Mit gondoltok az alábbiak közül a mai világban melyik a legfontosabb és miért? Természettudomány, társadalomtudomány, bölcsészettudomány?

Az irodalomnak soha nem az volt a lényege, amit a rossz irodalomóráitok miatt képzeltek róla (vagy mert nem figyeltetek), hogy olvassátok a verseket, és elképzelitek, mire gondolt a költő... (és ugyebár az hozzájárul ehhez, hogy sokan okoskodnak arról, hogy milyen értelmetlen az irodalom, ami könnyű, ha egy kötelezőt sem volt hajlandó elolvasni soha elolvasni az illető).

Az irodalom igazából - függetlenül attól, hogy mit tanultatok róla irodalomból és mit nem - az ember önértelmezése. Kik vagyunk? Miért vagyunk? Milyenek vagyunk? Ez az a tükör, amit nyújt. Az intelligens ember azért intelligens, mert ezek a kérdések folyamatosan izgatják, folyamatosan érdeklik, mert az ember mindig kutatja önmagát, mindig kíváncsi arra, hogy miért..?

Aki erre azt mondja, hogy felesleges, azt én nem tudom komolyan venni. Az más kérdés, hogy nem lehet belőle megélni, de ez igazából a társadalom elkorcsosult fejlődése, mai állapota miatt van így. Egy egészséges társadalomban igenis megbecsülik és jól megfigyelik az írókat és azokat, akik az irodalommal foglalkoznak. És ez lenne a természetes. Az embernek nem csak anyagi természetű igényei vannak, hanem lelki, intellektuális igyényei is. Különben nem lennénk többek az állatoknál.

Arra gondolok itt, hogy jó, lehet hogy 500 éve lovon közlekedtünk, most meg repülővel. Micsoda óriási fejlődés. Mennyire fejlődnek a tudományok! Ez igaz. De 500 éve is szerelmes volt az ember, ma is szerelmes. 500 éve is voltak fájdalmai, voltak kérdései, és ma is vannak. 500 éve írt irodalmi művek a mai kor ember számára is szolgálnak mondanivalóval, segítik az önértelmezését.

Persze, aki soha egy darab könyvet nem olvasott el, és buli volt leszarni az irodalom órákat, annak ezt hiába magyarázom. És az könnyen papol itt, hogy milyen értelmetlen, értéktelen kacatok a könyvek...

Szerintem a hiba az oktatásban keresendi, ugyanis sajnos a magyar oktatás a lexikális tudásra épít, az irodalomban pedig szerintem az a jo, hogy gondolkodásra sarkall, igy azt szokás mondani a művekkel kapcsolatban, hogy ahany olvasó, annyi értelmezés. Tehat ez sajnos kimarad az irodalom orakbol, igy a gyerekek nem értik az irodalom lényegét.

Teves az az elképzelés, amit az első válaszoló leirt, csak sajnos egy olyan világban élünk, ami alapjában véve penzorientalt, a bolcseszekpedig nem arrol híresek, hogy sokat keresnek. Ezert is élhetnek ilyen tévhitek a bolcsesztudomanyokkal kapcsolatban. Nem kell azt hinni, hogy a bölcsész otthon ul a segg*n es allandoan az elet nagy dolgain elmélkedik, ebből áll az élete. Bolcseszek lehetnek tolmacsok, kritikusok, irodalomtorteneszek stb. Ezekre a szakmakra igenis szukseg van, mert létezik egy olyan kor, akik olvassak őket.

Az, hogy melyik a legfontosabb a harom kozul...szerintem lehetetlen megválaszolni, mert

Én ezt a kérdést úgy közelítem meg hogy ha általános kontextusban nézzük a természetudomány mindennek az alapja hiszen ez alaplán ismerjük meg a világot és vonunk le következtetést. Irónikus viszont hogy a bölcsészetudomány az ami az igazság kérdésével foglalkozik a logika elveivel a dolgok lényegére keresi a válaszokat magyárán ez vezérli a természettudományos megismerést.

Én ebből ara jutottam hogy a kérdés önmagában ki zárja a saját értelmét mert ezek szervesen össze fügnek.

De ha azt kérdeed hogyan legyél gazdag és nagy hatalmú tanulj társadalomtudományt(lásd politikusok) Ha a boldogság kérdése érdekel tanulj bölcsészetet. Ha a világot akarod meg ismerni tanulj természettudományt.

"Ha a boldogság kérdése érdekel, tanulj bölcsészetet."

Tévhit, hogy a bölcsészet az valamiféle "gurutudomány", ami az élet nagy kérdéseire keresi a választ :D Egyáltalán nem, ugyanolyan tudományos alapokon nyugvó, egzakt tudományok, mint akár egy természettudományos.

Az irodalomtudomány pl. szövegelméletekkel foglalkozik, ami egyáltalán nem azt jelenti, amit az iskolában tanulnak irodalmi művekről. Kemény és száraz szakirodalma van, mély tudományos megalapozottsága. Egy laikus embernek fogalma sem lenne, mit olvas, ha egy ilyet a kezébe venne. Semmi köze nincs ahhoz, hogy egy regényben mit éreznek a szereplők, és hogy mire gondolt a szerző... :D

A történettudomány források alapján rekonstruálja a múltat. Ennek is megalapozott tudományos módszerei vannak... És még sorolhatnám, de nem vagyok járatos az összes bölcsészettudományban...

