Mit szóltok ehhez a gondolatkísérlethez? Kis ismeretelmélet
Képzelj el egy gömböt, aminek a belseje tökéletesen tükröződik, azaz 100%-ban visszaveri a fényt. A valódi tükrök nem ilyenek 97-98%-osak, a többit elnyelik, a spéci orvosi tükrök mennek fel 99 fölé, de ez most legyen száz.
Bezárunk egy oxigén és szénatomot a gömbbe, majd elkezdjük kívülről hevíteni, egész addig, amíg meg nem gyullad. A szén egy pillanat alatt elég, egyetlen szén-monoxid molekulát létrehozva, ami színtelen. Az égés, még ha csak egy pillanatig is tart, nyilván felfénylik. Ez a fény pedig a tér minden irányában elkezd terjedni, vagyis gömb alakban. Ha a gömb tökéletesen gömbölyű – legyen most az –, akkor a fény minden pontjára egyszerre érkezik meg és egyszerre verődik vissza. Visszaverődve ezek újra tükörfelületre tükröződnek, onnan újfent visszapattannak és így tovább. Ezáltal örökre világos lesz a gömbben, "Bezártuk a fényt", ha úgy tetszik.
És most jön az ismeretelméleti csavar! Itt csak a hitünk számít, semmi más. Hiszünk a fizikusoknak, a kémikusoknak, akik kiszámolták a fény terjedését, a tükröződést, az optika törvényeit, azt, hogy a molekuláknak meg kell gyulladniuk. Eddig már ezer és egy csilliárd kísérletben láttuk, hogy ezek a törvények eddig mindig működtek. De hogy a gömb belsejében is mennek-e? Hogy nem az-e az egyetlen kivétel az egész Univerzumban? Nem tudhatjuk. Empirikus bizonyítékunk nem lehet rá. Mert ahhoz, hogy megnézzük,
a.) fel kell nyitnunk a gömböt
b.) be kell tennünk valami méricskélő eszközt.
Előbbi esetben megszűnik maga a jelenség ("kijön a fény"), utóbbiban a műszer árnyékot vet és megszűnik a jelenség. Marad az evidencia szerzése nélküli vakhit. Még ha megalapozott is, akkor is csak vakhit 🙂
válasza:Elég csacska gondolatkísérlet.
Pl. azt se veszi figyelembe, hogy a melegítés során fotonokkal telik meg az egész üreg.
Ez a kérdéskör már régóta ismert, és úgy hívják, hogy feketetest-sugárzás. Egy új fizikai ágat és a fizika teljes átalakulását indította el annak idején.
Neked is jobb lenne először ezt átnézni, mielőtt fel akarod találni a spanyolviaszt.
válasza:Kicsit részletesebben:
Ugye 0K hőmérsékleten kezdünk.
A C és az O automatikusan egyesül egymással, nem kell hevíteni.
Ha szerencséd van, ez egy lépésben történik és egyetlen fotont ad le.
A foton valóban gömb alakban terjed, azonban ütközni csak egy ponton tud. Abban a pillanatban, ahogy nekiütközik az üreg falának, ott egy reakció lesz, ami sajnos nem lehet 100%-os visszaverődés.
Az, hogy a CO a LÁTHATÓ fényt átereszti, egy dolog - de semmi garancia arra, hogy ez a foton pont ebbe a tartományba esik. Sokkal valószínűbb, hogy ha ismét találkoznak, akkor a foton ismét gerjeszti a CO-t - ideális esetben fel is tudja bontani.
válasza:
válasza: válasza:Filozófiai szempontból írtam. Hallgattam fizikát, tudom hogy nem teljesen pontos fizikailag, amit írtam, erre persze leanyáztatok. Mi a túróért? Ez a Társadalomtudományok és bölcsészet rovat, nem a természettudományok.
"Fantasztikus ismeretelmeleti csavar, hogy annyira szkeptikus vagy a tudomannyal kapcsolatban, hogy tudomanyos tenyeket nem tudsz elfogadni es vakhitnek nevezed." Annak idején választható otthoni feladatként az asztrológia ellen készítettem kiselőadást. Szóval a személyeskedő stílusoddal elfáradhatsz a fityfenébe. Fizikafaktosként James Randi és Richard Dawkins videókon éltem kamaszkoromban.
Amikor az egyetemen először találkoztam tudományelméleti, tudományfilozófiai kérdésfelvetésekkel, akkor lepődtem meg először, kissé meghasonlottam az addigi világképemmel. Szkeptikus a tudománnyal szemben az f betűs szervem, a fülem, nyilván.
Nagyon-nagyon-nagyon-nagyon valószínű, hogy a gömb belseje fényes. Tudom. Azért tudom, mert nem vagyok egy mindenegybenblogos, antalvalis idióta. Viszont evidenciát nem szerezhetünk róla. És nekem döbbenetes volt rájönni, hogy vannak olyan területei a világnak, amiket per definitio nem tudunk igazolni.
Várom a további anyázást és összemosásomat a homeopata asztrológusokkal.
De ha úgy jobb, akkor nem kell hozzá "tükör meg anyád kínja". Képzeljük el azt, hogy spontán létrejön egy foton és egy antifoton egy feketelyuk eseményhorizontján. Az eseményhorizonton innen a foton éppen egy tökéletesen tükröződő tökéletes gömb belsejében születik és nem pusztul el (Hawking sugárzás), míg anti testvére igen. Ez esetben a gömböt felnyitva... Innentől jönnek a csacska anyám kínjai, amire a kérdés érdemi része vonatkozott.
És itt ismét bejön az, hogy a gömb egy fizikai állapotáról (a világosságáról), csak spekulálni tudunk. Nagyon megalapozott (!!!!!!) spekulációk ezek és én is azt hiszem, hogy a meglévő fizikai törvényeink alapján világos a belseje. De ha valaki elém áll és azt mondja, hogy "Haver, te hülye vagy, csak és kizárólag annak a gömbnek a gyomrában nem működnek az erre vonatkozó fizikai törvények", akkor nincs eszközöm őt megcáfolni :-/ Ez a kérdés érdemi része, nem a fotonok pontos fizikája.
válasza:Nem ez a gond.
Simán bele lehet lőni egy fotont egy gömbbe egy pici lyukon keresztül, megoldható.
A probléma az, hogy nem ismered a tükröződés fizikáját. Ott sajnos az van, hogy a foton bemegy az anyagba (igen, a fémbe is - kb. 100 atom mélységig mehet be), és az ottani fizikai folyamatok döntik el, mi lesz vele.
És nincsen 100% visszaverődés, nem lehetséges.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!