A 19. századot miért számolják a történészek 1789-től 1914-ig, a 20. századot pedig 1914-től 1989-ig? Akkor a 21. század már 1989-ben elkezdődött? Mikortól számítják majd a 22. századot?

Itt két külön dolog keveredik. Az egyik az, hogy matematikailag meddig tart egy-egy évszázad. Ezt már kifejtették.

De a nagy történelmi korszakok határai természetesen nem feltétlen esnek éppen az évszázadok határára. Jó közelítéssel 1789-től 1914-ig tartott egy nagy történelmi korszak, jellegzetes eseményekkel. Mivel ennek a nagyja a 19. századba esett, ezt az egész korszakot emlegetik néha "19. század"-ként.

Úgy gondolj rá, mint ahogy beszélünk 70-es, 80-as, 90-es évekről, ezekhez tartozik jellemző zene, öltözködés, kultúra. De nem feltétlen a kerek évszámoknál van ezeknek a határa, nem történt január 1-jén 0 órakor egy hatalmas, hirtelen változás, csak legerősebben az adott évtizedre jellemző pl. valamilyen ruházkodási stílus.

A "hosszú 19. század" egy korszakra utal, és nem a szűkebb értelemben vett 19. századra (természetesen az 1801-1900-ig tartott). A történészek ennek ellenére használják a "hosszú 19. század" kifejezést, mert a nagy francia forradalomtól kezdődő időszakot az első világháborúig egy egységben lehet értelmezni, olyan eszmetörténeti, politikatörténeti áramlatok határozták meg ezt az időszakot, hogy azt lehet mondani, hogy 1789-tól kezdődő időszak inkább már a 19. századba tartozik, illetve ami 1914 előtt volt, az is inkább még 19. századi, és ami utána volt, az inkább már 20. századi. Vagyis a "hosszú 19. század" egy eszmetörténei, politikatörténeti egység és nem évszámhoz között korszakhatár.

Ebben a korszakban jönnek létre Európában a nemzetállamok, erősödik meg a nacionalizmus, jelennek meg új eszmék, mint a liberalizmus, konzervativizmus, zajlanak forradalmak, megjelennek a baloldali, szocialista eszmék is, megjelenik a mai értelemben vett modern állam, történik a szekularizáció, és sokan még mindkét ipari forradalmat is ide veszik. Ez összességében a "hosszú 19. század", ami a nagy francia forradalommal kezdődik és az első világháborúval zárul.

Hasonló a helyzet a "rövid 20. századdal" is, ami alapvetően a két világháborúról, majd a hidegháborúról szól, valamint a szélsőségek és a demokrácia harcáról, illetve arról, hogy Európa elveszíti szerepét a világhatalomban, és a világ először kétpólusúvá válik, majd plurálissá. A keleti blokk felbomlásával, és a plurális világ kialakulásával (1989-1990) zárul igazából a korszak.

Ezt a saját bőrünkön is érezzük. Pl. sorolj már fel néhány miniszterelnököt 1970 és 1990 között Magyarországon! Nem hiszem, hogy sokat tudnál, ezzel szemben az 1990 utáni politikai történet mintha "ma lett volna". A magyar történelemben is világos a korszakhatár. És itt a korszakhatáron van a hangsúly, nem pedig a szűkebb értelemben vett évszámokról... Természetesen a 21. század 2001-ben kezdődik, de a "21. század", mint új korszak, 1989-ben.

Valóban érezhetőek ilyen jellegű történelmi folyamatok, de kár ezeket általánosítva bevezetni a gondolkodásba, mert egy csomó más jellegű párhuzamot is lehet vonni, ahol teljesen más szempontok érvényesülnek, más időkorlátokkal.

Lehet vizsgálni a technika fejlődését, az építészetét, az orvostudományét, vagy a hadászat kérdéseit, beleértve a lőfegyverek fejlődését és teljesen más időrendi táblázatokat szemlélhetünk, de egy csomó minden mást is nézhetünk, mondjuk a mezőgazdaság alakulását, a bányászat, kohászat fejlődését, a gyarmatosítás folyamatait, esetleg a polgárosodást, vagy a szegényebb rétegek alakulását, a gazdasági jelenségeket, pénzügyi válságokat, mind más eredményt mutat, ezért felesleges az ilyen jellegű megközelítés.

Arról nem is beszélve, hogy a 'hosszú tizenkilencedik század' elején, közepén és végén egymáshoz nem is hasonlítható állapotok, történések voltak.