Mért gondolják sokan negativnak a városiasodást?

Ha megszűnnek a falvak, az önmagában még kezelhető helyzet lenne, csak az a baj hogy nincs jó alternatívája a falvaknak.

A város szerintem legalábbis nem alternatívája a falusi életnek.

A város összességében negatívan hat az emberi életre, mind fiziológiai mind pszichés szempontból.

Lehet fene nagy progresszívnak lenni, meg lehet lesajnálóan tekinteni a falusi életre, mint amolyan 19 századból megmaradt reliktumra, de tény hogy a város rosszat tesz az embernek.

-Légszennyezettség. Szerintem ezt nem nagyon kell magyaráznom. Már egy Budapest méretű városban is érzékelni a problémát.

-Fertőzésveszély. Mit nem adott volna akármelyik történelmi nagy járvány egy jó zsúfolt tömegközlekedési hálózatért a maga korában!

Gyakorlatilag minden évre borítékolható hogy a nagyvárosok a november-március közti időszakban állandó gócpontjai a járványoknak, még ha az csak influenza is.

Egész egyszerűen túl van zsúfolva egy Budapest szerű város.

Ez annak a fényében kellemetlen, hogy egyre több multidrog rezisztens baci jelenik meg, mert a gyógyszerfogyasztók rosszul használják az antibiotikumokat.

A városok amolyan baci és vírustenyészetek.

-Társadalmi devianciák melegágya. Falun nem tud megélni senki sem koldulásból. Városban gond nélkül. A nyomor fenntartja önmagát.

-Pszichés betegségek. Az előzőből következik részben, de sok egyéb oka is van.

Az embernek nem csak kaja, víz, meg egy 15 foknál melegebb alvóhely szükséges (sajnos ez az elterjedt nézet, akinek ennyinél több kell arra azt mondják hogy kényes).

A tiszta levegő, a folytonos zaj, a túlzsúfoltság, a rohanás, az éjszakai fényár mind-mind pszichés zavarokra hajlamosít.

Elidegenedés, feszültség, szorongás.

Ez jellemzi a városi létet.

-És környezetvédelem szempontjából is a nagyvárosi lét fenntarthatatlan.

Óriási mennyiségű energiát zabál fel négyzetméterenkéntre kiszámolva egy város egy faluhoz képest, hatalmas pazarlás mellett.

Az élelmiszert mind kívülről kell nehézkesen beszállítani. A forgalom nagy része áthaladó forgalom, mert az embereknek a városon belül is kell mozogniuk.

A szemétkezelés egyáltalán nem tud szelektíven működni a panelekben, vagy bérházakban.

Egész egyszerűen a város azon kívül hogy baromi sok nagyvállalatnak és állami intézménynek tökjó terepet nyújt a működésükre, senkinek sem kedvez. A benne lakóknak (életről beszélhetünk?) legalábbis biztosan nem kedvez.

Üdv: Egy ex-budapesti

*tiszta levegő HIÁNYA. Bocsi, kimaradt a hiánya szócska.

egyes voltam.

Úgy vettem észre, minél távolabb kerül az ember a természettől, minél inkább elidegenedik tőle, annál több betegséggel és lelki zűrrel kell megküzdenie.

A zöld városok a jó irány, csak kérdéses, hogyan lehetne ilyet kialakítani ennyi emberrel egy rakáson. A nagy, lapostetőkön kialakított, gondozott parkok volna a minimum.

4-es:

Oké, és mik az ellenérceid?

Jól értem hogy az szubjektív érzelmi alapú torzítás, hogy a városnak egészségtelenebb a levegője mint a falunak?

Bizonyára az én szubjektív érzéseim miatt igazolnak engem a légúti betegségek (pl asztma) városokon belüli gyakorisága.

Vagy talán az is csak az én fejemben élő torzítások következménye, hogy az éjszakai fényt egyre több kutatócsoport teszi meg különböző betegségek részleges okaként?

de meghallgatom az ellenérveidet, miért is torzítás az az 5-6 állítás amit leírtam.

Aki a falvak egészségesebb levegőjével érvel, az még nem járt fűtés szezonban egy szélmentes napon valódi faluban(azaz nem kert városban).

Egy 1000 fős kis faluba elég pár olyan háztartás, aki anyagi, stb okokból kifolyólag mindenféle szarral fűt, és az egész faluban máris olyan a levegő, hogy bőven veri a Pesti szmogriadós értékeket. És a magyar valóság az, hogy majdnem minden falura jut pár ilyen háztartás, és tényleg mindent képesek elégetni, műanyag, bútorlap, fáradt olaj, rongyok, stb.

Ahogy az embereknek egyre nagyobb igénye van szolgáltatásokra, úgy válnak egyre kevésbé alternatívává a falvak. Illetve nem is általánosságban a falvak, hanem azok, amikből sokáig tart tömegközlekedéssel és/vagy autóval bejutni a legközelebbi "nagy" város KÖZPONTJÁBA. (Nem a város szélére!)

Rengeteg negatívuma van a városi életnek, de gondos várostervezéssel és a budapestihez hasonló vízfejek kialakulásának gátlásával élhető városokat lehetne létrehozni. Csak hát ez ugye pénz kérdése.

"A tiszta levegő, a folytonos zaj, a túlzsúfoltság, a rohanás, az éjszakai fényár mind-mind pszichés zavarokra hajlamosít."

A falu és a tiszta levegő a fűtési szezonban (ami az év nagy része) összeegyeztethetetlen. A szülőfalumban is lassan már mindenki fával fűt, állandó a füstszag.

"-És környezetvédelem szempontjából is a nagyvárosi lét fenntarthatatlan.

Óriási mennyiségű energiát zabál fel négyzetméterenkéntre kiszámolva egy város egy faluhoz képest, hatalmas pazarlás mellett.

Az élelmiszert mind kívülről kell nehézkesen beszállítani. A forgalom nagy része áthaladó forgalom, mert az embereknek a városon belül is kell mozogniuk."

1. Faluba is be kell szállítani az árukat. Igen, igen, az ételeket is. Amennyit az ember a háztájiban meg tud termelni, az még kiegészítésnek is kevés. Inkább hobbi ez, mint komoly munka.

2. A falvakban is a forgalom 90%-a áthaladó.

3. A falvak népessége szinte kivétel nélkül a városba jár dolgozni. Tudod, miattuk is nagyobb a forgalom egy városban :D

"A szemétkezelés egyáltalán nem tud szelektíven működni a panelekben, vagy bérházakban."

A szemétkezelés szinte mindenhol tud szelektíven működni. Én legalábbis még nem laktam olyan bérlakásban ahol ne lett volna erre lehetőség.

Ma egy fiatal előtt ebből a szempontból 3 lehetőség van:

A) Beköltözik egy városba mert nem akar naponta 2-3 órákat ingázni.

B) Marad faluban és a fél élete utazás lesz. Plusz valószínűleg csak emiatt kell majd autót fenntartania, ez rengeteg pénzbe kerül. Vagy marad helyben és dolgozik azt amit tud, válogatni nem tud majd a munkahelyek között az biztos.

C) Rohadt gazdagok a szülei és vesznek neki egy házat a kertes övezetben vagy valami nagyon jó helyen lévő faluban.