Az a lényeg, hogy igaz, hogy ezek a tudományok emberekkel foglalkoznak, valamilyen módon az emberi életet írják le, az emberi kultúra kérdéseire, történetére és egymáshoz való viszonyaira keresik a választ és nem a körülöttünk lévő természettel foglalkoznak. De ez nem azt jelenti, hogy alacsonyabb rendűek lennének, mint a természettudományok.

"Ha a boldogság kérdése érdekel, tanulj bölcsészetet."

Tévhit, hogy a bölcsészet az valamiféle "gurutudomány", ami az élet nagy kérdéseire keresi a választ :D Egyáltalán nem, ugyanolyan tudományos alapokon nyugvó, egzakt tudományok, mint akár egy természettudományos.

Az irodalomtudomány pl. szövegelméletekkel foglalkozik, ami egyáltalán nem azt jelenti, amit az iskolában tanulnak irodalmi művekről. Kemény és száraz szakirodalma van, mély tudományos megalapozottsága. Egy laikus embernek fogalma sem lenne, mit olvas, ha egy ilyet a kezébe venne. Semmi köze nincs ahhoz, hogy egy regényben mit éreznek a szereplők, és hogy mire gondolt a szerző... :D

A történettudomány források alapján rekonstruálja a múltat. Ennek is megalapozott tudományos módszerei vannak... És még sorolhatnám, de nem vagyok járatos az összes bölcsészettudományban...

Az a lényeg, hogy igaz, hogy ezek a tudományok emberekkel foglalkoznak, valamilyen módon az emberi életet írják le, az emberi kultúra kérdéseire, történetére és egymáshoz való viszonyaira keresik a választ és nem a körülöttünk lévő természettel foglalkoznak. De ez nem azt jelenti, hogy alacsonyabb rendűek lennének, mint a természettudományok.

Senki nem mondta hogy nem tudományos alapokon nyugszik és senki nem mondta hogy alacsonyabb rendő. A bölcsészetudomány igen is foglalkozik a boldogság kérdéseivel sőt töbnyire ez foglalkozik vele. Én szét válogadtam őket hogy melyik milyen célból lehet hasznos egy embernek. Sőt ki is emeltem hogy bölcsészetudomány az ami a logika elveivel kategóriaelmélet stb foglalkozik ébben ezért ez vezérli a tudományos gondolkodást. Ki tartok az mellett hogy a természetudomány az ami a világ megismerésével foglalkozik a bölcsészet annak mikéntjével és a társadalom tudomány a politikusoknak a leghasznosabb. Persze pszihológusok komunikálciótudósok is foglalkoznak vele de ezek már komplex tudományok és főképp az emberi viselkedés van a középontjukban nem maga a társadalomelmélet.

Egyrészt, ilyen tudomány nincs, hogy "bölcsészettudomány".

A bölcsészet egy összefoglaló név, sok dolog tartozik alá pl. a történettudomány vagy irodalomtudományok. De sem a történettudománynak, sem az irodalomtudományoknak nincs ilyen célja, hogy az "ember boldogsága" :D A történettudomány az emberi civilizáció történetével, az irodalomtudomány pedig szövegelméletekkel foglalkozik.

Max. a filozófia érinti ezt a kérdést, hogy mitől boldog az ember, mi az élet célja stb.

Nem akarok szőrszálhasogató lenni, nem azért írtam ezt, hogy kötözködjek, mert a filozófia lehet, hogy foglalkozik az ember boldogságával, és mivel bölcsésztudomány, ezért jogos, amit írtál. De az már kicsit lesarkítása a dolgoknak és lebutított vélemény, hogy a "bölcsészettudomány egyenlő az emberi boldogság keresésével". Mert ez így viszont meseszerű dolognak tűnik, és tényleg olyan annak, aki nem ért hozzá, mintha ezek amolyan guru dolgok vagy büfészakok lennének az egyetemen. Holott pl. a történettudomány vagy a szociológia (ami a bölcsészet határterülete) eléggé egzakt dolgok, és semmi közük nincs az egyén boldogságához :D

A társadalomtudományok pedig nem a politikusoknak kellenek, ez is blődség így megfogalmazva, már bocsi :D A szociológust rohadtul nem érdekli a politika, hanem a társadalom folyamatai érdeklik, és ezt kívánja tudományos eszközökkel leírni. A tudományt csak ez érdekli, hogy van egy tárgya és mindenféle tudományos módszerekkel vizsgálja ezt a tárgyat. Az eredményeit lehet, hogy felhasználja a politika, de ez egy tudóst már nem érdekli, ez már nem az ő asztala. Ugyanígy az orvostudomány eredményeit is felhasználhatja a politika, de ez nem érdekli az orvosokat. Egy orvoskutató nem a politikusoknak dolgozik, hanem tudományos kérdésekre keres választ. Ugyanígy vannak a bölcsészek és a társadalomtudósok is.