Ha nem lehet a fénysebességnél gyorsabban utazni, akkor milyen más lehetőségek vannak még a csillagközi utazásra?

Térugrás, teleportáció, féregjárat (wormhole)

Ezek mindegyike még erősen szájenszfiksön kategória.

A jelenlegi ismeretein szerint semmi nem lépheti át a fénysebességet. Persze ez a térben való mozgást jelenti. A féregjárat egy elvi lehetőség. Elméletileg nem mond ellent a jelenlegi fizikai világképünknek, hogy a téridő topológiája olyan, hogy a téridő két pontja között létezhet egy – pongyolán fogalmazva – rövidebb út.

De ez egy nagyon elvi lehetőség. A természetben nem figyeltünk meg semmi olyat, ami akár csak áttételesen is utalhat ilyen féregjáratok létezésére. Ez kb. olyan, mint elvileg nem lehetetlen, hogy egy perc leforgása alatt erre a kérdésre 200 válasz érkezik. Elvileg lehetséges, hogy 200 ember egyszerre dönt úgy, hogy feljön ide trollkodni, és mind a 200 megtalálja a te kérdésedet. Nem lehetetlen, de roppant mód valószínűtlen.

Tehát semmi nem utal arra, hogy nem csak elvi szinten, hanem valóban léteznek féregjáratok. De a féregjáratokkal van számos más probléma is, főleg ha a téridő két különböző időpontját kötnék össze. De ezt most nem akarom túlságosan részletezni.

Szintén elvi lehetőség a téridő hajlítása. A gond ezzel, hogy jelen fizikai ismereteink alapján a téridőt leginkább a tömeg hajlítja meg, és ahhoz is hatalmas tömegnek kell lennie, hogy jelentős téridő görbületet okozzon. Ez megint olyan eshetőség, ami elvileg lehetséges, a gyakorlatban meg nem. Pl. a banán enyhén radioaktív. Elvileg van az a banánmennyiség, ami már egészségkárosító dózist jelent. Gyakorlatilag meg annyi banánt megenni képtelenség.

Van még egy csomó más paramétere is a gravitációnak, csak azok még inkább esélytelenek arra, hogy a gyakorlatban téridő hajlításra lehessen használni.

Még kvantumfizikai jelenségek is szóba kerülhetnek, pl. a határozatlansági reláció. Viszont ez az ismereteink szerint nem irányítható. Másik oldalról már az is eléggé valószínűtlen, hogy egy tucat atom néhány atomnyi távolságra eljusson ezen jelenség okán, nem még az, hogy egy űrhajó több fényév távolságot tegyen meg.

Más alternatívát nem ismerek.

Térgörbítéssel tetszőleges sebességre "gyorsítható" bármi, de ennek csak "primitív" módszereit ismerjük: Pl. veszünk egy jó nagy tömegű testet és hagyjuk, hogy az elgörbítse a teret. Elég tuskó módszer és nem is hatásos, mert óriási tömegű testeknél lenne csak látványos számunkra. Nem beszélve a sugárzásról, ami kialakul ilyenkor.

A féregjárat sztori már nem is sci-fi, inkább fantasy, annyira röhejes: Kezdjük, ott hogy kéne látnunk fehér lyukakat, ahol az anyag nem eltűnik (egy fekete lyukban), hanem pont hogy előbukkan. Elég kiábrándító, hogy csak fekete lyukak látunk de fehéreket nem... Aztán meg milyen űrhajó bírna ki egy ilyen átslisszanást. Itt az ár-apály erők olyan hatalmasak, hogy spagettizálódik minden, aminek tömege van. Ja és sugárzás is lesz bőven. Természetesben jócskán meghaladva az egészségügyi határértéket.

A teleportálás bukta, mert az is csak fénysebességre képes.

A hibernálás nem rossz, de időben az is elég lassú: (Maximum fénysebesség közeli sebesség) Feltéve, ha az utasok nem halnak bele a hibernált állapotba. Az sem kizárt hogy előbb jövünk rá hogyan lehet feltölteni a tudatunkat számítógépekre, mint hogy lehibernáljuk magunkat. Mindkettő elég sci-fi, de alkalmas lehet hosszú utak megtételére.

Idő az van! Akár lehetne több ezer évig is utazni egy másik csillaghoz. Ezek ilyen hosszú távú beruházások lesznek szerintem. Feltéve, ha megéri az emberiség...

"Ha fénysebesség közelébe tudnánk gyorsulni, akkor nem lassulna le az űrhajó ideje kívülről nézve? Tehát a pl. 50 éves út a hajón mondjuk csak 5 év lenne?"

De, ez valóban így van.

Csak az útnak van egy nagyon hosszú gyorsítási és lassítási szakasza, ahol a sebesség még kevés ahhoz, hogy ez az idődilatáció érdemlegesen hozzájáruljon az utazók idejének lerövidítéséhez.

Valószínű, hogy pl. pár fényéves túráknál xart sem érsz vele.

Ha már több ezer fényévre mész el, ott az út jelentős része lehetne fénysebesség közeli és ezzel "rövid idejű".

A gyorsítási és lassítási szakasz idejét viszont mindkettőnél bukod.

Ha nem palacsintákat akarsz a szomszédos csillaghoz vinni, nem nagyon kéne 1 G felett gyorsítani és lassítani.

Elvileg 1G-vel 1c-re gyorsítani kicsit kevesebb, mint egy év, idődilatációt elhanyagolva.

[link]

10 m/s^2, 300 000 000 m/s, -> 347.2 nap

Itt érdemes kalkulálni.

[link]