Miért volt ekkora különbség európa és a világ minden más tája között?

Ráadásul Európában indult meg legkésőbb a mai értelemben vett civilizáció fejlődése. Másik oldalról nézve ugyanezt:

volt olyan idő, amikor a Közel-kelet volt a legfejlettebb, vagy épp az indiánok, vagy épp Kína. Szóval a legegyszerűbb magyarázat, hogy időszakosan változik, ki a legfejlettebb, és épp egy ilyen periódusban vagyunk most. Ráadásul Európának rendkívül kedvezőek a természeti adottságai. Főként nincsenek lakhatatlan vagy nehezen lakható területek (az északi peremet leszámítva), egyenletesen nagy a népsűrűség, emiatt a civilizáció elemei, vívmányai nagyon könnyen és gyorsan tudnak terjedni, ráadásul egy szélességi körön maradva változtatás nélkül (kelet-nyugat irányú kontinens).

Afrikának azon részein, ahol a klíma és a rendelkezésre álló, nemesíthető növények lehetővé tették a mezőgazdaságot, ott azért születtek komoly dolgok, gondolj csak Egyiptomra.

Afrika nagyobb részén viszont ezek az adottságok nem voltak meg. Vadászó-gyűjtögető társadalmakban nincs fejlődés, mert a többség a kaja után kénytelen rohangálni.

Hogy az indiánok miért voltak lemaradva, azt nem tudom, mert nem ismerem, hogy milyen növényeik és állataik voltak. De azt nem kéne elfelejteni, hogy Amerikát jóval később népesítette be az ember, kb. 15.000 évvel később, mint Európát, szóval nem meglepő, hogy időben el voltak tolódva hozzánk képest. Na meg a kis létszámú alapító közösség egy ekkora kontinensen alacsony népsűrűséget eredményezett, amiből ritkán pattan ki egy fejlett civilizáció. Ha belegondolsz, fejlődés mindig is a sűrűn lakott területeken történt.

Mindenhol emberek éltek, nagyjából azonos intelligenciával, de eltérő műveltséggel.

A tudományok és a technológia viszont úgy fejlődik, hogy az egyik eredményre épül a másik és az egyetemi oktatás multiplikálja ezt a tudást, így ha valahol kezdeti előny jelentkezik akkor az gyorsan hatalmas előnnyé válik.

Az első egyetemeket a Földközi tenger medencéjében alapították meg a görögök (Athén, Kósz, Rhodos, Alexandria), majd itt alakult ki a kulturális virágzást hozó iszlám (pl. Azhar Egyetem), majd még később az iszlám által megőrzött görög-római alapokon virágzottak ki az olasz egyetemek (elsőként Bologna), majd később Párizs.

Amerika úgy virágzott fel, hogy sok pénzért összegyűjtötte a világ legjobb tudósait és elit kutatóegyetemeket hozott létre belőlük. Ma a világ legjobb egyetemeinek a többsége már Amerikában van (Harvard, Yale, MIT, Caltech, Princeton, Stanford).

Kína most azért jön fel talajvízként, mert rengeteg pénzt öntenek a tudományba, kutatásba, egyetemekbe.