, hogy jó-e, rossz-e, megbízható-e, annak semmi köze hozzá. :D meg kéne tanulni fogalmazni.

A másik meg, hogy az angol/nemzetközi Wikipédia MÁR MOST is megbízhatóbb, mint a legtöbb lexikon. Több forrást vesz figyelembe, jobban törekszik a teljességre, naprakészebb, és jobban rászorít olyan (alapvető) dolgokra, mint a források feltüntetése. A szakkönyveknél természetesen nem jobb, de nem is ez a funkciója. A rendszerezett tudásnak is megvan a maga hierarchiája, amiben minden anyag valamilyen korábbi anyagra vagy gyakorlati kísérletre hivatkozik, és ebben egy lexikon összefogó szerepet tölt be.

A MAGYAR 'pédia jobban le van maradva (megítélés kérdése, hogy örüljünk-e vagy nem, hogy mi nem tudunk annyi ráérős egyént produkálni, na de egy kis ország lakossága egy nemzetközi nagy közönséghez és többszázmillió anyanyelvi beszélőhöz képest soha nem lesz hasonló szinten).

Leírtam, ha elolvastad volna a következő bekezdést:

Bárki szerkesztheti, nem szakszerű, senki sem lektorálja.

Égbekiáltó marhaság is lehet benne, anélkül hogy akár évekig szemet szúrna bárkinek. (Jelenleg is vannak benne ilyenek!)

Forrásként pedig nem lehet olyan anyagot megjelölni, aminek a tartalma folyton változik, legalábbis felettébb nem praktikus.

^OK, de akkor azt kellett volna hogy "nem -megbízható- forrás" vagy hasonló :D "nem forrás" az értelmetlen.

mind1

Nem megbízható forrás, ezért forrásként történő feltüntetése nem elfogadott. Így értettem.

Ennek ellenére nagyon hasznosnak találom hétköznapi felhasználásra.