A kétrés kísérlet lehet érv a párhuzamos univerzumok mellett?

# 11/20 Te most a vonzás törvényéről beszélsz burkoltan?"

IS. Wheeler kísérleteiből következik a vonzás törvényeként ismert jelenség. csak ezt kevesen tudják, hogy van összefüggés, hisz kevesen értemek a kvantumfizikához.

Nem értették miért van az, hogy egy kvantumrészecske egyszerre több helyen is lehet, majd összeugrik amikor megfigyelik. Akkor még mérés nélkül nem tudták megfigyelni és Hugh Everett III azt feltételezte, hogy az egyik valóra vált lehetőség, mint Schrödinger macskája egyik állapota ebben az univerzumban folytatódik tovább, míg a másik amelyiket nem észlelünk egy másik párhuzamos univerzumba.

Innan jön a párhuzamos univerzum elnevezés is. Ugyanolyan mint a mienk, csak egy kvantumszámmal különbözik, azaz mintha párhuzamost húznál. Az egész elmélet csak egy fantazmagória. Semmilyen bizonyíték sincsen rá. Azóta sem sikerült előre lépni ezen a téren

J.A.Wheeler kísérleteivel elérte, hogy mérés nélkül meg tudja a kvantumrészecskét figyelni. Lehetőség nyílt mélyebben megérteni a kvantumfizika rejtélyét. Egy polárszűrőt tett az egyik foton útjába, amire az csak egy irányba volt képes tovább rezegni. Nem végzett mérést, csak megfigyelte. Majd ettől a kvantumrészecske összeugrott egy pontba a térbeli kiterjedéséből. A LEGMEGLEPŐBB AZ VOLT: hogy miután ismét összekeverte őket, az utakat ismét szétterjedt a kvantumrészecske. Azaz a foton mindkét úton egyszerre ment át, pedig semmi sem változott csak a tudásunk arról, hogy merre van. J.A.Wheeler és más kvantumfizikusaink szerint ez ékes példája annak, hogy a tudat hatására omlik össze a részecske. Azzal hogy megfigyelünk dolgokat, arra készteti a világot, hogy megváltozzon!

# 17/20 "Az információforgalom pedig a tudat detektálása."

Ezt kifejtenéd?"

Pedig ez is egyszerű. A tudatomnak vannak információi. Az információ az a tudatom része. Én tudom, merre van a részecske. Én megfigyeléssel omlasztom össze.

# 20/20 #16, Hosszú évek után se bírtad megérteni Wheelert 😃

Fogd fel, hogy nem szükséges semmilyen tudat a kvantumkísérletekhez."

Annyira, hogy ő maga is így értelmezi ahogy leírtam.

Még mindig a delayed choice quantum eraserről van szó, és sohasem fogod megérteni, hogy a tudatnak itt semmi egyéb szerepe nincs mint egy kapcsoló. Az szerepel a kísérletben, de lehetne egy proci is random generátorral, vagy egy jól beállított kődarab egy zuhatagban ami kiválasztja a megfelelő beállítást.

[link]

Ezt nem érted meg, hogy az agy és a tudat csak egy makroszkópikus része a rendszernek, de bármivel helyettesítheted. És igen, emiatt egy kődarabnak lehet más a szubkektív valósága, mint más dolgoknak. Viszont ez nem befolyásolja az események kimenetelét.

""A megfigyelés nem jelent mást, mint információforgalmat"

Kölcsönhatást jelent. Akár láncszerűen, nem közvetlenül a mért és merő rendszer között.2

Igaz. De kölcsönhatás nincs információforgalom nélkül. A láncolatos kölcsönhatás meg az infomáció útvonala.

Egyről beszélünk. :)

Ha információforgalom alatt az ok-okozati hatást értjük, vagyis az egyik rendszer egy eseménye hatással van egy másik rendszer állapotára, akkor igen.

Egyébként szerintem nem a te kommentedre válaszoltam. Asszem... :)

"Pedig ez is egyszerű. A tudatomnak vannak információi. Az információ az a tudatom része. Én tudom, merre van a részecske. Én megfigyeléssel omlasztom össze."

Mondjuk mindjárt leesik egy tojás az asztalról. Én látom a tojást gurulni az asztalon. A látásom a saját képességem. Én tudom hol van a tojás és merre tart. Vagyis miattam törik össze.

A kvantumkísérletek ugyan úgy elvégezhetőek, ha a megfigyelő nem ember, hanem egy robot. Kamerákkal, processzorokkal ugyan azt kiszámolja mint a tudat és ugyan úgy össze tudja omlasztani a megfigyelése a hullámfüggvényt a delayed choice eraser kísérletben is, (viszzafelé is az időben)

Innen már nem nehéz eljutni oda, hogy a robot egy kicsit bonyolultabb szilícium darab. Tehát egy "kő.".

"Egyébként szerintem nem a te kommentedre válaszoltam. Asszem... :)"

Lehet, de az idézet az enyémből volt. :)

"de kérdés, hogy a sejtés bizarr és fantasztikus volta miatt érzett izgalmon kívül tudományos értelemben mi mit nyerünk egy ilyen hipotézissel"

Hát amíg hipotézis, nem sokat, maximum hogy életben tarthat némi kutatást adott irányban. Ha abból később bizonyíték, hipotézisből elmélet, új fizikai törvények nyerhetőek, hát még ha gyakorlati alkalmazás (na EZ már nagyon sci-fi), az azért drámai változás lenne.