Mennyi fosszilis energiatartaléka van még a Földnek?

> Mennyi fosszilis energiatartaléka van még a Földnek?

Nehéz megmondani. Igazából a kérdés nem a fosszilis energiaforrások mennyisége konkrétan (hogy hány hordó kőolaj van még a föld alatt). A kérdés inkább az, hogy hány évig lehet fosszilis energiahordozókból fedezni az energiaigényünket. És itt több tényező is változó lesz a jövőben.

Nem minden kőolaj hasznosítható, ami ténylegesen létezik is. Lehet, hogy valahol van kőolaj a földben, csak az a probléma, hogy a jelenlegi technológiával esetleg 1 hordó kőolaj kitermeléséhez annyi energia kell, ami több, mint 1 hordó kőolaj elégetésével állítható elő. Itt viszont nehéz megjósolni, hogy milyen technológiai újítások lesznek a jövőben. Részben a kőolaj más energiává alakításának a technológiája is érdekes, mert ha nő egy hőerőmű hatásfoka, akkor már lehet, hogy az, amit eddig nem volt értelme kitermelni, azt most már igen. Másrészt a kőolaj kitermelésének technológiájának jövőbeli változásai is kérdésesek. Pl. ott az olajpala. Ebben gyakorlatilag az üledékes kőzetbe van bezárva az olaj. A kinyerésére régebben nem volt igazán jó technológia, így ezzel az olajkészlettel nem is számoltak. Ma ugyan drágább és nagyobb környezeti terheléssel ugyan, de használható technológiája lett a palaolaj kinyerésének, az USA-ban nagy mennyiségben nyernek ki így palaolajat. Ez az, amivel nem lehetett számolni mondjuk 20 éve, és ami miatt egy 20 évvel ezelőtti előrejelzés lesújtóbb képet mutat, mint ami ma valójában van.

További nehéz kérdés, hogy a jövőben az energiaigényünk hogyan fog változni. Ezt is nehéz előrejelezni. Pl. ma egy háztartásban sokkal több elektromos berendezés van, mint 30 éve, de ezzel párhuzamosan az elektromos berendezések hatásfoka is nőtt. Pl. lehet, hogy több lámpa van egy lakásban, viszont ha ezek LED izzók, akkor a több izzó összességben kevesebb áramot „eszik”.

Szintén nehezen jelezhető előre, hogy az energiaigényünk mekkora hányadát fogjuk a jövőben más módszerrel előállítani, beleértve az atomerőműveket is, meg a megújuló energiaforrásokat is. Ezt már csak azért is nehéz előrejelezni, mert egy-egy prompt esemény, az aktuális politikai divat, de lokálisan akár egy korrupciós ügy is sokat változtathat bizonyos tényezők megítélésén, így a jövőbeli alakulásán is. Ha nincs Fukusima, akkor ma eléggé más lenne a helyzet. Ha meg lett volna még három nagyobb hasonló esemény, akkor is más lenne a helyzet, csak éppen a másik irányba.

A különböző becslések, tanulmányok más-más számokat jeleznek előre. Gyakran ezek megkerülvén a fenti kérdést azt számolgatják, hogy mennyi időre elég valóban kitermelhető kőolaj van, ha feltételezzük, hogy a kitermelési szint hasonló lesz a jövőben. Itt aztán van olyan előrejelzés, ami 30 évet jósol, van, ami 50-et, van, ami meg több száz évet.

Bár itt elsősorban a kőolajat említettem, de hasonló a helyzet a földgázzal, kőszénnel és hasonlókkal is.

~ ~ ~

Aztán a kérdéskörnek van még számtalan más aspektusa. Pl. lehet, hogy még lenne évtizedekre elég olaj, de a kereslet-kínálat annyira felnyomja az árakat, ami polgárháborúkhoz, háborúkhoz fog vezetni. Az is jól hangzik, hogy ha majd elfogy a kőolaj, majd átállunk megújuló energiaforrásokra, vagy atomenergiára. Ja, csak mivel fogjuk szigetleni a vezetékeket? Mert a kőolaj nem jelentéktelen százalékát nem energiatermelésre, hanem más célra használjuk: műanyaggyártás, műtrágyagyártás, de a gyógyszeriparnak is alapanyagai a kőolajszármazékok.