Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Tényleg igaz, hogy valószínűle...

Tényleg igaz, hogy valószínűleg ez volt az oka a neandervölgyi ember kihalásának?

Figyelt kérdés
A videóban amit néztem a videó készítője azt mondta, hogy a nehezebb testfelépítésük miatt nagyobb valószínűséggel éltek túl támadásokat (például ha egy állat felöklelte, de nem nyársalta fel őket), ezért nem használtak lándzsákat dobással. Logikusnak hangzik azet nézve, hogy nehezebb testfelépítésük és nagyobb, és valószínűleg kb. ugyan annyira barázdált agyuk volt, de tényleg van erre az elméletre bizonyíték?

2019. okt. 28. 13:52
 1/10 anonim ***** válasza:
73%

A neandervölgyi eltünésére hetente állnak elő újabb hipotézisekkel. Teljesen biztosat valószínűleg sose fogunk tudni.

Azt is tudjuk hogy keveredet a korai homo sapiensekkel. A mai is vannak neander völgyi génjeink.

Lehetséges hogy egyszerűen feloldottak a újabb és újabb hullámban érkező homo sapiensekbe. Ahogy a kelták vagy honfoglaló magyarok se pusztultak ki, mint a dodo madár például. Egyszerűen beolvadtak és a részét képezik a mai embereknek.

2019. okt. 28. 14:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 hollófernyiges ***** válasza:

Vannak rá jelek, hogy a dobólándzsát már félmillió éve használnak.


[link]

2019. okt. 28. 14:13
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
Vannak 3-400 000 éves dobolándzsák de úgy tünik a neander völgyiek nem használták. A vállizületük nem volt alkalmas hajitásra.
2019. okt. 28. 14:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
47%

beolvadtak a modern ember populációjából

a kisebb létszámuk miatt csak kb 3% neandervölgyi gén található a genomunkban

2019. okt. 28. 15:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:

4-es vannak olyan európai leletek 40-20 ezer évesek, akiknél magasabb volt a neandervölgyi gének aránya. Van egy romániai lelet akiben annyi volt hogy valamelyik szép szülő neander lehetet.

Valószínüleg kiszelektàlodtak azok a gének amik kedvezőtlenül hatottak, azért kevesebb ma.

Jellemzően azok a gének származnak neandervölgyiből, amik segitettek alkalmazkodni a hideg éghajlathoz, például imunrendszer.

1-es voltam.

2019. okt. 29. 06:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 anonim ***** válasza:

több hullámban népesítette be Európát a modern ember /Afrikából/ .

Mindig csak kicsivel csökkent a neandervölgyi génarány.


De még az is lehet, hogy valami olyan fertőző betegséget hoztak Afrikából, ami a neandervölgyinek halálos volt

(mint ahogy volt az indiánoknál is)

2019. okt. 29. 07:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/10 anonim ***** válasza:

Nem méradó forrásból olyat is hallottam, hogy a nagyobb agykapacitásuk (a mainál nagyobb) és fejük miatt a születendők nem tudtak átvergődni a szülőcsatornán, és ezért haltak ki!

:D

LOL

Csak azt nem értem, mitől fejlődött volna nagyobbra a fejük (fokzatosan?) ha azzal már nem tudtak megszületni?

2019. okt. 29. 11:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 TappancsMancs ***** válasza:

A kérdés alatt annyi mindent elsorolsz, hogy kérdés most mire célzol vele. Mindegyik a kihalás oka lenne az említett videóban?


Vagyis

- a robusztusabb testfelépítés,

- a lándzsa dobás nem használása,

- a nagyobb agyuk.


Ezektől nem hiszem, hogy kihalhatott volna, és tényleg sokféle elmélet van az említettektől függetlenül is. Arra egyébként sincs bizonyíték, hogy a zömökebb testalkattal ne dobtak volna lándzsát, mert hát azzal is lehet, bár a hosszabb kéz jelenthet előnyt, de egyáltalán nem feltétele a lándzsadobásnak. Sőt még a messzire, vagy erősen dobásnak sem, és a pontos dobásnak sem feltétele egy hosszabb végtag.


