Kezdőoldal » Tudományok » Társadalomtudományok és bölcsészet » Mit szóltok ehhez a gondolatkí...

Mit szóltok ehhez a gondolatkísérlethez? Kis ismeretelmélet

Figyelt kérdés

Képzelj el egy gömböt, aminek a belseje tökéletesen tükröződik, azaz 100%-ban visszaveri a fényt. A valódi tükrök nem ilyenek 97-98%-osak, a többit elnyelik, a spéci orvosi tükrök mennek fel 99 fölé, de ez most legyen száz.

Bezárunk egy oxigén és szénatomot a gömbbe, majd elkezdjük kívülről hevíteni, egész addig, amíg meg nem gyullad. A szén egy pillanat alatt elég, egyetlen szén-monoxid molekulát létrehozva, ami színtelen. Az égés, még ha csak egy pillanatig is tart, nyilván felfénylik. Ez a fény pedig a tér minden irányában elkezd terjedni, vagyis gömb alakban. Ha a gömb tökéletesen gömbölyű – legyen most az –, akkor a fény minden pontjára egyszerre érkezik meg és egyszerre verődik vissza. Visszaverődve ezek újra tükörfelületre tükröződnek, onnan újfent visszapattannak és így tovább. Ezáltal örökre világos lesz a gömbben, "Bezártuk a fényt", ha úgy tetszik.

És most jön az ismeretelméleti csavar! Itt csak a hitünk számít, semmi más. Hiszünk a fizikusoknak, a kémikusoknak, akik kiszámolták a fény terjedését, a tükröződést, az optika törvényeit, azt, hogy a molekuláknak meg kell gyulladniuk. Eddig már ezer és egy csilliárd kísérletben láttuk, hogy ezek a törvények eddig mindig működtek. De hogy a gömb belsejében is mennek-e? Hogy nem az-e az egyetlen kivétel az egész Univerzumban? Nem tudhatjuk. Empirikus bizonyítékunk nem lehet rá. Mert ahhoz, hogy megnézzük,

a.) fel kell nyitnunk a gömböt

b.) be kell tennünk valami méricskélő eszközt.

Előbbi esetben megszűnik maga a jelenség ("kijön a fény"), utóbbiban a műszer árnyékot vet és megszűnik a jelenség. Marad az evidencia szerzése nélküli vakhit. Még ha megalapozott is, akkor is csak vakhit 🙂


2017. aug. 20. 15:40
1 2 3
 11/26 Mojjo ***** válasza:
100%

Kérdező. Még mindig azt taglalod, hogy ha veszünk egy olyan kísérleti elrendezést, ami garantálja hogy a kísérlet eredményéről ne szerezzünk bizonyítékokat, akkor nem lesz bizonyítékunk a kísérlet eredményéről.


Te a trivialitás olimposzi csúcsait döngeted. Olyasmi, mintha azt mondanád, hogy ha egy vasgolyót bedobunk egy kád vízbe, akkor az benne lesz a vízben. Ööö oké, de ez igen kevéssé meglepő. Mi a kérdésed egyáltalán? Mit szeretnél?

2017. aug. 20. 19:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/26 A kérdező kommentje:

Mojjo: annyi, hogy én éveken át (bő tíz év, az általános suli végétől a középiskolával át a BsC végéig) azt a filozófiát követtem, hogy a tudomány mindent megmagyaráz, kivéve azt, amit még nem, de majd egy napon azt is megfogja. Amikor először találkoztam a bizonyíthatatlanság problémájával, akkor legyintettem rá. Ez az eseményhorizont volt. Úgy voltam vele, hogy egyszer majd csak meghekkeljük és bekukkantunk mögé.

Aztán ez a gömbös gondolatkísérlet jutott eszembe, egyébként egy Irie Maffia koncert után sörözgetve :-) Mintegy ezáltal esett le, hogy mire gondolnak a filósok a "nem tudjuk és nem is tudhatjuk" kitétel alatt.


És a másik válaszolónak szánom, hogy ebből a szempontból nem érdekel a tükör fizikája. Hiába írod le, hogy nem lehet száz százalékos tükröt csinálni. Sőt! Ha elolvasod a kérdésem, le is írtam, expressis verbis, hogy nem létezik 100%-os tükör.


Igazából a bizonyíthatatlan dolgok elhelyezkedése az emberi világképben az, ami foglalkoztat. A tudomány érzésem szerint jó irány, mert elég jól magyarázza a világot. De ha vannak olyan részei a világnak, amik definíció szerint, zárt logikai láncú érveléssel bebizonyítható, hogy nem bizonyíthatók (ezt jól megmondtam :-D), akkor mintha az utolsó biztos fogódzóm is eltűnne a való világban. Csak valószínű és kevésbé valószínű vélemények maradnak :-/

Igazából kicsit szolipszistává is tett ez a felismerés.

