Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Szerintetek jó történelmi...

Szerintetek jó történelmi döntés volt a Kiegyezés?

Figyelt kérdés
Sokan mondják, hogy minden, ami ma szép Budapesten, az abból a korból származik, valamint, hogy abban az időszakban fejlődött a legtöbbet az ország, és ez nyilván igaz is. Másrészről viszont azt is szoktam hallani, hogy ez volt a történelmünk egyik legrosszabb döntése. Nem tudom pontosan, mire gondol az, aki ezt mondja, de gyanítom, többek között az első világháborúba való belesodródásba. Ti mit gondoltok erről?
2015. márc. 7. 15:28
 1/7 anonim ***** válasza:

Jó döntés volt, de késői. Az a majd' 20 évnyi passzív rezisztanciás időszak mind a gazdasági, mind a társadalmi fejlődés visszatartását jelentette. Persze, korábban Ferenc József elég abszolutista módon kezelte a kormányzatot és ennek a két évtizednyi huzavonának nagy szerepe volt abban, hogy megindult az alkotmányosodás a Habsburg monarchiában, de véleményem szerint mindkét félnek jobb lett volna már az ötvenes évek elején megbékélni.

De hogy rendesen a kérdésre válaszoljak: az adott helyzetben a lehető legjobb döntés volt. Ausztria akkor volt kiszolgáltatott a porosz és olasz háborúk miatt, ha várunk amíg erősödik rosszabb feltételekkel történt volna a megegyezés. Ha nem történik meg, akkor a magyar gazdasági helyzet katasztrofálissá vált volna és az első világháborúban pillanatok alatt széttépnek. Persze összetett kérdés ez és a mi lett volna ha kérdést nem lehet minden szemszögből megvizsgálni. Szerintem jó döntés volt.

2015. márc. 7. 18:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:
Az első világháborúba kiegyezés nélkül is bekerülünk csak legfeljebb, mint osztrák tartomány. Nem lettünk volna előrébb.
2015. márc. 7. 18:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 A kérdező kommentje:

"Jó döntés volt, de késői. Az a majd' 20 évnyi passzív rezisztanciás időszak mind a gazdasági, mind a társadalmi fejlődés visszatartását jelentette. Persze, korábban Ferenc József elég abszolutista módon kezelte a kormányzatot és ennek a két évtizednyi huzavonának nagy szerepe volt abban, hogy megindult az alkotmányosodás a Habsburg monarchiában, de véleményem szerint mindkét félnek jobb lett volna már az ötvenes évek elején megbékélni. "



Deák tudtommal már jóval hamarabb felajánlotta ezt a megoldást, csak akkor még senkit sem érdekelt. Ahogy te is írtad, a '66-os osztrák vereségig Ausztria még nem érezte ennek a létjogosultságát. Azelőtt még nyeregben volt. Utána, hogy kiszolgáltatottabbá vált, már lehetett tárgyalni.

2015. márc. 7. 19:53
 4/7 anonim ***** válasza:
87%

Egyrészt az tévhit, hogy a gazdasági fejlődés 1867 után indult be. Már az abszolutizmus alatt is szépen fejlődött a gazdaság, elég látványos vasútépítés fejlődött, és a jobbágyfelszabadítást is végrehajtották. Tulajdonképpen amit a reformkor akart, polgári átalakulást és gazdasági fejlődést, azt paradox módon már a Bach-korszakban teljesítették az osztrákok, csak nem magyar vezetéssel. Az mondjuk igaz, hogy az igazi, látványos fejlődés 1867 után indult be, mert a külföldi tőkések, látva a politikai stabilitást, ekkor hozták ide igazán a tőkét, és ez lett a nagy fejlődések egyik motorja. De a dualizmus-kori nagy gazdasági fellendülés alapját már lerakták az 1850-es években (1867-ig). Az is bizonyítja ezt, hogy a magyar nép nem is akart ebben az időszakban már fellázadni a kormányzat ellen, inkább a békére, gyarapodásra vágytak. Pl. amikor Klapka betört a Felvidékre a porosz-osztrák háború idején, hogy újra kirobbantsa a szabadságharcot, eléggé közömbösen fogadta a lakosság.