Egyébként is a gerelyhajítás a vadászattal nem is tévesztendő össze, mert vadászat közben nem a minél távolabbra dobás a fő szempont, hanem a pontosság, majd követi az erő. A távolság nem cél. Így a gerelyhajítók ma valóban gyakori magas alkata, ami 180 cm körüli, és a tényleg hosszú karjaik, valóban előny a távolság tekintetében, de ugyanez nem fő előny a vadászatban, mert a pontosság az első. Egy gerelyhajító ma 90-100 méter körül dob, viszont ha megnézzük a pályákon mekkora szórással dobnak, akkor látszik a puszta távolságról, hogy az a vadászatban a konkrét nulla találat környékén mozogna. Itt egy rövid videó néhány dobásról.


Egy vadász semmire sem megy nagyon távoli dobással, ha az még 1 méteres pontosságot sem ér el. Viszont ha közelre becserkészi és 10-20 méterről pontosan talál, az tényleges előny. Bár még az is lehet, hogy az akkori vadászok dobtak akár 200 méterre is, és akár pontosan is, de ezt nem tudjuk. Mindenesetre vadászoknak a pontosság az elsődleges és még a lándzsa dobás sem kiemelkedő szerepű, legalább is egy kihalást biztosan nem fog okozni.


https://www.youtube.com/watch?v=e2e_VbAjx5g

2019. nov. 5. 22:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/10 TappancsMancs ***** válasza:

Azért csak kikerestem egy cikket. Találtak megkövült ősember lábnyomokat és a lábnyomok távolságából kiszámítható a haladás sebessége. Meg voltak lepve a kutatók. A lépéshossz alapján egy mai csúcs sprinter sebességével futottak. Ugyanígy az is lehet, hogy még rövid karral is dobtak lándzsát, és még akár messzire is.


"Az ősember gyorsabban futott mint Usain Bolt"


"Vigyázzunk az olyan kijelentésekkel, hogy Usain Bolt a valaha élt leggyorsabb lábú ember! A húszezer évvel ezelőtt élt emberektől származó lábnyomok elemzése alapján úgy tűnik ugyanis, hogy elődeink képesek voltak Bolt sebességével futni. Mondjuk nekik elég erős motivációt adott a maximális sebesség eléréséhez, hogy vagy épp a vacsorájukat üldözték, vagy a vacsorává válás elől menekültek :o)

Ausztrál antropológusok fedezték fel azokat a húszezer éves, sárban megkövült lábnyomokat, melyek alapján úgy becsülik, hogy a pleisztocén korban élt elődeink mezítláb, terepen, fegyvereket hordozva is képesek voltak 37 km/h sebességgel futni. Összehasonlításul: Usain Bolt átlagsebessége a 9.58-as világcsúcs futásakor 100 méteren 37,58km/h volt.

A tudósok szerint ha elődeink is megkaphatták volna a Bolt számára elérhető modern segédeszközöket a futáshoz, képesek lehettek volna akár 45 km/h sebesség elérésére is.

Forrás: dailyexaminer.com.au"


[link]

2019. nov. 5. 22:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 anonim ***** válasza:

A neandervölgyiek nem dobáltak lándzsát, mert nincs olyan jellegű kopás a vállizületeiken, amit a gyakori lándzsa hajígálás okoz. Ellentétben a korai homo sapiensel. Rádásul gyakoriak az olyan jellegű sérülések ami arra utal hogy közel harcot vivtak nagy vadakkal.

A nagyobb agy és robosztus felépítés jelenthet evolucios verseny hátrányt, ugyanis sok kalóriát igényel. Az agy energia igénye magas a tömegéhez képest. Ha egy másik faj könnyebb felépitésű de jobb technika vagy eltérő stratégia miatt ugyan olyan hatékony, akkor verseny előnybe fog kerülni a feleslegesen sok energiát használoval szemben.

Egy testépítő hiába erősebb az 50 kg-os busmannál. A busman nagyobb területett tud bejárni kevesebb energiával, így ő lesz a nyerő a túlélésben. Lehet hogy ilyen hatás is közre játszot a neanderek eltünésében.


Hajítódárda használattal kb. 15-20m, ahonnan van reális esély vadat elejteni egy gyakorlot vadászógyüjtögetönek. Atlatl használatával 50-30, nagyon max 80.

Íjjal 30-150.

2019. nov. 6. 13:56
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!