2017. aug. 20. 19:34
 13/26 A kérdező kommentje:

Mármint egyesével persze lehet bizonyítani, hogy a Föld gömbölyű, vagy hogy a helyi fénysebességet átlépő részecskék Cserenkov felvillanást okoznak. Koherens világképpé viszont semmit nem lehet tenni, legfeljebb olyan kitételekkel, hogy "de ezt és ezt nem tudjuk és nem is tudhatjuk". Persze ha nem a tudomány az axiómarendszerünk, hanem valami más, akkor ott esetleg ki lehet tömni ezeket a lyukakat, de ott meg másmilyenek lesznek. (Lásd vallás, aminek az axiómarendszerét pont a tudomány borította fel.)

És welcome to the Gödel-tétel. Minden axiómarendszerben tudsz olyan állítást tenni, amit nem tudsz bizonyítani. Ha kibővíted +1 axiómával, akkor már igen, de akkor ez egy új axiómarendszer, amiben mindent nem tudsz, éít. Ijesztő.

2017. aug. 20. 19:45
 14/26 Mojjo ***** válasza:
100%
Kérdező... az, hogy gondolatban képes vagy olyan, a való világban nem kivitelezhető kísérleti elrendezést összeállítani, ami megakadályozza, hogy megtudjuk, mi is történt a kísérlet közben, még semmilyen módon nem bizonyítja, hogy a valóságban is léteznek megismerhetetlen folyamatok, felderíthetetlen részek. És ha léteznek is, az is csak annyit jelent, amennyit: a valóság azon szegletét nem fogjuk 100%-is bizonyossággal ismerni. A többit meg igen. Ha ez szolipszistává tesz téged, akkor az egyikünk nem ivott még eleget.
2017. aug. 20. 19:45
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/26 A kérdező kommentje:
Remélem már értesz Mojjo :-)
2017. aug. 20. 19:46
 16/26 Mojjo ***** válasza:
100%
A meglévő tudásunk koherenciáját ez semmilyen módon nem befolyásolja.
2017. aug. 20. 19:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/26 anonim ***** válasza:

"a tudomány mindent megmagyaráz, kivéve azt, amit még nem"

Na, itt lehet a hiba. Hozzá tartozik még az is, hogy "amit lehet bizonyítani".

NAGYON FONTOS feltétel!


"Úgy voltam vele, hogy egyszer majd csak meghekkeljük és bekukkantunk mögé."

Nem. Tényleg léteznek olyan dolgok, amelyre a tudomány azt mondja, hogy ezt valószínűleg a jövőben SEM tudja majd elmagyarázni.


"nem tudjuk és nem is tudhatjuk"

Pontosabban: ha valaha is tudunk majd valamit erről, azt NEM a tudománynak köszönhetjük majd.


"akkor mintha az utolsó biztos fogódzóm is eltűnne a való világban. Csak valószínű és kevésbé valószínű vélemények maradnak :-/"

Üdvözlünk a való világban!

Bár azért néhány biztos esemény is létezik... ne ess teljesen kétségbe.


"Igazából kicsit szolipszistává is tett ez a felismerés."

Ez így viszont butaság. Erről már írtunk.

2017. aug. 20. 19:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/26 A kérdező kommentje:

Sőt, most látom, hogy mit írtál. Asszem most már igen :-)

Szolipszista nem lettem, de nem ijesztő, hogy a világunk tökéletes megismerését semmi sem ígéri? (Lásd: mi történik az eseményhorizonton belül?)

2017. aug. 20. 19:47
 19/26 Mojjo ***** válasza:
100%
@18: nem, számomra kicsit sem ijesztő. De értem, hogy hogy gondolod, és kifejezetten érdekes, hogy benned ilyen érzetet kelt.
2017. aug. 20. 19:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/26 anonim ***** válasza:

"nem ijesztő, hogy a világunk tökéletes megismerését semmi sem ígéri?"

Nekem nem. Nyilván te egy hívő hajlamú ember vagy.

Szerintem meg egyre jobban ismerünk mindent, és ez egy monoton, nem visszafordítható folyamat. A fekete lyuk belsejéről is egyre többet tudunk (tömeg, mágnesesség, elektromos töltés, párolgás, stb. Van már elképzelés a szerkezetéről is).


Az pedig nem meglepő, hogy ha távolodunk a megszokott környezetünktől, egyre ismeretlenebb és furább lesz a világ.

Majd idővel jobban megismerjük azt is.

2017. aug. 20. 19:57
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!