A másik tévedés az, hogy nem 1866-ra kezdett el meginogni az osztrák abszolutizmus. Már az 1860-as évek elején súlyos gazdasági-pénzügyi gondok mutatkoztak. Egyszerűen az abszolutista rendszer tarthatatlanná vált, mert nem bírták a sok katonát, titkosrendőrséget, egyszóval az elnyomást fenntartani pénzügyileg. Ugye az októberi diploma és a februári pátens kiadása azért történt meg (ami egyenlő volt a Bach-korszak végével), mert Ferenc Jóska kénytelen volt, még ha korlátozottan is, de újra alkotmányos alapokra helyezni a Birodalmat. A külpolitikai kudarcok, az olaszok, majd a németek elleni háború inkább felgyorsította a kiegyezés folyamatát, de nem oka volt annak.


Egyébként, hogy a kérdésre is válaszoljak: igen, jó döntés volt a kiegyezés. Egyrészt, 1914-et akkor még nem lehetett előre látni (és minden korszakot a saját, akkori helyzete alapján kell megítélni, nem a később történtek alapján), másrészt pedig Magyarországnak semmi esélye nem volt arra, hogy önálló legyen. Egyszerűen nem volt olyan nagyhatalom, ami ebben támogatott volna minket. Nem volt más út. Csak olyan választásunk volt, hogy továbbra is egy elnyomott Habsburg-tartomány maradunk vagy pedig kiegyezünk és a birodalomban Budapest egyenrangú partnere lesz Bécsnek. Budapest függetlenségére nem volt semmilyen esély. Hiába álmodozott Kossuth, hiába akarta mindenáron az európai eseményeket úgy forgatni, hogy újra kitörjön a szabadságharc, ennek semmi realitása nem volt már. Úgyhogy igen, abban korszakban és abban a politikai helyzetben ez volt a lehető legjobb döntés, amit a magyar politika hozhatott.

2015. márc. 7. 22:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/7 anonim ***** válasza:
Szükséges, de nem feltétlen jó. (A közös külpolitika nagyon súlyos következményekkel - Trianon - járt) Ha nem velünk egyeznek ki, akkor a csehekkel...
2015. márc. 8. 00:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
A csehekkel? Nehezen, mindennemű önkormányzat nélküli tartomány voltak, a trialista törekvések Prágában csak a mi kiegyezésünk után merültek fel. Se területét, se lélekszámát tekintve nem volt Csehország olyan jelentőségű, hogy a császár akár csak megfontolta volna a Cseh Királyság újjászervezését. Meg ahogy 87-es írta, semmi esélyünk sem volt a függetlenségre. Ez volt az egyetlen ésszerű döntés.
2015. márc. 8. 10:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
27%

Én csak ennyit mondok:

A Kiegyezés egy biztos mérföldkő letétele volt Trianonhoz. (Ahogy Mohács is mondjuk...)

Ez vár mind arra, aki hisz a valamilyen féle németeknek.

Mi hittünk és egy olyan nép uralt minket, akiket anno azért telepítettek oda, hogy a kalandozó magyarjaink őket fosszák ki előbb, és ne a németeket/frankat.

Elég siralmas, hogy egy osztrák kutya nép ezt tette velünk, aztán még kapott a földünkből is, 20'-ban.

Átvettük a szokásaikat, senkiházaiak lettünk, elfelejtettük mi a szabadság, egy hamis császárt imádtunk, akik 700 éve megölték a mi királyunk vérvonalát (nem halt ki az, ma is él az Árpád-ház)...

Szóval szerintem egyértelműen NEM volt jó döntés :)

2015. márc. 27. 19:20
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!